A polgári légi közlekedés hetven éve tartó töretlen fejlődésében és átalakulásában a mögöttünk álló év jelentős megtorpanást hozott. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy egy átlag magyar utazónak milyen maradandó változásokkal és még jó ideig fennálló kellemetlenségekkel kell majd szembenéznie.

A buborékokat kiáltók valószínűleg nem találkoztak azzal a méltán híres állítással, hogy mindaddig nem tudjuk, hogy buborékban vagyunk, míg az ki nem pukkan. Mindenesetre a Deutsche Bank januári befektetői felmérése szerint az amerikai technológiai szektornál nagyobb buborékban csak a bitcoin van.

Az év eleje mindig a tőkepiaci jóslatok ideje. Nem teszünk mi sem másként, arra fogadunk, hogy a hetvenes évek hangulatát idéző unalmas akciófilm lesz 2021, klasszikus Bud Spencer-féle ütésekkel és a megfelelő tompa puffanást imitáló hangalájátszással, az elmaradhatatlan happy enddel a végén.

Ebben a cikkben egyáltalán nem lesz szó arról, hogy tulajdonképpen mi is az a bitcoin, mik is azok a kriptodevizák. Nem spekulálunk, hogy miért esik vagy emelkedik az áruk. Pusztán a tényt rögzítjük: a bitcoin már vitathatatlanul pénz és rendelkezik a pénz bizonyos funkcióival.

Míg a részvénypiac szárnyalt, addig a technológiai óriások részvényei oldalazással és kisebb esésekkel töltötték az elmúlt hónapokat. Mi lehet ennek az oka? Kiszerettek a befektetők a karanténrészvényekből? A növekvő szabályozási kockázat? A nagyság átka? Valószínűleg mindegyik valamilyen mértékben.

Az amerikai tőzsdén a 2008-2009-es válság óta tartó bikapiacot folyamatos és gyakran nagyon erős befektetői pesszimizmus kísérte. Az elmúlt hónapokban azonban gyökeresen megváltozott a piaci szentiment, akár az AAII felmérését, akár az opciós piacot, akár az egyedi shortállományokat nézzük. A medvék elpusztultak.

A piac erős keresletre és az olajkínálat visszaesésére számít. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne korrekció az olajpiacon, de nagyon úgy néz ki, hogy az idei évben az olaj és az olajszektorbeli befektetések jól hozhatnak a konyhára.

Ami a zöld energia szektorban zajlik jelenleg és zajlott az elmúlt hónapokban az a klasszikus példája a felfokozott befektetői érdeklődéssel szemben meglévő súlyos eszközhiánynak. Ennek első számú példája a Tesla tavalyi szárnyalása.

Az Alibaba alapítójaként híressé vált kínai üzletember hajszálnyira volt a történelem eddigi legnagyobb nyilvános részvénykibocsátásának a megvalósításától, amikor októberben egy sanghaji konferencián a színpadra lépett.

A háború és a béke a részvénypiac két különböző arca. Az egyik a nyugalomé, ami általában a szépen fokozatosan emelkedő árfolyamokban ölt testet. A másik az idegességé, ami a tőzsdekrachok idején jelenik meg. Az egyik esetén tervezhető a másnap, a másik esetén pedig nem.

A világon egy helyen féltik nagyon a szülők a gyermekeiket a technológia túlzott használatától: a Szilícium-völgyben. Nem ok nélkül éreznek így. Sajnos napjainkban egyre több gyermeknél cserélődik le a 10.000 órányi gyermekkori mozgásra szánandó idő 10.000 órányi képernyőidőre.

Semmi sem hasonlítható ahhoz a világot a sarkaiból kiforgató változáshoz, amit az okostelefonok elterjedése jelentett az elmúlt évtizedben. A zsebünkben egy egész univerzum kelt életre a maga információs, hirdetési és értékesítési galaxisaival.

