A forint és az EU-s eurók: örülünk vagy szomorkodunk?

Az Európai Bizottság november 30-ai bejelentését a Magyarországnak szánt uniós források felfüggesztéséről meglehetősen rezignáltan fogadta a forint árfolyama.

Itt a recesszió?!

Már látszanak a romló gazdasági teljesítmény jelei. Az európai energiaválság miatt is gyengülő kereslet hatását, illetve a mezőgazdaság visszaesését nem tudta kompenzálni az egyelőre még erős teljesítményt nyújtó ipar.

20,1%

Stirlitz nem szerette az Inflációt. Az Infláció nem szerette Stirlitzet. Stirlitz és az Infláció nem szerették egymást. Mégis egyre gyakrabban látták őket együtt.

Új pénznem a szomszédban: horvát euró 2023-tól

Az inflációs kritérium „meghajlítása” semmit nem von le Horvátország érdemeiből, amit az euróövezeti csatlakozás érdekében tettek.

Kamatot emel (szinte) az egész világ

A nullaközeli jegybanki kamatok világa után júliusban az Európai Központi Bank is csatlakozhat a kamatot emelő intézmények hosszú sorához.

Infláció: újra kétszámjegyű, de miért és meddig?

Bár néhány élelmiszer árát a kormány befagyasztotta, az elmúlt időszakban elképesztő drágulással találkozhatott, aki nagybevásárlásra indult. Akadt termék, aminek 41 százalékkal ment fel az ára. Mi okozza a vágtató inflációt és mikorra lehet megfékezni?

Egyre jobban szétválik a magyar kötvénypiac és a devizapiac?

A lapos hozamgörbe nem feltétlenül ösztönöz a futamidő további hosszabbítására, de ha a jelenlegi forintszintekből kiindulva közép-hosszútávon már devizaárfolyam-erősödéssel kalkulálnak, vonzó lehet egy 5 év körüli átlagos futamidejű forintos kötvényportfólió tartása.

Makrogazdasági dilemmák: az infláció nem vész el, csak átalakul

A globális folyamatok hatása alól természetesen nem vonhatja ki magát a kis, világgazdaságra nyitott magyar gazdaság, de a külső hatások tompítására és a gazdaság ellenálló képességének javítására továbbra is lesz lehetőség.

Egyensúlyhiány: gyógymód vagy betegség?

Ellentmondásossá vált a világgazdasági környezet. A kép egészét nem szépíti a reálbérek infláció miatti csökkenése sem, a költségvetési deficitek egyre inkább fizetésimérleg-hiánnyá alakulnak.

Infláció 2022-ben vagy defláció 2023-ban?

Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed és ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban?

A doboz, ami megváltoztatta a világot, majd… eltűnt(?)

Csak reménykedhetünk, hogy jövőre már semmilyen vírushelyzet és/vagy korlátozás nem akadályozza a szállítási feszültségek és kapacitáshiányok oldódását, és nem fogja gátolni sem az egészséges ütemű gazdasági növekedést, sem az infláció mérséklődését.

Forintárfolyam: izgalmasabb, mint gondolnánk

Augusztusban nagy valószínűséggel egy újabb 30 bázispontos alapkamat-emelés érkezhet, 1,50 százalékra módosítva az irányadó rátát. De mit jelent mindez a forint árfolyama szempontjából?

Ennivaló infláció

Egyetlen merész ugrás csak, hogy eszünkbe jusson a Jelenések könyve apokaliptikus látomásának figyelmeztetése.

Az infláció egy elefánt

Az ősi indiai tanmese szereplőihez hasonlóan egy kicsit vakok vagyunk az inflációelemző szerepkörében. Elefántunk az idei év második felében példa nélküli időszakot fog átélni.

Fordított devizaháborút hoz az emelkedő infláció?

Az inflációs aggodalmakkal párhuzamosan több országban is érdekes fordulat van kibontakozóban, de nem annyira a piaci reagálás oldaláráról, hanem inkább a devizaárfolyamok megítélésében.

Erős forinttal az infláció ellen?

A 340-350-es sávban még mindig a koronavírus-válság okozta több mint 30 forintos EURHUF emelkedés korrekcióját látjuk és nem a hosszútávú fundamentális kép átalakulását. 2021 végén, 2022 elején ismét a jelenleginél kissé gyengébb forintárfolyamra készülhetünk.

CBDC: államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?

Forint: mikor jön a pozitív GDP-hatás?

Az utóbbi három hónapban jellemző 355–365-ös árfolyamsáv a várakozásoknál jobb GDP-adat ellenére még egy ideig aktuális maradhat. Mind a hazai infláció, mind a Covid–19-helyzet viszonylag nyugalmas hátteret biztosított ehhez.

Felrobban-e az infláció 2021-ben?

Ha 2020 makrogazdasági slágerkérdése a globális járványkrízisből való kilábalás pályájának alakja volt, akkor 2021 hasonló címére jó eséllyel pályázhat az a dilemma, hogy felrobban-e az infláció a járványügyi korlátozásokkal lefojtott globális kereslet gyors újjáéledése nyomán.

Régiós devizák: különös november, mozgalmas december?

Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Tényleg csak ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?

Gyenge-e a gyenge forint?

Gyenge forintról szokás beszélni, de sokszor nem is olyan egyértelmű, hogy ki mit ért ez alatt. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetünkben gyenge-e még a gyenge forint, vagy éppen elegendő, hogy a 360-as szint körül ingadozzon az árfolyam?

Régiós inflációs kockázatok: mit mutatnak az élelmiszerárak?

Azonos pályán mozognak a régiós inflációs mutatók, részben a hasonló monetáris politikák és a devizamozgások következtében. A háttérben fontos mozgatórugó az élelmiszerárak megugrása, ami az országspecifikus tényezők mellett egy hosszú távú globális trendbe is illeszkedik.