Háborúkat döntenek el, néha egész nemzetek sorsát befolyásolják, mégsem hallunk róluk sokat. A Bloomberg két újságírójának idén megjelent könyve, a The World for Sale elképesztő történeteken keresztül mutatja be a nyersanyag-kereskedők világát.

Sérülékeny időszakot él meg immár két éve az emberiség a koronavírus-világjárvány következtében. Ez csak felerősítette a már megelőző években is tapasztalt „a győztes mindent visz” típusú részvénypiaci világrendet.

A hiperinfláció már a Római Birodalomban is felütötte a fejét, csakúgy, mint sok más államban a történelem során. De vajon kell-e újból tartanunk a pénzünk értékének drasztikus mértékű romlásától?

Habár a Netflix hatalmas előnye a hazai, amerikai piacon szépen lassan elveszik, a nemzetközi piacon még mindig magasan a legnagyobb szereplőnek számít.

Az országonként eltérő szabályozási környezet, a hihetetlen gyorsan megjelenő újabb innovációk a régi vadnyugati viszonyokat elevenítik fel a kriptopiacon, ahol a nem hatékony piac számos érdekes anomáliát eredményez. Aki pedig időben kapcsol, nagyon jól tud keresni.

Amikor 2018-ban először lépték át az ezermilliárd dolláros álomhatárt az amerikai tőzsdéken a vezető cégek, még teljesen más teljesítmény kellett ehhez a bűvös szinthez.

Kell valamit találnia az emberiségnek arra, még ha nem is bővülne a fogyasztásban résztvevők száma, hogy mit kezd azzal a hitetetlen léptékű és mértékű ökológiai terheléssel, amit jelen pillanatban a fogyasztói társadalom a bolygónak okoz.

Néhány nappal ezelőtt a legnagyobb és legtekintélyesebb amerikai bank markáns megnyilatkozásairól is ismert elnök-vezérigazgatója örvendeztette meg a hallgatóságát egy Kínával kapcsolatos poénnal.

A kriptodevizák továbbra sem az özvegyeknek és árváknak való. Viszont szerencsés lenne, ha ez az eszközosztály továbbra is decentralizált, egyre több szereplős, de főként messiás mentes lenne a jövőben, ezzel számtalan új lehetőséget kínálva a társadalom jelentős része számára.

Annak ellenére, hogy kétséget kizáróan legalább annyira lenyűgöző személyiség, mint a széles körben ismert Michael Burry, Bill Ackman vagy Carl Icahn, viszonylag kevesen ismerik Pierre Andurand nevét.

A légiközlekedési iparban mind a szolgáltatókat csakúgy, mint az utazókat két dolog foglalkoztatja mostanában rendkívüli módon. Az első, hogy hogyan fog átalakulni az iparág, a második pedig, hogy ez hogyan fog hatni a jegyárakra.

Az utóbbi időszak részvénypiaci emelkedése messze nem egységes piaci emelkedés. Ha átnézzük a technológiai részvények világát, olyan kép tárul elénk, mint amilyen napjaink társadalma. A gazdagok extrém gazdagokká válnak, míg a lemaradók száma napról napra nő.

Biztos a műanyag szívószál használata a legnagyobb probléma? Akkor mi a helyzet a két tonnás személyautókkal, a sushi, a vörös tonhal, a wagyu marha lakomákkal, a több ezer kilométerről importált sauvignon blanc szopogatásával.

A dél-koreai tőzsde több szempontból is a tavalyi év üdvöskéje volt. Innen indult világhódító útjára a koronavírus által széleskörű lakossági sporttá tett tőzsdézés. A pénz, amit a koreai lakosság a szöuli tőzsdére öntött, kiváló teljesítményekhez vezetett. Valami azonban megtört az idén nyáron.

A biztosítási szektor egészének, ha nem is rövidtávon, de egy uszkve másfél éves időhorizonton más ágazatokhoz képest jobban kellene teljesítenie az egyre nyilvánvalóbbá váló magasabb hozamkörnyezetben.

A koronavírus-járvány sok minden más mellett a 2020-as banki eredményeket is megtépázta. Meglepő módon viszont egyben meg is teremtette a pénzügyi szektor számára minden idők talán legkedvezőbb működési környezetét, legalábbis ami Közép-Európát illeti.

Mibe fektessem a pénzem a következő 3, 5, 10 évben? Ahhoz, hogy erre a kérdésre jó válaszokat adjunk, az is hozzátartozik, hogy időről-időre megnézzük, melyik eszközosztállyal milyen hozamot lehetett elérni egy adott időszakban.

