Egy új világrend kapujában állunk, ahol rengeteg kreatív energiára lesz szükségünk az elkövetkező években. Benne van a pakliban, hogy jóval többre, mint az előző, vagy az utána következő évtizedekben.

Megoszlanak a vélemények a sorozat jövőjével kapcsolatban, a versenyt sokan kritizálják nagy károsanyag-kibocsátása miatt. A kritikák nem alaptalanok, de a Forma-1 hozzáadott értéke még mindig nagyobb, mint a környezetre mért hatása.

A Fed szerdai közleményében utalt arra, hogy az első kamatemelés(ek) már 2023 vége előtt jöhet(nek), míg korábban 2024 előtt ilyesmiről szó sem volt. A bejelentésre esett is minden, leszámítva a dollárt. De addig még van két jó évünk, elvileg a buli tarthatna tovább.

Nehezen találunk most már olyan embert, aki ne hallott volna az elmúlt időszak legizgalmasabb tőkepiaci anomáliájáról, a meme részvények körüli spekulációs lázról. Van azonban a sztorinak egy-két olyan olyan oldala, melyről talán kevesebbet olvashattunk.

Bő két éve még azon értetlenkedett a világ, hogy a végtelen pénzpumpa ellenére sem alakult ki infláció, de végül 2021-re azért csak sikerült összehozni. Az egyedüli kérdés, mennyire marad tartós és van-e valami teendője a jegybankoknak.

Az idei évben az alapkezelők és a média által az egyik leginkább felkapott nyersanyagpiaci termék minden kétséget kizáróan a réz volt. Hatalmasat ralizott az árfolyam, a tavalyi mélypontjához képest több mint duplázott. Az elmúlt néhány hétben azonban valami megváltozott.

Adrenalin-hadseregen azt a sok tízmilliós fiatal befektetőréteget értjük, amely a koronavírus-világjárvány alatt kezdett el tőzsdézni. És az ő stílusuk nagyon más, mint bármely korábban ismert tőkepiaci szereplő által alkalmazott harcmodor.

Legújabb epizódunkban a Sziget Fesztivál alapítójával, a magyar kultúrális élet egyik legmeghatározóbb alakjával, Gerendai Károllyal beszélgettünk. A koronavírus által okozott világjárvány az Ő életét is gyökerestül forgatta fel, az elmúlt 14 hónap tapasztalatait pedig velünk osztotta meg.

Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán.

Az inflációs aggodalmakkal párhuzamosan több országban is érdekes fordulat van kibontakozóban, de nem annyira a piaci reagálás oldaláráról, hanem inkább a devizaárfolyamok megítélésében.

Kérdezhetnénk, hogy egy sikeres startup, amiért sorba állnak a hitelezők és az intézményi befektetők, mégis miért szorul az általában kezdetleges ötletek finanszírozására szolgáló crowdfunding-ra. Nos, a válasz egész egyszerűen az, hogy nem szorul rá, sokkal inkább marketing okok állnak a háttérben.

Fogadjuk el, hogy az elmúlt egy évben a kollégák preferenciái és motivációi is változtak, csak úgy, mint a cég működési mechanizmusai és a gazdasági környezet. Az új kihívásokra pedig új válaszok kellenek.

A képzőművészeti piacon bő három hónapja minden a Non-fungible tokenekről (NFT) szól. De hogy pontosan mit jelent az NFT, hogyan alakult ki és mennyiben alakíthatja át a képzőművészeti piacot, arról Weiler Péter képzőművésszel beszélgettünk.

Kedden este ért véget a tizenhetedik OPEC és nem OPEC országok miniszteri találkozója, melyet most talán a szokásosnál is nagyobb figyelemmel követett a világ. Nem mintha valami váratlan húzásra lehetett volna számítani, éppen ellenkezőleg.

A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők, de az esés végül nem a részvénypiacokon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető részvényindexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.

Hazánkon kívül a Pfizer-BioNTech cégek neveinek hallatán az emberek egy amerikai-német összefogásra asszociálnak, pedig emögött egy sokkal érdekesebb történet húzódik meg valójában. Egy görög és egy török ember párját ritkító találkozása jókor, jó helyen.

Spártaiként tartottak ki, most jutalom ütheti a markukat. A Hertz részvényeikhez foggal-körömmel ragaszkodó kisbefektetők akár meg is négyszerezhették a pénzüket az elmúlt 12 hónapban. Hogy megértsük pontosan mi és miért történt, visszakanyarodtunk a sztori kezdetéhez.

