CBDC: államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?

Forint: mikor jön a pozitív GDP-hatás?

Az utóbbi három hónapban jellemző 355–365-ös árfolyamsáv a várakozásoknál jobb GDP-adat ellenére még egy ideig aktuális maradhat. Mind a hazai infláció, mind a Covid–19-helyzet viszonylag nyugalmas hátteret biztosított ehhez.

Felrobban-e az infláció 2021-ben?

Ha 2020 makrogazdasági slágerkérdése a globális járványkrízisből való kilábalás pályájának alakja volt, akkor 2021 hasonló címére jó eséllyel pályázhat az a dilemma, hogy felrobban-e az infláció a járványügyi korlátozásokkal lefojtott globális kereslet gyors újjáéledése nyomán.

Régiós devizák: különös november, mozgalmas december?

Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Tényleg csak ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?

Gyenge-e a gyenge forint?

Gyenge forintról szokás beszélni, de sokszor nem is olyan egyértelmű, hogy ki mit ért ez alatt. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetünkben gyenge-e még a gyenge forint, vagy éppen elegendő, hogy a 360-as szint körül ingadozzon az árfolyam?

Régiós inflációs kockázatok: mit mutatnak az élelmiszerárak?

Azonos pályán mozognak a régiós inflációs mutatók, részben a hasonló monetáris politikák és a devizamozgások következtében. A háttérben fontos mozgatórugó az élelmiszerárak megugrása, ami az országspecifikus tényezők mellett egy hosszú távú globális trendbe is illeszkedik.