Infláció: újra kétszámjegyű, de miért és meddig?
Bár néhány élelmiszer árát a kormány befagyasztotta, az elmúlt időszakban elképesztő drágulással találkozhatott, aki nagybevásárlásra indult. Akadt termék, aminek 41 százalékkal ment fel az ára. Mi okozza a vágtató inflációt és mikorra lehet megfékezni?
Májusban az infláció (a KSH teljes fogyasztó árindexét tekintve) 10,7 százalék volt, azaz átlagosan ennyivel emelkedett a hazai árszínvonal a KSH fogyasztói kosarával mérve az egy évvel korábbihoz képest. Áprilisban ugyanez a mutató még 9,5 százalékon állt. De a maginfláció, vagyis az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző, a leginkább ingadozó tételeket kiszűrő mutató már áprilisban kissé meghaladta a 10 százalékot. Májusban pedig 12,2 százalékra ugrott. A jelenlegi inflációs folyamat fontos jellemzője, hogy az elmúlt fél év során nagyon gyors emelkedést mutatott. A tavalyi év közepén még előfordultak 5 százalék alatti inflációs számok és az egész év átlaga is 5,1 százalék volt. A gyors emelkedés az ősztől kibontakozó európai energiaválsággal, a földgáz- és áramárak elszállásával párhuzamosan zajlott. Ráadásul a kimutatott hazai inflációs statisztikák nem is tükrözik a valós költségeket. Hiszen a rezsicsökkentés révén a lakossági áram- és földgázdíjak változatlanok maradtak, a költségek növekvő része az állami költségvetést terheli.
Az infláció gyorsulása tehát így is látványos volt. Hiszen a példátlan gyorsasággal emelkedő energiaárak, beleértve az Ukrajnában zajló háború kezdete óta különösen gyorsuló üzemanyagár-emelkedést is, egyre inkább beépültek a rezsicsökkentéssel nem védett vállalkozások, cégek költségeibe. A vállalati szektor pedig nem csak az emiatti áremelési kényszert érezte, de egyúttal a lehetőséget is. A nemzetgazdasági szinten kétszámjegyű bérnövekedés és a 2021 végén, illetve 2022 elején a háztartások számláin megjelenő költségvetési transzferek (adóvisszatérítések, egyszeri bérjuttatások, nyugdíjemelések) kellő vásárlóerőt biztosítottak. Így a legtöbb cég úgy emelhette termékei, illetve szolgáltatásai árát, hogy közben nem kellett attól tartania, hogy alulmarad a versenyben, magas árai miatt „kiárazódik” a piacról, hiszen az áremelkedés gyorsan általános jellegűvé, széles bázisúvá vált.
Ráadásul a forint gyengülése is növelte az árnyomást, hiszen az importtermékek nagy szerepet játszanak a fogyasztói kosárban. Csakúgy, mint a vállalati szektor beruházási beszerzéseiben. A forint gyengülése pedig nem volt elhanyagolható tényező. Még a háború kitörésekor tapasztalt zuhanás korrekciójával együtt is 2021 utolsó negyedévének elejétől 2022 első negyedévének végéig több mint 2,5 százalékos volt a hazai deviza leértékelődése az euró ellenében. Már eleve gyenge szintekről, hiszen a forint 2021-ben sem tért vissza a Covid-járvány előtti 330-340-es EUR/HUF árfolyamszintekre. Idén április-május folyamán új lendületet vett a forintgyengülés, csak ebben a két hónapban további 6 százalékkal az euróhoz viszonyítva.
JÚNIUS 13-ÁN A FOLYTATÓDÓ FORINTGYENGÜLÉS NYOMÁN AZ EUR/HUF ÁRFOLYAM ÚJ TÖRTÉNELMI CSÚCSOT ÉRT EL. 402 FORINT FÖLÉ EMELKEDVE A BANKKÖZI PIACON.