Még friss a pecsét az oltási igazolásunkon, és bár az időjárás nem hozta meg feltétlenül a kedvet, de az emberek egy része újra elkezdett kacérkodni egy külföldi utazással is. A nyaraláshoz közeledve pedig felmerül a szokásos kérdés: mikor vegyünk eurót?

Robog tovább az őrületes, világszintű kripto hullámvasút. Ez mindenképpen örvendetes azon spekulánsok és befektetők számára, akik szeretik és jól tudják meglovagolni az ilyesfajta extrém volatilitást.

Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik.

Az elmúlt években rendkívüli módon felgyorsult a felforgató technológiák térhódítása a pénzügyi szektorban is. Mára lényegében nem létezik olyan ember, aki ne hallott volna a blockchain technológiáról, vagy a bitcoin-ról. Rengeteg az újdonság, rengeteg az elágazás, ezért úgy döntöttünk, hogy rendet rakunk kicsit ebben a kérdésben, és ehhez hívtunk meg egy szakértőt.

Az áprilisi-májusi gyorsjelentési időszak egyik legerősebb riportját a Google tette le a befektetők asztalára. A technológiai óriás több, mint egészséges pénzügyi számainak a hátterében a megállíthatatlanul növekvő online hirdetési bevételek állnak. Amire mindeközben egyre jobban szemet vet az Amazon is.

A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Mostani írásomban nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - ezt a valamit a térben.

A munkaerőpiacon bő egy éve minden a home office-ról szól. De míg egy éve az volt a kérdés, hogy hogyan lehet megbirkózni a 100 százalékos távmunkával, jelenleg arról szól a diskurzus világszerte, hogy miként nézzen ki a munkavégzés a pandémia visszaszorítása után.

Póker, lóverseny, opciók, ETF-ek, kriptodevizák és TikTok. Ritkán találni olyan sztorit, ami ennyire sok felkapott témához kapcsolódik, és még ritkább az, hogy szinte még senki sem hallott róla. Az itthon szinte ismeretlen Susquehanna története pont ilyen.

Az elmúlt hónapokban a 2018 és 2020 között megszokott rend antivilágát figyelhették meg a befektetők a részvénypiacokon. Az intézményi rotáció kedvencei a hagyományos részvények közül, míg az áldozatai a korábbi technológiai lieblingek közül kerültek ki. A teljesítménykülönbségek pedig pár hónap alatt egészen magasak tudtak lenni.

Múlt hét óta egy különleges esemény tartja lázban a tengerentúlon az amerikai gazdaság szereplőit. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Janet Yellen kezdett el a nyilvánosság előtt az esetleges kamatemelésről beszélni. Ennek lehetséges következményeiről Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával beszélgettünk.

Rengetegen megénekelték már az Allegro, azaz a “lengyel Amazon” tőzsdére hozatalának történetét. A dolog most igazából azért pikáns, mert mára a valós vevők nagy része víz alatt van, bukóban ül ezen a részvényen, cserébe kénytelen tartani.

Egy dolog biztos: habár az európai fogyasztást nem hajtják stimulus csekkek, hatalmas mennyiségű felszabadulásra váró kereslet van, melyet az amerikai piacokkal ellentétben kontinensünkön még nem árazták be teljesen a befektetők a részvényekbe.

Immár több mint egy évtizede egy komplett virtuális univerzum költözött be a zsebeinkbe. Az okostelefon áldás és átok egyszerre. Egyre inkább érthető, hogy New Yorkban vagy San Franciscoban miért tud egy képernyő coach 250 dolláros óradíjat elkérni.

A román tőzsde szépen túlteljesítette a régió többi részvénypiacát. Miért lehet ez? Miért maradnak meg a cégek jobban az egyik tőzsdén, mint a másikon? Mitől mehet még tovább a szomszéd részvényindexe? Mi most az egymillió dolláros kérdés a román piacon? Interjú.

Egy idahói kisvárosban egy szép tóparton az amerikai északnyugaton a koronavírus világjárvány következtében elszabadult az ingatlanpiac. Egy év alatt 47 százalékkal emelkedtek a medián házárak. Szabályos licitháború zajlik minden piacra kerülő ingatlanért.

Tegnap komoly piaci vihart kavart Janet Yellen kijelentése, amely szerint a gazdaság túlfűtöttsége miatt szükség lehet a hozamok (kamatok) emelkedésére. Pénzügyminiszterek ritkán szokták várni a kamatemelést és Yellen már régen nem jegybankár.