A kínai gazdaság méretének és szerkezetének drámai átalakulása az életmódot és a kultúrát, a fiatalok jövőképét és az élettel kapcsolatos várakozásait sem hagyta érintetlenül. Azok a 20-as, 30-as éveikben járó kínai fiatalok is tömegesen menekülnek a gyárakból, akik ott kezdtek el dolgozni, de sokkal többen vesznek eleve más irányt már a munkába álláskor, mint akár csak néhány évvel ezelőtt.

A tőkepiacokon negyvenegy éve fordult elő utoljára olyan, hogy a kötvényeken és a részvényeken is hatalmasat lehessen bukni egyszerre. Mi vár a befektetőkre jövőre és mibe fektessünk 2023-ban?

India minden olajat megvesz az oroszoktól, amit csak bír, aztán átcímkézve eladja a finomított terméket a világpiacon. Most egy újabb orosz termék vándorol az ázsiai országba, ami korábban Európába érkezett.

„Ukrán szuverenitási kötvény” (Ukraine Sovereignty Bond) néven fog néhány nap múlva kibocsátani egy új kötvénysorozatot a kanadai kormány, amely kanadai polgárok sokaságának teszi lehetővé, hogy az ukrajna védelméhez való hozzájárulást nemzeti és közösségi élményként élhessék meg, erkölcsileg talán többet ér az összes többinél.

Ebben az évben jól tudtak keresni, akik a Times vagy a The Economist címlapjának befektetési tematikája ellen fogadtak. A pénzügyi világ a jövőt árazza, így ha egy adott témáról már az újságok is írnak, az annak a jele, hogy a legtöbb befektető már megtette a tétjét.

Egyre többet interneteznek az idős emberek. Avatárjaikat havi többszáz órán át a metaverzumban vendégül látni hatalmas üzlet lesz. Erről szól jelenleg Mark Zuckerberg őrültnek tűnő költekezése.

Olyan ez, mint a pálinkafőzés: elindulsz egy hektó undorító cefrével, és a végén két lefőzés után örülsz, ha marad pár liter fogyasztható anyag. A közelmúltbeli kriptopiac és annak intézményrendszere a cefre, és most indul a lefőzés. Jaksity György, a Concorde alapítójának írása.

Az elmúlt két hétben jelentett a négy magyar blue chip és a Wizz Air. Az öt cégből három rekord vagy ahhoz közeli profitról számolt be, de a másik két társaság sem panaszkodhat. Ezen cégek harmadik negyedéves eredményeit és jövőbeni kilátásait tekintettük át a Concorde elemzőivel.

A koronavírus időszakának és kifejezetten a 2020-as és 2021-es évnek az egyik legnagyobb megatrendje a körülményváltozások által kikényszerített digitális ugrás volt. Az Apple az elmúlt szűk három év világjárvánnyal, inflációval, háborúval és komoly monetáris szigorítással sújtott időszakának kiemelkedő nyertese.

Már látszanak a romló gazdasági teljesítmény jelei. Az európai energiaválság miatt is gyengülő kereslet hatását, illetve a mezőgazdaság visszaesését nem tudta kompenzálni az egyelőre még erős teljesítményt nyújtó ipar.

Sajnos a pénzügyek olyanok, mint a foci, mindenki ért hozzá. Csak miközben a foci szabályait meg lehet tanulni a testnevelés órákon, addig a befektetéseink kezelésével kapcsolatos tudás nem képezi a tananyag részét.

Miközben a vadállatok táplálékszerzési algoritmusai hellyel-közzel változatlanok, addig a kosárlabda győzelmi utat jelentő algoritmusai, és a tőzsdei kereskedés pénzszerzési algoritmusai gyökeresen megváltoztak.

Két évvel ezelőtt még Donald Trump és Elon Musk voltak a Twitter leghangosabb felhasználói. Azóta mindketten belevágtak abba, hogy saját, a szabad véleménynyilvánításon alapuló közösségi médiafelületet hozzanak létre. Egyelőre mindkettejük bicskája beletörni látszik a nagy közösségi média dilemmába, amelyik így hangzik: Moderálni vagy nem moderálni - ez itt a kérdés!

Miközben számos vállalat életében már jelentősen érezteti hatását az egyre nehezebb gazdasági környezet, a Budapesti Értéktőzsde több meghatározó cége is az elemzői várakozások felett teljesített a harmadik negyedévben.

A magyar szabályozás tankönyvi példája annak, hogyan lehet tönkretenni egy szolgáltatást. Budapesten nehezen elérhető a taxi szolgáltatás, az árazás az egy dolog, de a megbízhatóság az ennél egy fokkal nagyobb probléma.