Az infláció gyorsulásában kiemelt szerepe volt és van az élelmiszerárak alakulásának is. Májusban, amikor az átlagos infláció 10,7 százalék volt, az élelmiszerárak KSH által kimutatott emelkedése 18,6 százalék volt. Meghaladva a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és minden más nagy termékkategória áremelkedését. Az átlag persze ezen a kategórián belül is ápol és eltakar. A részleteket böngészve olyan „csemegékre” bukkanhatunk, mint 41,1 százalékos margarinár-emelkedés, 37,5 százalékos kenyérár-emelkedés. A 34,3 százalékos áremelkedés a baromfihús esetében (a csirkemell-filé és a csirke farhát tavalyi októberi szinten rögzített árai ellenére). Illetve 30,3 százalékos áremelkedés a tejtermékek kategóriájában – csak hogy néhány fontosabb élelmiszer-csoportot említsünk a teljesség igénye nélkül.
AZ ÉLELMISZERÁRAK ÁTLAG FELETTI ÁREMELKEDÉSE ÉVEK ÓTA JELLEMZŐ GLOBÁLIS JELENSÉG, AMINEK AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN ÚJ LÖKÉST ADOTT AZ ENERGIÁRAK EMELKEDÉSE. MAJD A HÁBORÚ MIATT ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK OKOZTA AGGODALOM IS.
Ráadásul az élelmiszerárak alakulása a lakossági infláció-érzékelés, inflációs várakozások szempontjából is kiemelt jelentőségű. És nem csak azért, mert létfenntartási cikkekről van szó. Élelmiszert naponta vagy szinte naponta vásárolunk, rendszeresen szembesülünk az árak alakulásával, nagyjából fejből is tudjuk, mi mennyibe kerül. Miközben számos (jellemzően kevésbé dráguló) terméket ritkábban vásárolunk vagy könnyebben halasztjuk a vásárlását. Így összességében az infláció érzékelésében lényegesen nagyobb súlyt kap a leginkább dráguló termékcsoport.
A várakozások alakulása az inflációban pedig kulcsfontosságú, hiszen önbeteljesítő lehet. A közeljövőre várt áremelkedés azonnali reakciót vált ki és már a jelenben vásárlásra ösztönöz. (Ahol persze megoldható az előrehozott vásárlás). Tehát a várható jövőbeni áremelkedés biztos jelenbeli áremelkedést okoz. Az önbeteljesítő folyamat kialakulásának tipikus példája, az infláció gyorsulásának egy lehetséges következő szintje a bér-ár spirál kialakulása. Amikor az áremelkedés már nem csak a fogyasztók által vásárolt termékek és szolgáltatások árát húzza felfelé, hanem a munkaerő árát, vagyis a béreket is. Bár a régiónk nagy részéhez hasonlóan számos szektorban a munkaerőhiány is felfelé irányuló nyomást gyakorol a bérekre, az árspirál egyelőre még elkerülhetőnek látszik. Az inflációs várakozások szempontjából az sem elhanyagolható, hogy a gazdaság szereplő mit vár(hat)nak a gazdaságpolitika döntéshozóitól. Milyen lépések lehetségesek és valószínűsíthetőek az infláció elleni küzdelemben.
Infláció, újra nálam 2.0
A hétköznapi beszélgetések egyik elsőszámú témájaként az infláció kapcsán egyre jobban foglalkoznunk kell azzal, hogy miért vezetnek az inflációról folytatott eszmecserék, illetve az erről való gondolkodás további inflációhoz.
Az infláció fékezése érdekében tett lépések két fő csapásirányát a jegybanki kamatemelések, illetve a kormányzat által fenntartott vagy újonnan bevezetett árkorlátozások jelentették (Rezsicsökkentés, 480 forintos benzinár, egyes alapvető élelmiszerek árkorlátozása.) A rezsicsökkentés fenntartásának és az üzemanyagárak korlátozásának nagy szerepe van abban, hogy a májusi adat 10,7 százalék volt és nem 14-16 százalék. Hasonlóan a lengyel és a cseh helyzethez. Természetesen az infláció ilyen módon való fékezésének (is) ára van, ami különösen a rezsicsökkentés esetében a költségvetés hiányának növekedésében jelentkezik. Egy tavaszi kormányzati becslés szerint, év végéig változatlan nemzetközi energiaárakkal számolva a rezsicsökkentés idei költségvetési terhe 1300 milliárd forint körül alakulhat. A korábbi évektől eltérően ez a tétel a 2021 végén – 2022 elején (fél év alatt a GDP 15 százaléka körüli hiányt előidéző) hozott kiadásnövelésekkel együtt elkerülhetetlenné tette, hogy költségvetési kiigazítás történjen. Tekintve hogy már az első negyedévben az éves költségvetési hiányterv háromnegyede közelébe került a deficit.