Napi 24 órát dolgozik, amikor alszik, akkor is új ötletekről álmodik. Nicolas Sarkozyval és Emmanuel Macronnal is kiváló kapcsolatot ápol, Donald Trumppal pedig már a nyolcvanas években összebarátkozott New Yorkban. Annak ellenére, hogy a világ harmadik leggazdagabb embere, kevesen hallottak Bernard Arnaultról.

Komoly villongás vette kezdetét decemberben az Apple és a Facebook között egy leendő iOS frissítés miatt. Egyes szakértők szerint a közeljövőben a két vállalat egymás kőkemény versenytársa lehet a kiterjesztett valóság feletti uralomért vívott harcban és ez a mostani csetepaté már a jövendő versengés előszele.

Elszegényedő németek, piszkos elektromos autók, kínai időzített bomba, koronavírus-járvány: összeszedtük az idei év 10 legolvasottabb cikkét a Concordeblogon.

Azt a kérdést tettem fel többedmagamnak, ami visszatekintve az idei évre a legjobban foglalkoztatott: Mit tanított 2020? A megkérdezettek között szerepelnek a blog szerzői, Concorde-os munkatársak és nem a befektetési szakmában dolgozó barátok, akik a szakmájukból adódóan az átlagemberekhez képest is jobban érintettek voltak a járványhelyzetben.

A SARS-CoV–2 alapjaiban alakította át az életünket. A világjárvány rossz oldalát nem kell részletekbe menően leírni, hiszen ki jobban, ki kevésbé, de saját bőrén érzi, érezni fogja még hónapokig. Amiről talán kevesebb szó esik, hogy mi az, ami mégis jó lehet benne, vagyis mire tanít minket a járvány és kiváltója, a koronavírus.

Az utóbbi évek új környezetvédelmi direktívái, az olajipar szenvedése, és az, hogy a válságra adott reakcióként a kormányok és jegybankok rengeteg pénzt öntöttek a gazdaságra, izgalmas helyzet elé állította az energiaszektor szereplőit, megváltoztatva az erőviszonyokat.

Manapság kinek van ideje kivárni, hogy egy cég esetleg profitot termeljen és évek múltával nyilvános részvénykibocsátás után elérhetővé váljanak a papírjai? Minden most kell, azonnal. Ez az éhség keltette életre a már-már elfeledett ismerőst: az SPAC-t.

Vannak rosszul gazdálkodó vállalatok, amelyeknek a menedzsmentjei rossz döntéseket hoznak, és amikor jön egy recesszió, akkor csődbe mennek. A koronavírus-válság azonban nem egy klasszikus recesszió, itt most a jól gazdálkodó vállalatok is csődbe mehetnek. Arra ugyanis nem lehet tőkét optimalizálni, hogy hónapokig nulla lesz az árbevétel.

A Nike, a Walmart és a Disney jó példa arra, hogy a korábbi digitális lemaradásukat gőzerővel ledolgozó hagyományos vállalatok is képesek versenyezni mind a gazdaságban, mind pedig a részvénypiacon a legmenőbb technológiai cégekkel is. A birodalom elkezdett visszavágni.

Steve Jobs halála után a Szilícium-völgyben nem sokan fogadtak volna az Apple sikertörténetének a folytatására, a tőzsdei befektetők és a hűséges vásárlók is kétségbe voltak esve. Ám Tim Cook mégsem vallott kudarcot, sőt az egyik legsikeresebb üzleti utódlást hajtotta végre a történelemben.

Sorra vesszük, hogy az összes hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos határidő után is meghosszabbított tárgyalásokon mi mozgatja a feleket, hogyan kapcsolódnak össze belpolitikai taktikai és a súlyos stratégiai megfontolások.

Miközben a Wall Street befektetői krónikus részvényéhségben szenvednek, addig a „Fal utcán túli Amerikában” óriási a baj. A jövő év egyik legnagyobb társadalompolitikai és részvénypiaci kockázata lehet a vírus utáni világban az, ha felszínre törnek a társadalmi feszültségek.