Hegylakó: a végén csak egy (bank) maradhat!

A fejlett világban pár tíz év alatt a végén majd csak egy, vagy néhány bank marad. Azok már olyan biztonságosak lesznek, hogy akár halhatatlanoknak is hívhatjuk őket. Kárára ez egyébként az ügyfeleknek és a gazdaságoknak.

Minden, amit tudni akartál a telco iparágról, de nem merted megkérdezni!

Magyarországon az állam bábáskodása és az adófizetők pénzének felhasználása mellett számos szektorban újra megjelenik a hazai tulajdon. Az igazi kérdés, hogy nálunk miért kell ehhez állami pénz, mi az, amit a régiós versenytársaink ügyesebben csináltak?

Erdogan: a török, aki törököt fogott!

Az élet előbb-utóbb benyújtja a számlát. Tanulságul szolgálhat ez mindenkinek: a növekedés eszetlen hajszolása az egyensúlyi mutatók, különös tekintettel az infláció figyelmen kívül hagyása mellett, a jegybanki függetlenség beszántásával vegyítve, nem következmények nélküli játék.

Lesz-e újabb rendszerszintű bankválság?

Nem valószínű. Az elmúlt napok eseményeit azonban igenis érdemes kicsit számokkal is megmagyarázni, tarkítani. Egy dolog azonban fontos tanulság: a hitelesség és reputáció kulcsfontosságú, amely a valós pénzügyi helyzet és tőkésítettség felett áll.

Mi oldotta meg az energiaválságot?

A piaci folyamatok a magánszereplőket beruházásokra és takarékoskodásra ösztönzik akkor, amikor erre a legnagyobb a szükség. Ehhez nem feltétlen kell az adófizetők pénze vagy a jogszabályok tekergetése.

Paks 3 előbb kész lesz, mint Paks 2?

Az SMR technológia az ígéretek szerint olcsóbb és gyorsabb lesz, teljesítményük jobban szabályozható, így a megújuló energiák okozta kiszabályozási gondokra is megoldást jelentenek. A régiónkban legkorábban a lengyelek és a románok használhatnak ilyen erőműveket.

Gáz van, babám!

A meleg tél miatt a gáz ára december 7. óta 80 eurót csökkent, ami az ország devizaegyenlege szempontjából 8 milliárd euró éves megtakarítást jelent, és Európa egésze is közelebb került az energiaválság végéhez.

Jöhetnek jobb inflációs adatok, de ezzel még nem vagyunk kint a vízből

A következő hónapok meghatározó kérdése a tőkepiacokon, hogy az amerikai munkaerőpiaci egyensúlytalanság korrigálható-e 4-4,5 százalékos alapkamattal, vagy a Fed kénytelen lesz erősebben beleállni a problémába, akár azon az áron, hogy recesszióba kormányozza az országot. Interjú Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.

Hogyan veszítsd el a világ egyik legszebb nőjét és 250 milliárd forintot egyetlen év alatt?

Sajnos a pénzügyek olyanok, mint a foci, mindenki ért hozzá. Csak miközben a foci szabályait meg lehet tanulni a testnevelés órákon, addig a befektetéseink kezelésével kapcsolatos tudás nem képezi a tananyag részét.

Ez übergáz

A magyar szabályozás tankönyvi példája annak, hogyan lehet tönkretenni egy szolgáltatást. Budapesten nehezen elérhető a taxi szolgáltatás, az árazás az egy dolog, de a megbízhatóság az ennél egy fokkal nagyobb probléma.

Törpék és óriások

Oroszország bár energetikai óriás, valójában gazdasági törpe. GDP-je mindössze egytizede Kínáénak és alig nagyobb, mint Hollandiáé és Belgiumé együttesen. A szankciók hosszú távú hatásának köszönhetően ráadásul még zsugorodni is fog.

Ismét letolt nadrággal a csalánosban

A befektetők eleve félnek a régiónktól, a háború közelsége elretteni őket, és akik a régióban fektetnek be, azok is inkább a kevésbé sebezhető országokat kedvelik. Magyarországon rengeteg beruházásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenti sebezhetőségünk érdemben csökkenjen.

A róka és a skorpió esete

Bizonyára többen ismerik a tanmesét a rókáról és a skorpióról. Valójában az életben is sok olyan döntés születik, amely nélkülözi a hosszú távú gondolkodást. Talán a legfájdalmasabb ilyen döntések politikusoktól érkeznek, gondoljunk csak a szomszédunkban dúló háborúra.

Lesz-e román gáz Magyarországon?

Sajnos az energetikai projektek lassan valósulnak meg, még ha szorít az idő, akkor is. Ugyanakkor a román Neptun gázmező kiaknázása még így is hazánk talán legjobb esélye az orosz importfüggés jelentős csökkentésére.

Charlie Wilson háborúja újratöltve

Oroszország nem csak a Nyugat jelentős technológiai fölényével találkozik nap, mint nap az ukrán fronton, és ezáltal számbeli fölényét képtelen érdemi háborús sikerré konvertálni, hanem a teljes gazdasági elszigeteltséggel is szembesülnie kellett néhány hónapon belül.

