Lesz-e 500 forint 1 euró?

A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá. Be kell vallanom, hogy a focihoz egyáltalán nem értek, a devizaárfolyamokkal való kereskedést pedig 2009-ben hagytam abba, szerintem pont jókor.

picture

Viszont lassan két évtizednyi tőkepiaci tapasztalattal a hátam mögött figyelemmel kísérem, hogy mi történik a forinttal. Az árfolyammal kapcsolatos vitákban sokszor érzem azt, hogy nem látjuk a fától az erdőt: a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában.

Hova tegyem a pénzem?

A HVG360 kéthetente megjelenő prémium hírlevelében a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.

A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon. Feliratkozás a hírlevélre ITT.

Kevésbé a politika mozgatja a napi árfolyamot

Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy a döntéshozók nem tudják akár egy-egy mondattal is bedönteni a forintot, de minthogy minden ilyen politikai öngyilkossággal ér fel, ez ritkán fordul elő, az árfolyamot nagyobb részben egyéb tényezők alakítják. Ezen nem is kellene meglepődni egy kis nyitott gazdaságban, amelyik a GDP-je több mint 90 százalékát exportálja, energiaszegény és nyersanyagszegény, belső piaca méretét tekintve kicsi.

Nyilván az állami költekezés vagy adott esetben túlköltekezés befolyásolhatja az árfolyamot, de ezek hatása is túlértékelt. Egy csődhelyzet persze más eset, de pusztán az, hogy néhány százalékkal több vagy kevesebb a hiány, lássuk be, senkit nem érdekel egy jó darabig.

HA A PIACI KÖRNYEZET KEDVEZŐ, AKKOR SOKÁIG EL LEHET HÚZNI EGY ROSSZ GAZDASÁGPOLITIKÁT.

Ez történt például 2008-ban is, amikor a Lehman Brothers csődje vezetett olyan finanszírozási válsághoz, amely a sérülékeny és túlköltekezett magyar államot olyan nehéz helyzetbe hozta, hogy az IMF-től kellett segítséget kérni. Azóta sokkal lazább a globális finanszírozási helyzet, és például Törökország manapság messze tovább nyújtózkodott annál, mint a szocialista kormány tette a 2000-es évek közepén, mégsem állt elő csődhelyzet.

Hosszú távon van hatása

Hosszú távon a politika ugyanakkor nagyon is hatással van a forint árfolyamára. Csak hogy egy példát említsek, nem mindegy, hogy milyen állapotban van a közoktatás, annak színvonala alapvetően befolyásolja egy ország tőkevonzó képességét, versenyképességét, mindez pedig kihat a deviza árfolyamára is. De ha ma hirtelen nagyot javul vagy romlik az oktatás színvonala, az majd 10-15 év múlva hat a versenyképességre, nem azonnal.

Ha tehát a forint árfolyamában a gazdaságpolitika hatásait keressük, érdemes a napi mozgások helyett inkább az évtizedes távlatokra figyelnünk. Ebben a kitekintésben azonban nem állunk jól. A forint 10 éves távon a régió leggyengébb devizája, és jelentősen leértékelődöttünk a lengyel zlotyhoz vagy a román lejhez képest, ebben pedig van szerepe a hazai aktoroknak.

A RÖVID TÁVÚ PIACI ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ POLITIKAI HATÁSOK EGYÜTTES JELENLÉTÉT JÓL MUTATJA A FORINT LEGUTÓBBI VÁLSÁGA.

2022 nyarán és őszén egy igen komoly energiaválság volt Európában, és jóval 400 forint felett járt az árfolyam. Olyan magas volt az energia ára, hogy ha tartósan fennmarad, hazánk képtelen kifizetni. A piac értelemszerűen elkezdett egy csődszerű helyzetet árazni, de ezt a problémát – hiába volt ezzel tele a sajtó – nem a jegybank okozta, és már elnézést, de nem is a hazai gazdaságpolitika oldotta meg. Szerencsénk volt, leesett a gáz ára, amely nagyrészt azért történt, mert Nyugat-Európa gazdasága rendkívül gyorsan alkalmazkodott a magas árakhoz. Ha rövid akarok lenni és tömör, a szabad piac működött, ennyi.

Az viszont, hogy ezt az energiaválságot így megszenvedte az ország, hosszú távú politikai döntések, elmaradt fejlesztések következménye, amelyből tanulnunk is kell. Sérülékenységünk nyilvánvalóvá vált, és tenni kellene ellene valamit. Energiafüggetlenségünk megteremtése azonban évtizedes projekt lesz, ha sikerül egyáltalán.

És mi lesz a forinttal?

A forint árfolyama tízéves távon külső sokkok nélkül is 500 forint felé emelkedhet az euróval szemben, ami nem egy akkora jóslat, ha azt nézzük, hogy tíz évvel ezelőtt még 300 forint körül mozgott az árfolyama. De ahhoz, hogy rövid távon is nagyot essen az árfolyam, valamilyen jelentős külső sokk kell. Van is egy ilyen éppen készülőben, hogy a hatása valójában mekkora lesz, azt még nehéz megjósolni.

A hazai gazdaságpolitika hosszú távú döntése, hogy hazánk szűkös erőforrásait, ami a szakképzett és nyugati szemmel olcsó munkaerőt jelenti, nagyrészt német prémium autógyárakban, vagy manapság az ezekhez szükséges akkumulátor gyárakban foglalkoztatjuk. Tehát lényegében az összes tojásunkat egy kosárba tettük. A német autógyártók viszont elkezdtek látványosan kiszorulni az értékesítésük 30-40 százalékát is adó kínai piacról, miközben a túltermeléssel küzdő kínai autógyártók a belpiaci térnyerésükön túl már az európai autópiacra terveznek betörni.

Ha ez a trend folytatódik, vagy egy kereskedelmi háborúba torkollik Európa és Kína között, az egyértelműen káros hazánknak és így a forintnak is. Hogy ezek a trendek folytatódnak-e, ma még nehéz megmondani, de hogy a német autógyártás szenvedése kihat a hazai gazdaságra is, nem kérdés. Egy további jelentős romlás a hazai ipar gerincét roppantaná meg, miközben az ezt részben kiváltani tervezett elektromos autókra történő átállás megtorpant. Épp nincs szükség azokra az akkumulátor vagy épp elektromos autógyártó kapacitásokra, amelyeket Magyarország nagyrészt kínai befektetőkkel tervezett.

EZ A HELYZET OKOZHAT NEHÉZ PILLANATOKAT A FORINTNAK.

Hogy a mostani szintről kell-e további romlásra számítani az autógyárak szempontjából, nehéz megmondani, de erre a tényezőre érdemes figyelni. A forint tartós lassú leértékelődése hosszú távú trendek és gazdaságpolitikai döntések következménye, a hazai gazdaságpolitika boszorkánykonyháiban ráadásul ezt a fűszert nem tudják, és úgy tűnik egyelőre nem is akarják másra cserélni.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.