Ugyancsak nem meglepő módon a hitelezés drágulásán keresztül a másik inflációellenes eszköznek, a jegybanki kamatemelésnek is meg kell fizetni az árát. Ez az ár ugyan eddig relatíve alacsony volt, hiszen a kereskedelmi bankok eddig a jegybanki kamatemelésekhez viszonyítva lényegesen kisebb mértékben emelték a lakossági betéti kamatokat. Ugyanakkor a hitelkamatok sem emelkedtek olyan gyorsan, ahogyan azt a csak az idén május végéig közel 3 százalékponttal 6,75 százalékra emelkedő irányadó jegybanki kamat indokolta volna. Cserébe viszont (egyelőre) az antiinflációs hatás is mérsékeltebb lett. Ebben szerepet játszott (a globális árhatásokon kívül) az is, hogy a forint erősítéséhez elégtelennek bizonyult az eddigi kamatemelés. A monetáris politikai lépések hatásosságát tehát számos tényező korlátozza. Maga az infláció természete is: a kínálati oldali költségsokkok súlya jelentős. Ezekkel pedig a magasabb kamat nem tudja felvenni a harcot, hiszen az a kereslet szabályozására alkalmas eszköz.
Ilyen körülmények között maga jegybank legutóbbi, március végi előrejelzésében 7,5-9,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsített. Azóta pedig többször jelezte, hogy ez még bőven 10 százalék fölötti évközi számokat hozhat. Májusban feltehetően még nem tetőzött az árszínvonal emelkedése. A márciusi előrejelzés óta tehát nőtt a valószínűsége, hogy éves átlagban is kétszámjegyű inflációs rátát kell majd elkönyvelnünk. Erre az elmúlt két évtizedben nem volt ugyan példa. De
A JELENLEG ÉRVÉNYES (TÖBBEK KÖZÖTT A HÁBORÚ MIATT IS RENDKÍVÜL BIZONYTALAN GAZDASÁGI KÖRNYEZETBEN KÉSZÜLT) SZÁMÍTÁSOK SZERINT JÓ ESÉLLYEL NEM IS KELL ÚJRA HOSSZÚ ÉVEKRE ILYEN INFLÁCIÓRA BERENDEZKEDNÜNK.
Jövőre az éves átlagos inflációs ráta mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a különböző hazai és nemzetközi felmérések alapján összeállított elemzői konszenzus szerint 5 százalék közelébe mérséklődhet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a várakozás az infláció csökkenését és nem az árak szintjének csökkenését jelenti. Emelkedés jövőre is lesz (energia- és élelmiszer-fronton különösen). De a gazdaságpolitikai lépéseken túl éppen az infláció saját közvetlen következménye, a vásárlóerő mérséklődése (vagy mérséklődő növekedése) miatt ez átlagban már az ideinél visszafogottabb emelkedés lehet. Sokan még ezt is túlzottan optimista előrejelzéseknek tekintik. De a (részben a Covid-járvány hatásait ellensúlyozó) gazdaságösztönző lépések hatásának fokozatos eltűnése, részben a világszerte emelkedő kamatszintek, részben pedig az elhúzódó energia- és egyéb kínálati problémák miatt jövőre globálisan és hazánkban is a fogyasztás és általában a gazdasági növekedés visszaesése valószínűsíthető. Ezek, ha számos nem éppen kellemes mellékhatást is magukkal hozva, de az infláció mérséklődéséhez is hozzájárulhatnak majd.
(A cikk először a 168 óra XXXIII. évfolyamának 24. számában jelent meg 2022. júniusi 16-án. Borítókép: akadt termék, aminek 41 százalékkal ment fel az ára, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