Te tényleg olyan ostoba vagy?

Egy évvel ezelőtt ugyan azt nem mertem megjósolni, hogy a kriptománia meddig tart, de abban biztos voltam, hogy ennek egyszer a végén nagyon sokan, nagyon sokat fognak bukni.

Innen szép nyerni!

Az orosz energetikai függés tekintetében Magyarország biztosan dobogós, ízlés kérdése, hogy melyik energiaforrást hogyan rangsoroljuk, de akár az első helyet is megszerezhetjük.

Így nem lesz könnyű csökkenteni az orosz gázfüggőséget

Szerte Európában korlátozzák a piaci folyamatokat, ársapkákat vezetnek be, különadókkal sújtják az energetikai szereplőket elsősorban arra hivatkozva, hogy túl sokat keresnek a megemelkedett árakon.

Szigetelni, szigetelni, szigetelni

A hazai épületállomány energetikai korszerűsítése az, amire reális eséllyel az EU-tól forrásokat szerezhetünk, és tartósan csökkenteni tudjuk a háztartások valós rezsiterheit, és mentesítjük a költségvetést több százmilliárd forintnyi tehertől.

Mi történik a pénz- és tőkepiacokon?

A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát. A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.

Magyar Telekom: tőzsdén lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés

A Magyar Telekom legutóbbi közgyűlésén több részvényes is felszólalt a társaság osztalékpolitikája miatt, köztük Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki a mostani véleménycikkében azt boncolgatja, hogy van-e értelme a Telekom tőkepiaci jelenlétének.

A béke korának vége

Úgy fest, hogy idén február 24-én egy teljesen más világra ébredtünk, a béke korának végére. Meglátásom szerint ezt az időszakot a fenti dátum és a berlini fal összeomlása közötti 33 boldog békeévként fogjuk jellemezni.

A nagy német hátraarc

Akárhogy, akármilyen oldalról nézzük, Németországnak valójában két választása van: beismerni a kudarcot és visszatérni a nukleáris energiához, vagy tovább pénzelni az orosz rezsimet és totálisan függővé válni tőle.

Árakat befagyasztani nem kell félnetek

Az infláció ősellensége valójában nem a politikusok és jegybankárok garmadája, hanem egy kiváló nóvum, az úgynevezett szabadon versenyző piacgazdaság. Olyan gazdaság, amelyben a gazdaságpolitika beavatkozásának legfőbb oka a verseny elősegítése vagy erősítése.

Reszkessetek fogyasztók, spekulánsok!

Mivel a politikusok tévedhetetlenek, ezért nyilván nem fogják beismerni, hogy a piaci folyamatokba történő drasztikus beavatkozás a mostani energiaválsághoz vezetett. Ehelyett a piaci egyensúlyt biztosító áramtőzsdék szereplői, a „spekulánsok” a hibásak.

Olaj a tűzre

Gyakorlatilag alig száradt meg a tinta az idén Glasgow-ban tartott klímacsúcs egyezményén, amikor az azt aláíró felek már lényegében hátat is fordítottak annak. Igazán várhattak volna még néhány hetet, csak a látszat kedvéért, de nem.

Hipokrízis 2.0

Az Unió balul sikerült zöldítési törekvése miatt szennyezik például dízelautók milliói a levegőt Európában. Mielőtt rákapcsolunk, érdemes lenne kiértékelni, hogy a múltban milyen eredményre vezettek hasonló döntések.

2025. július 21.

Valójában minden kicsivel a pandémia után kezdődött. A jegybankok abban a hitben éltek, hogy ezt a válságot is megoldhatják egyszerű pénznyomtatással következmények nélkül. Ebben ugyan van némi igazság, de addigra a körülmények drasztikusan megváltoztak.

Orosz függéshez és csúcsra járatott szénerőművekhez vezetett az uniós energiapolitika

Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.

Covid 4. hullám: oltatsz vagy fizetsz, ez itt a kérdés

Hiszek abban, hogy a piaci verseny és a piaci folyamatok megfelelő mederben történő működtetése, szinte minden esetben optimálisabb erőforrás-allokációhoz és korrektebb árakhoz vezet. Az egyik kivétel az egészségügy.

A rezsicsökkentés miatt a lakosságnak fel sem tűnik, mennyire megdrágult az áram

Hazánk továbbra is fenntartja az olcsó áram- és gázárak illúzióját a lakosság számára. Hogy ez hosszú távon elvezet-e a megfelelő energiahatékonysági és takarékossági beruházások megvalósulásához, erősen kérdéses.

Delta variáns: mászóka a félelem falán

Ha a delta variánssal kapcsolatban nem érkezik olyan információ, amely az oltások hatásosságát a súlyos lefolyással szemben megkérdőjelezi, akkor a delta variánstól való félelem nem marad más, mint a tökéletes fűszer a piacok további lassú egyenletes emelkedéséhez.

