Lesz-e román gáz Magyarországon?

Szijjártó Péter néhány hete a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogyan nem jutott dűlőre jó pár éve az amerikai osztrák konzorcium a fekete-tengeri román gázmezők kiaknázásával kapcsolatban. A miniszter állításai abszolút igazak, azonban ezt a helyzetet, mint oly sok minden mást, a háború felülírta.

picture

Nem érte meg új projekteket indítani

Igaz, ami igaz, az elmúlt több mint tíz évben folyamatos agónia jellemezte a román Neptun gázmező kiaknázását. Valójában a felek, tehát elsősorban a román állam, mint szabályozó, és mint a fent említett gázmezőt rendesen megadóztató döntéshozó, valamint az Exon és az OMV Petrom kettőse nem tudtak megegyezni arról, hogy a tortából kinek mennyi jusson.

Lehet ezért hibáztatni az érdekelteket, de érdemes picit kontextusba helyezni, mi is történt az európai gázpiacon a 2010-es években.

A fenti ábrán kiválóan látható, hogy a földgáz ára rendkívül nyomott volt ebben az időszakban, különösen igaz ez a mai árak fényében. Ilyen nyomott árak mellett egyébként Európa önálló földgázkitermelése a 2000-es évek elejéhez képest a negyedére – igen, nem a negyedével hanem a negyedére – csökkent. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a rendkívül olcsó áron elérhető orosz gáz szorította-e ki az EU belső kitermelését, vagy a zöldítő törekvések áldozata lett-e, ettől függetlenül tény, hogy nemcsak a románoknál, de

SEHOL EURÓPÁBAN NEM NAGYON INDULTAK ÚJ PROJEKTEK.

Aztán jött a háború

Így bár lehet hibáztatni a román politikát vagy az akkori amerikai-osztrák konzorciumot, valójában a döntéseikhez hasonlóak születtek (vagy még inkább nem születtek) szerte Európában. Ezeknek a döntéseknek értelemszerűen van közgazdaságtani logikája is. Alacsony gázárak mellett kicsi a torta, nem tudtak megegyezni a felek, hogy a kis tortából kinek mennyi jusson. Majd a történelemkönyvek eldöntik, hogy így volt-e, de én összességében úgy látom, hogy lényegében az olcsó orosz gáz, kiszorított minden más alternatívát az európai piacról.

A HÁBORÚ, VALAMINT AZ OROSZ GÁZCSAPOK ELZÁRÁSA ÉRDEMBEN VÁLTOZTATJA MEG A FENTI HELYZETET.

Az egykoron az EU fogyasztásának közel 40 százalékát biztosító orosz gáz hosszú távú kiváltására kell felkészülnie a közösségnek.

Az árak az egekbe emelkedtek, és még ha az is a várakozásom, hogy néhány éves távlatban a mostani gázárnál fogunk jóval alacsonyabbat is látni, a 2010-es évekre jellemző rendkívül nyomott árak nem térnek vissza. Fizikailag nem lehetséges, mivel az EU az orosz gázt nagyrészt LNG-vel, azaz cseppfolyósított földgázzal fogja kiváltani. A technológia pedig jellegét tekintve jóval drágább lesz és marad, mint a vezetéken érkező alternatíva. (Persze nem teljes egészében LNG-vel lesz az orosz behozatal kiváltva, ugyanakkor a gáz árát a legdrágább beszállító határozza meg, ez pedig az elkövetkező évtizedekben a cseppfolyósított földgáz lesz.) Lényeg a lényeg, hogy

A NEPTUN GÁZMEZŐ KIAKNÁZÁSA A MOSTANI ÉS JÖVŐBELI ÁRAKKAL EGYÉRTELMŰEN SOKKAL GAZDASÁGOSABBAN MEGVALÓSÍTHATÓ.

Évi jó pár milliárd köbméter földgáz érkezhet Magyarországra

Ami még fontos, hogy maga a román politika is felébredt tíz éve tartó csipkerózsika álmából, és idén májusban elfogadták azt az „offshore” törvényt, amely végre a felek számára elfogadható és kiszámítható adórezsimet teremt a beruházás számára. Ez abszolút érdekükké vált, mivel bár Románia közel önellátó földgázból, az ország kitermelése folyamatosan csökken, és a román politika nem szeretné a kieső mennyiséget a Gazpromtól vásárolni. Az önellátás óriási politikai és geopolitikai értékké vált.

Az sem utolsó szempont, hogy a 70 százalékos többségi állami tulajdonban lévő, de a tőzsdén forgó Romgaz kivásárolta az amerikai Exxont a Neptun projektből idén, így a torta jelentősen nő a románok számára. Az operátori jogok és a projekt fele továbbra is a szintén tőzsdén forgó OMV Petrom kezében vannak.

A számok szintjén a Neptun mező hatalmas, a bizonyított készletek szintjét 42-84 milliárd közé becsülik, ugyanakkor egyáltalán nem kizárt, hogy a készletszint meghaladja a 100 milliárd köbmétert. A kitermelés reálisan évi 4-8 milliárd köbméter körül alakul, és ennek a mennyiségnek csak a töredékére lesz Romániának szüksége. Így

ÉVI JÓ PÁR MILLIÁRD ÉRKEZHET MAGYARORSZÁGRA, AMELY JELENTŐSEN CSÖKKENTHETNÉ HAZÁNK FÜGGÉSÉT OROSZORSZÁGTÓL,

amely jelenleg évi 8-9 milliárd köbméternyi orosz importot jelent.

A beruházás a román-osztrák konzorcium számára a mai becslések szerint 4 milliárd dollárba kerülhet, a végső döntést az indulásról az OMV Petrom mondja ki legkésőbb 2023 közepén. Ez esetben a kitermelés legkorábban 2027-ben indulhat meg a Fekete-tengeren.

picture

Van kiút az energetikai válságból

Mai adásunkban az európai gáz- és árampiac mélyebb összefüggései mellett azt keressük, mi lehet a kiút abból az energetikai káoszból, ahová navigáltuk magunkat.

Bár ez hosszú időnek tűnik, sajnos az energetikai projektek lassan valósulnak meg, még ha szorít az idő, akkor is. Ugyanakkor a fenti projekt még így is hazánk talán legjobb esélye az orosz importfüggés jelentős csökkentésére.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2022. szeptember 16-án. Borítókép: az OMV Petrom fekete-tengeri gázkitermelője, forrás: Romania Journal)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Rezsicsökkentés európai módra

Olvasási idő: 4 p
Az elmúlt hetekben az árampiac elérte azt a pontot, ahol a gazdaság alkalmazkodóképessége a jelenlegi szabályozási környezetben véget ért, a probléma kezelése ebben a pillanatban a politikai innováció terepe.
picture

Így nem lesz könnyű csökkenteni az orosz gázfüggőséget

Olvasási idő: 3 p
Szerte Európában korlátozzák a piaci folyamatokat, ársapkákat vezetnek be, különadókkal sújtják az energetikai szereplőket elsősorban arra hivatkozva, hogy túl sokat keresnek a megemelkedett árakon.
picture

Szigetelni, szigetelni, szigetelni

Olvasási idő: 2 p
A hazai épületállomány energetikai korszerűsítése az, amire reális eséllyel az EU-tól forrásokat szerezhetünk, és tartósan csökkenteni tudjuk a háztartások valós rezsiterheit, és mentesítjük a költségvetést több százmilliárd forintnyi tehertől.