Mi oldotta meg az energiaválságot?
Adottak az opciók:
- Az oroszok? Nem!
- Az amerikaiak? Nem!
- Az ársapkák? Nem!
- A rezsicsökkentés? Nem!
- A politikusok? Nem!
- Az időjárás? Árthatott volna, de nem tette.
- A piac? Igen!
Úgy fest, a piaci folyamatokba való beavatkozást kifejezetten kedvelő brüsszeli bürokraták sem tudták megakadályozni, hogy a piac megoldja azt az energiaválságot, amelyet egyébként részben a háború, részben pedig nagyrészt szintén politikusok által generált elhibázott döntések szültek. (Lásd atomerőmű-bezárások, Európa gázkitermelésének leépítése).
Orosz függéshez és csúcsra járatott szénerőművekhez vezetett az uniós energiapolitika
Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.
Időjárás? Maximum féligazság
Mielőtt még mindenki azt gondolná, hogy az időjárás segített sokat, ez valójában maximum féligazság. Az időjárás inkább csak nem ártott, tehát ezen a télen nem lett szibériai hideg, és tény, hogy a tél még az átlagoshoz képest is enyhe volt. Ugyanakkor ha az energiaválság egészét nézem, 2022 nyara az elmúlt száz év második legmelegebbje volt Európában. Ennek negatív hatásai az áramfogyasztásra, a szárazság okán leálló atomerőművekre egyértelmű. Ezt jól illusztrálja az a tény, hogy a gáz- és áramár csúcsát pont a nyár végén értük el. Magyarul a forró száraz nyár miatti energiaveszteséget ellentételezte az enyhe tél. Átlagban az időjárás nem segített, de nem is ártott.
Közgazdászként szélmalomharcot vívva próbáltuk, próbáljuk időről időre elmagyarázni, hogy a versenyt biztosító piaci folyamatok, a valós piaci árak kialakulása az, ami a legjobban allokálja az erőforrásokat, és a leggyorsabban oldja meg a problémákat is. Arról is írtunk, hogy az állami megaberuházások helyett a kisebb rugalmasabb piaci projektek lesznek a nyerők.
Paks 3 előbb kész lesz, mint Paks 2?
Az SMR technológia az ígéretek szerint olcsóbb és gyorsabb lesz, teljesítményük jobban szabályozható, így a megújuló energiák okozta kiszabályozási gondokra is megoldást jelentenek. A régiónkban legkorábban a lengyelek és a románok használhatnak ilyen erőműveket.
A piaci árak brutális spórolást hoztak magukkal
Jelen cikk írásakor a holland gáztőzsdén jegyezhető 1 hónapos gázár 47 euróra csökkent, ez legutóbb 2021 nyarán volt ilyen alacsony. A háború kitörése után közvetlenül 180 euróra emelkedett, majd ezt követően tavaly nyáron 300 euró felett is járt. Ezen időszak alatt, lássuk be, sokat nem tudtak tenni a bürokraták, egész Európában különadók sorával sarcolták az energiavállalatokat, talán a népharag enyhítése végett. Ettől persze nem lett több gáz vagy áram, és a begyűjtött pénzből sem nőttek ki sorra az atomerőművek és a gázkutak a földből, de ez mellékes.
A lényeg, hogy a piaci árak brutális spórolásra késztették a piaci szereplőket, a háztartásokat és a vállalatokat egyaránt. Ahol lehetett, ott kiváltották a drága földgázt olcsóbb alternatívákkal, mindenki kicsit lejjebb tekerte a fűtést, és még vélhetően ezer és egy különféle spórolási lehetőségre derült fény, amint ennek lett jelentősége. Ez nem valami új törvény, vagy szabály miatt történt, a magas piaci ár azt az üzenetet küldte a szereplők felé, hogy takarékoskodni kell,
EZ LETT A SZEREPLŐK ÖNÉRDEKE, ŐK PEDIG AUTOMATIKUSAN ÉS RENDKÍVÜL RUGALMASAN ALKALMAZKODTAK.
Ezekkel a módszerekkel a gázfogyasztásunk harmadát megspórolhatjuk
Az európai háztartások a gázkereslet harminc százalékát teszik ki. Néhány egyszerű módszerrel azonban a fogyasztás közel a kétharmadára is visszavágható az előző évek szintjeihez képest, amennyiben a háztartások megváltoztatják szokásaikat.
Meg kell mutatni a piaci árat
Februárban már volt olyan nap, amikor a hazai naperőművek több áramot termeltek, mint Paks. Ezek nem állami naperőművek. Már a rezsicsökkentés finom korrekciója olyan napelem telepítési hullámot indított a háztartásoknál, amelyet az évtizedes távon elavult hálózat már nem tudott befogadni. Ennek persze sok üzenete van, én mégiscsak azt ragadnám ki ebből a folyamatból, hogy a piaci folyamatok a magánszereplőket beruházásokra és takarékoskodásra ösztönzik akkor, amikor erre a legnagyobb a szükség.
Ehhez nem feltétlen kell az adófizetők pénze vagy különféle jogszabályok tekergetése, elég pusztán a piac által biztosított információ, azaz a piaci ár részleges vagy teljes megmutatása.
Ez nem jelenti azt, hogy a szociálisan rászoruló rétegeknek piaci árat kellene fizetni. Azt sem gondolom, hogy az államnak ne lenne dolga a területen. Igenis jó ötlet támogatni, hogy a háztartások és vállalatok a fenti energiahatékonysági beruházásokat megvalósítsák. De inkább ezt kellene támogatni, a piaci árak és az ösztönzők eltorzítása helyett. Hosszú távon mindenképp az előbbi kifizetődő az ország számára is.
(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2023. március 7-én. Borítókép: napelem telepítés, forrás: Bloomberg)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