A Birodalom visszavág: a populista kormányok miatt csap le újult erővel az infláció

Az infláció (sötét erők) legyőzésében a stabil jogrendszerrel rendelkező, különösképpen a tulajdonjogot védelmező berendezkedések jeleskednek leginkább, míg a versenyző, demokratikus elveken működő rendszerek az infláció igazi gyilkosai.

Az ESG sötét oldala

Bármennyire is nemes cél a nyugati olajvállalatok kizöldítése, sajnos ezzel a szándékkal diktatúrák elnyomó rendszereinek finanszírozását segítjük.

Buborékok és sztripperek

A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

A nagy kriptobukta

A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Mostani írásomban nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - ezt a valamit a térben.

A lengyel Amazon!

Rengetegen megénekelték már az Allegro, azaz a “lengyel Amazon” tőzsdére hozatalának történetét. A dolog most igazából azért pikáns, mert mára a valós vevők nagy része víz alatt van, bukóban ül ezen a részvényen, cserébe kénytelen tartani.

Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?

A román tőzsde szépen túlteljesítette a régió többi részvénypiacát. Miért lehet ez? Miért maradnak meg a cégek jobban az egyik tőzsdén, mint a másikon? Mitől mehet még tovább a szomszéd részvényindexe? Mi most az egymillió dolláros kérdés a román piacon? Interjú.

Baljós árnyak

Az előttünk álló időszakban az amerikai belpolitikai, elsősorban adózási fejleményeken túl, a fejlett piaci inflációs mutatók lehetnek fontosak. Ha világvége hangulatot nem is hozhatnak a piacokra, azért egy alapos megijedésre elegek lehetnek.

A politika önsorsrontó természete

A török líra az utóbbi öt évben annyira leértékelődött, mintha egy euróért már közel 900 forintot kellene adni. Az elnök mégsem képes kitartani egy olyan program mellett, amely megállítaná a mélyrepülést.

A rezsicsökkentésnek annyi

A megújuló energiák megjelenése az áramtermelésben új kihívások elé állítják az áramhálózatok üzemeltetőit, a termelőket és a fogyasztókat egyaránt. Ahhoz azonban, hogy mindezt mélyebben is megértsük, fontos kicsit messzebbről indítva végignézni, mi ma a kiindulópont és hova szeretnénk eljutni.

Asimovnak igaza volt!

Az elmúlt hetek történései az amerikai Texas államban vélhetően be fognak kerülni a történelemkönyvekbe. Sokan egyből a megújuló energiatermelés térnyerését hibáztatják az események kapcsán, ugyanakkor, mint minden katasztrófához, úgy ehhez is sok tényező együttállása kellett.

Elfogytak az érvek az alacsony Magyar Telekom osztalék mellett

A Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika.

Bunyó Karácsonyig, avagy Bud Spencer és Terence Hill visszatér?

Az év eleje mindig a tőkepiaci jóslatok ideje. Nem teszünk mi sem másként, arra fogadunk, hogy a hetvenes évek hangulatát idéző unalmas akciófilm lesz 2021, klasszikus Bud Spencer-féle ütésekkel és a megfelelő tompa puffanást imitáló hangalájátszással, az elmaradhatatlan happy enddel a végén.

A koronabiztos befektetés ára

Vannak rosszul gazdálkodó vállalatok, amelyeknek a menedzsmentjei rossz döntéseket hoznak, és amikor jön egy recesszió, akkor csődbe mennek. A koronavírus-válság azonban nem egy klasszikus recesszió, itt most a jól gazdálkodó vállalatok is csődbe mehetnek. Arra ugyanis nem lehet tőkét optimalizálni, hogy hónapokig nulla lesz az árbevétel.

A CETOP 25 árnyalata - a lengyel piac regionális ereje

Az elmúlt valamivel több mint 20 évben a régió országai hatalmas gazdasági fejlődésen mentek keresztül, Így azok, akik a régió tőkepiacain kockáztatták befektetéseiket, elvben nagyon jól kellett, hogy járjanak. A valóság azonban nem ennyire rózsás.

Megkésett gratuláció az EKB banki osztalékokat tiltó nyári döntéséhez

A mostani, egyébként a 2009-es válságnál mélyebb recesszióban egy bank se ment eddig tönkre. Ilyen még nem volt és persze lehet annak örülni, hogy válságálló a bankrendszer, de sajnos ezért cserébe óriási árat fizetünk.

Úton a segítség

Jelenlegi tudásunk szerint 2-3 vakcina befuthat az év végéig és ha tényleg úton van a segítség, akkor az elkövetkező hetek, hónapok volatilitása jó beszállási pontot jelenthet a piacokon a hosszú távon gondolkodók számára.

A nagy koronasunnyogás

Sok esetben egy egészséges felnőtt vagy fiatalkorú, amennyiben a tünetei enyhe lefolyásúak, elkerüli a tesztközpontokat, ha nem akarja sem magának, sem a családjának a fent felsorolt kellemetlenségek egyikét sem. Ez a koronasunnyogás jelensége.

Divide et impera

Oszd meg és uralkodj! Nem is lehetne találóbban jellemezni az USA új preferenciáit a közel-keleti, kaukázusi és részben földközi-tengeri térség geopolitikai erőterének alakulásában.