A bennfentesek hirtelen akkor adnak el nagy tételt, amikor drágának találják társaságuk részvényeit. Persze mivel ezt nem mondhatják ki, mindig van valami kommunikálható indok. És Elon Musk ebben is kreatív volt.

Az Unió balul sikerült zöldítési törekvése miatt szennyezik például dízelautók milliói a levegőt Európában. Mielőtt rákapcsolunk, érdemes lenne kiértékelni, hogy a múltban milyen eredményre vezettek hasonló döntések.

November 15-től a kormány hatósági limitár bevezetését rendelte el a benzinre és a gázolajra. Ez meglehetősen szokatlan lépés. Ennek okairól és céljáról beszélgettünk mai adásunkban.

Miközben index szinten az idei év második fele is jól néz ki eddig az Egyesült Államok részvénypiacán, addig van két olyan szegmens, ahol büntetőpadra helyezték a részvényeket a befektetők.

Miért robbant az energia ára? Miért nehéz a zéró károsanyag-kibocsátási cél elérése? Miért változik lassan az energiaszerkezet, és miért nem lehet azonnal csodát várni a megújuló erőforrásoktól?

Egy személyautó megvásárlása napjainkban egyre bonyolultabb döntés eredménye. Mire érdemes figyelnie ma Magyarországon annak, aki új- vagy használtautó vásárlás előtt áll?

Tőkepiaci bálna az, amikor egy piaci szereplőnek valamilyen instrumentumban túlméretezett pozíciója alakul ki. Mostanában nyugodtan tekinthetünk a fejlett világ két vezető jegybankjára (Fed és ECB) is egyfajta tőkepiaci bálnaként. Mindkét bálna short pozícióban van, ha az inflációt nézzük.

Vajon hova vezet az, ha 2021-ben a világ leggazdagabb emberei már a privát űrutazásaikat használják az egymással szembeni versengésre, miközben ugyanezen emberek cégeiben dolgozók egy részének már algoritmusok küldik ki a felmondólevelet?

Rendkívül magas shortarány, óriási opciós forgalom, elektromos autók és persze a már-már elengedhetetlen „mém” jelző – nehezen találnánk 2021-ben jobb hívószavakat egy igazi extrém részvénysztorihoz. Az Avis autókölcsönző esetében minden összejött.

Nehéz racionális magyarázatot találni arra, hogy miért érné meg az államnak 4,4 milliárd euróért visszavásárolnia a Budapest Airportot, ugyanakkor mindeddig nagyon keveset tudni a felvásárlás részleteiről, ami nehezíti az értékelést.

Az elmúlt három évtizedben jóval nagyobb lett a nyomás az egyéneken, ami szorosan kapcsolódik a társadalmi különbségek szakadéknyi mértékű kinyílásához.

Glasgow-ban megkezdődött az ENSZ 26. klímaváltozási konferenciája. A hírek szerint Greta Thunberg nem tud személyesen megjelenni a csúcstalálkozón, hogy görbe tükröt mutasson a világ legnagyobbjainak, ezért ők úgy döntöttek, hogy megteszik ezt helyette.

Valójában minden kicsivel a pandémia után kezdődött. A jegybankok abban a hitben éltek, hogy ezt a válságot is megoldhatják egyszerű pénznyomtatással következmények nélkül. Ebben ugyan van némi igazság, de addigra a körülmények drasztikusan megváltoztak.

Hogyan teljesítettek egymáshoz viszonyítva a legnépszerűbb befektetési formák? Évtizedes távlatban nagyon megérte téglába fektetni, de a részvénypiac még erre is rávert.

A rossz hír nem létező kategória napjaink bikapiacán. A jók jutalmat kapnak, míg a rosszak megbocsátást. De mindez semmi ahhoz az őrülethez képest, ami kiújult az elektromos autók részvényei körül. Nincs rá jobb kifejezés: tocsog a pénzben a részvénypiac.

Mai vendégünk Sebestyén Balázs rádiós és televíziós műsorvezető, akivel többek között kriptodevizákról, a blockchain technológiáról, a kripto bányászatról és sok minden másról beszélgettünk.

A Nasdaq-100 és az amerikai tízéves kötvényhozam között május közepe és szeptember vége között megfigyelhető nagyon erős korreláció október első három hetében megszűnt létezni. A részvénypiaci bika októberben lerúgta magáról az inflációs félelmek hatását.

Jelenleg minden folyamat abba az irányba mutat, hogy az utazási korlátozások teljes feloldása, majd a kereslet normalizálódása után jelentős jegyáremelkedésre lehet felkészülni világszerte.