Ki akar örökké élni?
Bár a kérdésre nyilvánvaló a válasz, a válaszon túl további kérdések érkeznek. Hisz nemcsak az a kérdés, hogy meddig szeretne valaki élni, hanem az is, hogy milyen minőségben teszi azt. Az emberi öregedés megállítása régi vágya nem csak a sci-fi íróknak, hanem a tudományos világnak is.
A harc nem reménytelen, hiszen ma lényegesen tovább élnek az emberek, mint akárcsak 100 éve, és ebben jelentős szerepet játszik a modern orvostudomány. A várható élettartam növekedése azonban az USA-ban megállt, pedig ez az ország költi messze a legtöbbet az egészségügyre. Az okok sokrétűek, és bevallom, nem vagyok a téma szakértője, de ez a cikk nem is arra hivatott, hogy megfejtsem benne az örök élet titkát.
Legutóbbi könyvélményem mégha nem is ígér örök életet, azt igen, hogy a legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján ad néhány választ, cselekvési tervet, egyfajta stratégiát, hogy azt a néhány alapbetegséget, amely lényegében a halálunkat okozza idős korunkban, a lehető legnagyobb valószínűséggel elkerüljük. Az sem lényegtelen, hogy ha teszem azt valaki 80 évig él, akkor abból az utolsó 10 év minőségi, vagy vegetálás.
A modern orvostudomány képes meghosszabbítani az életünket, de a minőségi életet nem feltétlen tudja garantálni abban a bizonyos utolsó 1-5-10 évben. Peter Attia könyve a Végigélni, lényegében egy stratégiát vázol fel arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet minőségi módon meghosszabbítani életünk. Melyek azok a tudományos bizonyítékok, amelyek alapján csökkenthető annak a valószínűsége, hogy egy egy krónikus betegség megtalál minket.
Nagyon ajánlom a könyv elolvasását. Két fontos érvem van. Az egyik, – és ezzel nem árulok el nagy titkot – hogy az életmód, a táplálkozás, a testi-lelki egészség, a mozgás, a sport kulcsfontosságú bizonyos klasszikus krónikus betegségek elkerüléséhez. Ha valaki a könyv hatására ebben fejlődik, ártani biztos nem árt magának. A másik pedig egyszerű közgazdaságtani racionalitás, egyfajta kényszer. Az alábbi három ábra valójában többet mond ezer szónál.
A magyar népesség korcsoportok szerinti létszáma, 1960-2060
Forrás: Eurostat, MNB, KSH NKI
A társadalom elöregedésének problémája nem újkeletű, számos régiós szomszédunkat és a legtöbb nyugati államot ugyanúgy sújtja, de kétségtelen, hogy nálunk az egyik legsúlyosabb a helyzet. Bár a chartok nem frissek, az pontosan tudható, hogy a hazai születésszámban nem sikerült érdemi javulást elérni a 2013-as év óta. Sőt a hazai születésszám 2023-ban új mélypontra esett. Pont emiatt az akkori becslések a hazai időskori függési ráta kapcsán sem javulhattak érdemben. Tehát jelenleg 100 aktív munkavállalónak valahol 28-30 közötti inaktív, tehát idős embert kell eltartania. Ez a szám 2060-ra a demográfiánk egyszerű törvényszerűségei alapján duplázódhat.
Az időskori függőségi ráta várható alakulása az Európai Unió országaiban 2015-ben és 2060-ban
Forrás: Eurostat, MNB, KSH NKI
A hazai születésszám 1970-as évekbeli megugrása előrevetíti, hogy 2030-tól kezdődően az amúgy sem épp kapacitásfelesleggel működő hazai egészségügy szép lassan túlterhelődik. Értelemszerűen ez nemcsak hazánkra, hanem úgy általában az elöregedő társadalmakkal küzdő Nyugat egészére, különösen az európai országokra jellemző jelenség lesz.
A teljes termelékenységi arányszám alakulása az Európai Unió országaiban (2000-2013 átlag)
Forrás: Eurostat, MNB
A fenti folyamatokból két dolog következik. Egyrészt Magyarország fiatal aktív lakosságára fokozatosan kétszer annyi időskorú eltartásának a terhe kezd rárakódni 10 év múlva. Ez a nyugdíjköltség megterheli a költségvetést egy olyan időszakban, amikor az egészségügyi ellátásokra vélhetően drasztikusan többet kell költeni majd. Így meglátásom szerint nehéz lesz mindenkinek magas ellátási színvonalú egészségügyet biztosítani.
ÉPP EZÉRT A LEGJOBB STRATÉGIA NEM A VÉLETLENRE BÍZNI AZ EGÉSZSÉGÜNK.
A könyvet elolvasva világossá válhat mindenki számára, hogy az egészséges életmód valójában nem pénz, hanem akarat kérdése. Az elhízás, a mozgásszegény életmód, szinte egyenes út a krónikus betegségek felé vezető úton. Hazánk az európai ranglista előkelő helyén szerepel még mindig TV nézésben. Egy magyar emberre átlag 4 órányi tévézés jut, bő másfél órával vagyunk a világátlag felett. Nehéz azt gondolni, hogy ne lehetne ebből fél órát kiszakítani arra, hogy a szabad levegőn sétáljunk, vagy bármilyen aktív tevékenységet végezzünk. Nem meglepő, hogy ennek fényében Európa legelhízottabb nemzetei közé tartozunk, amely értelemszerűen egyenes út a szív és érrendszeri betegségek és nem utolsósorban a rák felé. A WHO 2016-os adatai szerint hazánkban az alkoholfüggőség szintje is világelső.
Két évtized regénye
A magyar gazdaság és társadalom bár izgalmas és lehetőségekkel teli két évtizedet tud maga mögött az európai integráció jegyében, de sajnos ezt a pályát nem jól használta ki, mondhatnánk kevés gól és még kevesebb megnyert meccs származott belőle eddig.
Ahhoz, hogy hazánk hagyományos egészségügyi rendszere ne terhelődjön túl a 2030-as években elsősorban felvilágosításra lenne szükség az egészséges életmód kapcsán, erről szól a cikk eleji könyvajánló is. Szóval, ha örökké nem is, de a sokáig jó minőségű életet élni vágyók számára meg kell értetni, hogy ezért elsősorban nekik kell tenni.
Az örök élet témakörben javaslom még az alábbi podcastsorozatot, ingyenes aktuális és sokat lehet tanulni belőle: ZOE Podcasts.
(Borítókép: a sport kulcsfontosságú bizonyos klasszikus krónikus betegségek elkerüléséhez, forrás: peterattiamd.com)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
