Innen szép nyerni!
Hazánkban mindennél fontosabbá vált a gázfogyasztás racionalizálása, csökkentése. Az okokat nem nagyon kell magyarázni. Nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy az EU gázfogyasztásának több mint 40 százalékát biztosító orosz import finoman szólva akadozik. Ennek megfelelően az árak az egekbe szöktek. Jelen cikk írásakor a másnapi földgázár (holland TTF gázár) meghaladta a 207 eurót. Ez az ár 2019 nyarán alig volt magasabb 10 eurónál.
A háború kiszámíthatatlan energetikai helyzetbe sodorta Európát, ugyanakkor az orosz energetikai függés tekintetében Magyarország biztosan dobogós, ízlés kérdése, hogy melyik energiaforrást hogyan rangsoroljuk, de akár az első helyet is megszerezhetjük.
A lényeg, hogy hazánk energetikai szempontból kifejezetten nem jól diverzifikált helyzetben találta magát. Ahogy erről írtuk, rövidtávon ezzel a helyzettel leginkább az energiafelhasználás csökkentésével lehet segíteni.
Szigetelni, szigetelni, szigetelni
A hazai épületállomány energetikai korszerűsítése az, amire reális eséllyel az EU-tól forrásokat szerezhetünk, és tartósan csökkenteni tudjuk a háztartások valós rezsiterheit, és mentesítjük a költségvetést több százmilliárd forintnyi tehertől.
Ez áll értelemszerűen az épületek energetikai szigetelésére, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésére is. E tekintetben is az látszik, hogy Magyarország esetében nemcsak a gazdaság gázfüggése jelentős, hanem a háztartások is emellett a tüzelőanyag mellett köteleződtek el az elmúlt évtizedekben. Az, hogy ez a stratégia mennyire volt tudatos az ország vezetői részéről, nem tudható.
A tények viszont egyértelműek, az alábbi táblázatból látható, hogy a háztartások végső energiafelhasználása tekintetében a földgáz súlya Magyarországon 50,7 százalék, az EU átlag 31,7 százalékával szemben. Ennél lényegesen magasabb arány csak az EU legnagyobb gázkitermelő országában, Hollandiában és a vele szomszédos Luxemburgban található. Olaszországnak még közel hasonló a súlya, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése miatt az ország könnyebben diverzifikál, és a teljes hőigény is vélhetően kevesebb.
Külön érdekesség, hogy a kontinens oroszok utáni második legnagyobb gázkitermelője, Norvégia esetén a háztartások egyáltalán nem használnak földgázt otthonaik fűtésére.
Felmerül a kérdés, hogy akkor vajon mit használnak. A választ az alábbi ábra adja meg, amely azt mutatja, hogy 100.000 lakosra vetítve mennyi hőszivattyú van beüzemelve az adott országban.
Igen, az egyébként fosszilis energiák tekintetében kifejezetten gazdag Norvégiában, a háztartások elektromos energiát, azon belül is leginkább hőszivattyúkat használnak a fűtéshez és a melegvíz előállításához. Ami még feltűnhet a fenti ábrán, hogy bizony az utolsó helyezett Magyarország.
A mesterségesen alacsonyan tartott gázárak megtették a hatásukat. Az alkalmazkodás vagy adott esetben az energiafelhasználás diverzifikálása helyett a hazai háztartások lényegében a földgázt részesítették előnyben. Valamennyire büszkélkedhetünk a biomassza-felhasználásunkkal, ha nem tudnánk, hogy ez többnyire fa elégetését jelenti. (Amely mellett sokan még szemetet is elégetnek.) Mindez pedig különösen az agglomerációs településeken komoly légszennyezési problémákat okoz.
Ettől függetlenül tény, hogy hazánkban a lehető leggyorsabban kellene beszigetelni több százezer Kádár-kockát. Lehetőség szerint modernizálni a háztartások fűtési rendszereit, a földgáz lehetőség szerinti háttérbe szorításával. Ehhez fontos és helyes lépés volt a kormányzat részéről, hogy a hőszivattyúkhoz vásárolt áram ára érdemben alacsonyabb maradt, mint ami a piaci ár lenne.
Azt ugyanis bizonyosan állíthatjuk, hogy elektromos áramot könnyebben és több forrásból is be tud szerezni az ország. Hosszú távon az önellátás valamilyen formája sem illúzió, ugyanakkor a fenti állítások a földgáz esetében kevésbé vagy egyáltalán nem igazak.
Ezt az átállást nem most kellett volna elkezdeni ösztönözni, de ettől függetlenül jobb későn, mint soha. Ugyanakkor a statisztikákat elnézve az első gondolat, ami eszembe jutott az, hogy
Innen szép nyerni!
(Borítókép: a lehető leggyorsabban kellene beszigetelni több százezer Kádár-kockát, forrás: Katharina Roters)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
