A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?

Bár lehet, hogy hosszú távon jó döntésnek bizonyul majd bitcoint vásárolni, rövidtávon érdemes a vállalatoknak negatív fogadtatásra is felkészülniük. Ha a Tesla analógia működik, akkor a Twitter esetében is érdemes lehet short trade lehetőség után kutatni.

Sok mindent elfelejthetünk, sok mindent egészen biztosan el is kell felejtenünk, de azt az egyet jegyezzük meg jól, hogy ebben a világban a jegybankok szerint olyan, hogy túl laza monetáris politika, olyan egészen egyszerűen nincs. Mindig van lazább, és mindig kell is a lazább.

Az S&P 500 indexben és a legnagyobb indextagokban jóval kisebbek eddig az árfolyammozgások, mint amire korábban a piac számított. Lehet-e unalmas a nagy papírokban a 2021-es esztendő? Lehet-e döntetlen a bikák és medvék közötti csata? Ez az írás egy a befektetők által valószínűtlennek tartott, de egyáltalán nem olyan valószínűtlen szcenáriót boncolgat.

Nem azt mondta persze Marko Kolanovic, a JPMorgan szupersztár stratégája, hogy a buborékok nem kockázatosak, hanem azt állítja, hogy a részvénypiacon ő jelenleg nem lát általános buborék szituációt. A következtetése: nem a részvénysúlyokat kell csökkenteni, hanem a VIX indexet kell shortolni.

Míg tavaly 4 százalék volt az EKB fogyasztói inflációs kosarában az alkohol és dohánytermékek súlya, addig ez 2021-ben már 4,5 százalék lesz – soha nem volt még ilyen magas. Hiába lesz egyszer immunis a nyáj, ha közben rendületlenül zsugorodik a máj.

A 2008-as válság földhöz vágta a végletekig eladósodott Görögországot. A járvány miatti korlátozásokat a turizmus szenvedi meg a leginkább, most még is alig pár hír szól csak a görögökről. Mi a helyzet velük? Idén a nyaraláshoz nemcsak repülőjegyet, hanem részvényt is érdemes venni.

Az MI korábban is szerves része volt az egészségügyi szektor technológiai fejlődésének, de a járvány ezen a téren is gyorsulást hozott: 2020 szeptemberére 4,5 milliárd dollárnyi befektetés érkezett a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekbe.

Az elmúlt hetek történései az amerikai Texas államban vélhetően be fognak kerülni a történelemkönyvekbe. Sokan egyből a megújuló energiatermelés térnyerését hibáztatják az események kapcsán, ugyanakkor, mint minden katasztrófához, úgy ehhez is sok tényező együttállása kellett.

Egyelőre a járvánnyal kapcsolatos uralkodó narratíva a győzelmi jelentések szokásos elemeiből áll és a globális fiskális és monetáris stimulus is teljes erővel dübörög, hát mi baj lehet?! Pedig bizony lehet és ha már lesz, jó eséllyel olyasmi lesz, amire senki nem gondolt, például egy ronda tajvani válság lehetőségére.

Az Interactive Brokers vezérének, Thomas Peterffynek a véleménye szerint a Gamestop őrület csúcspontján veszélyesen közel kerültünk a pénzügyi rendszer összeomlásához. Mániákus állapotban vannak a részvénypiacok, és ez nemcsak az árfolyamokban érhető tetten.

Az utóbbi három hónapban jellemző 355–365-ös árfolyamsáv a várakozásoknál jobb GDP-adat ellenére még egy ideig aktuális maradhat. Mind a hazai infláció, mind a Covid–19-helyzet viszonylag nyugalmas hátteret biztosított ehhez.

Warren Buffett, Ray Dalio, Steve Cohen és Soros György. Mi a közös bennük? Egyik befektető teljesítménye sem közelíti meg a médiában sokkal kevesebbet emlegetett, nemrégiben visszavonult Jim Simonsét.

Minden befektető fejében legalább egyszer felmerült már a kérdés, hogy meddig tarthat még ez az őrült, exponenciális emelkedés a bitcoin árfolyamában? Vélhetően erre mindenkinek megvan a saját válasza, de szerintünk nagyban függ attól, mennyi amerikai vállalat fogja részben bitcoinra cserélni az egyébként parlagon heverő készpénzállományát.

A Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika.

A kínai oltóanyag nem különösebben veszélyes, de a hatásossága kérdéses, az újgenerációs vakcinák között pedig bár sok a hasonlóság, a hatásosságban vannak különbségek. Interjú Vidovszky Márton virológussal.

Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában.

Ha 2020 makrogazdasági slágerkérdése a globális járványkrízisből való kilábalás pályájának alakja volt, akkor 2021 hasonló címére jó eséllyel pályázhat az a dilemma, hogy felrobban-e az infláció a járványügyi korlátozásokkal lefojtott globális kereslet gyors újjáéledése nyomán.

A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. A jegybanki függetlenség mibenléte pedig minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.

Racionálisabb lett volna a redditforradalmároknak olyan eszközben nekimenni a hedge fundoknak, amely kisebb, nem szabályozott piacú, vagyis a hatóság hirtelen nem tud a „smartmoney” segítségére sietni. Szerencsére pont van kéznél ilyen: a bitcoin.

A Facebook, a Tiktok, a Twitter, a Youtube vagy a Reddit extrém mértékben felerősítik és meggyorsítják a szélsőséges ötletek nagy közönséghez való elérését.
Míg régebben ezek a jelenségek megmaradtak a virtuális tér határain belül, most azt láthatjuk, hogy a való világ ajtaján kopogtatnak.

277 ezer milliárd dollár, azaz a globális GDP 365 százaléka! Ez az elképzelhetetlen mennyiségű pénz jelenleg a világ teljes adósságállománya 2021 hajnalán. A sokkoló számot a Wall Street Journal írása adta meg, ebből mutatunk be most néhány tanulságos adatot és grafikont.