Számos cég tőzsdei értéke zuhant a korábbi csúcsokhoz képest, és sokan képtelenek lesznek kiheverni a gigantikus esést. De lesznek majd olyanok, akik vissza fognak emelkedni a jelenleg lehetetlennek tűnő helyzetből.

A munkanélküliség rég nem látott szintre fog emelkedni, de reméljük, hogy a tizenkét százalékos várakozás csak költői túlzás marad. A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a jelenlegi energiaárak mellett bezárni kényszerülő vállalkozásokkal.

Elon Musk megvette a Twittert 44 milliárd dollárért. Ez az egyszerű tőmondat annyi kérdést vet fel, annyi elágazása van, hogy különböző szakértők tucatjaival lehetne erről sok-sok órán keresztül vitatkozni mit is jelent ez valójában.

Oroszország bár energetikai óriás, valójában gazdasági törpe. GDP-je mindössze egytizede Kínáénak és alig nagyobb, mint Hollandiáé és Belgiumé együttesen. A szankciók hosszú távú hatásának köszönhetően ráadásul még zsugorodni is fog.

A világ legnagyobb közösségimédia-vállalata tökéletes viharba keveredett, a problémák azonban jóval hamarabb kezdődtek el, mint a tőzsdei árfolyamesés. A jelenleg nagyon sok paraméter alapján mélyen alulértékeltnek tűnő részvény véleményem szerint nagymértékben csak akkor fog tudni erősödni, ha eljön a Zuckerberg-pivot pillanata.

Az S&P 500 index új 52 hetes mélypontjáig esett a közelmúltban, 25,4 százalékkal volt gyengébb, mint év elején. Habár ez jelentős csökkenés, a második világháború vége óta ennél jóval nagyobb visszaesésekre is volt már példa.

Sok évtizede zajlik a különböző devizák ideális árfolyamának üldözése. Devizákról szóló minisorozatunk harmadik részében ezt az ideális devizaárfolyam elérését célzó szakadatlan küzdelmet próbáljuk bemutatni sok ország múltbeli példáján keresztül.

Újabban az elszálló energiaárak hatásainak tompítására és a lakosság jövedelmének védelmére az ársapka lett a politikusok egyik legkedveltebb eszköze. Ám sajnos ez nem csodaszer, a mellékhatások idővel jelentkezni fognak.

A 2010-es évek, 2020 és 2021 ultralaza világa után idén egy sokkal keményebb éra vette kezdetét. Egy olyan időszak, amikor a befektetők türelme kvázi a zéró szintre csökken az olyan víziórészvényekkel kapcsolatban, mint amilyen a Snap is.

A jelenlegi inflációs környezet mindenkit érint, azonban akik megtakarítással vagy reáleszközzel rendelkeznek, azok a következő egy-két évet könnyebben vészelhetik át. Ehhez azonban foglalkozni is kell a megtakarított pénzzel, mert a lusták éves szinten milliókat bukhatnak.

Miközben itthon húsz százalék feletti inflációt mértünk szeptemberben, az élelmiszerárak pedig ennél is nagyobb mértékben szárnyaltak, Japánban mindössze három százalékos infláció „tombol”.

Az amerikai gazdasági adatok alapján teljes joggal cselekszik a Fed, ám ezt a világ többi része már látványosan nem bírja elviselni. Vajon lehet-e ebből a feszültségből egy a dollár vasgolyó által okozott globális margin call?

Az elmúlt kétszáz kereskedési nap mindössze 43 százaléka volt emelkedő nap az irányadó amerikai részvényindexben. Ez elsőre nem tűnhet annyira elrettentő statisztikának, azonban ha tovább vizsgálódunk kiderül, hogy ez valójában az elmúlt hetven év leggyengébb teljesítményeihez tartozik.

Stirlitz nem szerette az Inflációt. Az Infláció nem szerette Stirlitzet. Stirlitz és az Infláció nem szerették egymást. Mégis egyre gyakrabban látták őket együtt.

Napról-napra kevesebben hiszik, hogy az inflációs válságból úgy ébredünk fel egy napon, mint egy rossz álomból, és minden olyan lesz, mint előtte volt. Ez a ráébredés pedig súlyos fájdalommal járt, és ennek a fájdalmas időszaknak még szinte biztosan nem vagyunk a végén.

Egyre dagad az opioid-botrány az Egyesült Államokban. Az elmúlt 30 évben akár 600 ezerre is tehető azon halálesetek száma, amelyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók bizonyos szabálytalanságokkal. Dr. Zacher Gábor toxikológussal beszélgettünk.

Vajon jó-e a világnak, ha Kínának ennyire erőskezű és gyakorlatilag korlátlan hatalommal felruházott vezetője lesz? De az sem közömbös, hogy kik lesznek mellette a politikai mellékszereplők.