2025: tovább lassulhat a növekedés
2025-ben enyhén tovább lassulhat a globális GDP növekedési üteme, miután 2024-ben is lassuló dinamika volt jellemző az előző évhez képest. Az USA tovább bővülhet, Kína lassulhat, miközben Európa a leglassabb lehet a gazdasági központok közül. A kamatvágási ciklus folytatódhat, ugyanakkor a GDP-növekedést és az inflációs kilátásokat elsősorban az új amerikai gazdaságpolitika körüli bizonytalanság miatt jelentős kockázatok övezik. Az USA növekedési többlete és kamatelőnye a dollár erősödésének kedvezhet, és a várható amerikai gazdaságpolitikai változások is részben ezt az irányt erősítik.

Mind a GDP-növekedési kilátásokat, mind az inflációs kilátásokat számos kockázat övezi 2025-ben. Ezek közül kiemelkedik az USA gazdaságpolitikájának változása, ami a 2025 januárjában hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump számos eddigi bejelentése ellenére még tartogat bizonytalanságokat. Ez nemcsak az USA jelenleg valószínűsíthető gazdasági kilátásait, de ezen keresztül a más gazdaságok helyzetét is érdemben befolyásolhatja.
Ezen belül is kiemelkedő kérdés az USA vámpolitikája, a megválasztott elnök azt ígérte, hogy jelentős vámok kivetésével fogja terhelni az USA, illetve Kína, Mexikó és Kanada közötti kereskedelmet. Egy 2024 novemberi kijelentése szerint a vám minden importra vonatkozna, Kína esetében 10 százalék, Mexikó és Kanada esetében 25 százalék lenne a mértéke. Jogi vagy adminisztratív akadály lényegében nincs az elnök előtt, hogy ezt a vámtervet saját hatáskörben megvalósítsa, de szükség esetén a Képviselőház republikánus többségének támogatását is magáénak tudhatja. Ami az amerikai befektetői közösség szerint leginkább korlátozhatja Trump vám-, illetve egyéb gazdaságpolitikai terveinek megvalósítását, az a piaci fogadtatás: az általános várakozások szerint Trump az első elnöki ciklusához hasonlóan 2025-től is fontosnak fogja tartani a tőkepiacok visszajelzéseit, és prioritásként kezeli a részvénypiacok kedvező alakulását.
Emellett pozitív piaci fogadtatást kapott Scott Bessent megnevezése Trump pénzügyminiszter-jelöltjeként. Bessent ugyanis egykori hedge fund menedzserként számos nagy profitot hozó befektetéséről ismert, mély ismeretei vannak a tőkepiacokról, ami megerősíti azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitikai fordulatok kivitelezésekor fontos szempont lesz a piacokra gyakorolt hatás is. A tervezett amerikai vámokra különösen Kínából érkezhetnek erőteljes válaszlépések, vámok, kereskedelmi korlátozások, illetve beruházás-korlátozások formájában.
Fejlett piaci gazdasági kilátások
Az USA GDP-növekedése 2 százalék körülire lassulhat (2,6 százalékról), míg Kína esetében 4,5 százalékra csökkenhet a dinamika 2025-ben (4,8 százalékról). Az eurózónában, bár enyhe gyorsulásra lehet esély, a növekedési ütem így is a leglassabb lehet a nagy gazdasági központok közül, 1,2 százalék közelében alakulhat. Emellett a recesszió valószínűsége is csak minimálisan csökkenhet, a lefelé mutató kockázatok továbbra is jelentősek.
A globális növekedési kilátásokat 2024-hez hasonlóan 2025-ben is leginkább a lényegében recessziós tartományban mozgó feldolgozóipar húzza le. A felhasználási oldalon némi visszahúzó erőt jelent, hogy a globális átlagos költségvetési pozíció enyhén kisebb deficit irányába mozdulhat el. Ugyanakkor éppen a két legnagyobb gazdaság, az USA és Kína esetében nem várható a fiskális egyenleg javulása, a költségvetés növekedésösztönző céljainak visszafogása. Ez a helyzet azonban az államadósságok méretével és finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos aggodalmakat növeli egyre jobban. Az USA esetében a 2025-ben esedékes állampapír-lejáratok összege elérheti a GDP 26 százalékát.
A gyenge növekedési képhez az infláció további csökkenése társulhat 2025-ben. Ez alól kivételt leginkább Kína jelenthet, ahol a deflációközeli helyzetből emelkedhet kissé az infláció, de továbbra is az USA és az euróövezet várható pénzromlási üteme alatt maradhat. Az USA-ban és az euróövezetben éppen csak elérheti vagy kissé meghaladhatja az éves átlagos infláció a 2 százalékos jegybanki célokat, és továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent a szolgáltatások áralakulása, a bérnövekedés üteme.
Utóbbi hátterében megfigyelhető, hogy miközben számos munkaerőpiaci szegmensben, különösen a feldolgozóipar egyes ágazataiban (pl. autóipar, fémfeldolgozás) megindult a munkanélküliség növekedése, sok más szegmensben még mindig jellemző a munkaerőhiány és az erőteljes nemzetközi verseny a megfelelő képzettségű munkavállalókért. Ezek mellett Európában az orosz energiától való függés további csökkentését célzó lépések ismét nagyobb inflációs kockázatot jelentenek. Ezt súlyosbíthatja az időjárási helyzet is: az általános várakozások szerint 2025-ben az előző kettőnél hidegebb télre készülnek. A földgázárak emelkedése már 2024 negyedik negyedévének elején elkezdődött. Ugyanakkor az olajárakat tekintve a feszült közel-keleti helyzet ellenére sem várunk érdemi árnyomást.
Jegybanki kamatkilátások
2025-ben mind a Fed, mind az EKB tovább csökkentheti irányadó kamatait. Az infláció lassulása és a GDP-növekedést övező aggodalmak is ezt az irányt valószínűsítik, és a 2024 negyedik negyedévében közzétett jegybanki iránymutatások is erre utalnak. Mindezek mellett a megugrott államadósság-finanszírozási terhek is növelhetik a nyomást a jegybankokon, hogy mérsékeljék az irányadó kamatokat, illetve tovább csökkentsék a pozitív reálkamat mértékét. Az eladósodott háztartásokra nehezedő nyomás, amely a törlesztőrészletek (pl. lakossági jelzáloghitelek esetében) miatt jelentkezik, különösen a gyorsabban átárazódó hitelekkel működő Európában lehet jelentős.
Mindkét nagy jegybank esetében 100 bázispont közelében lehet a 2025-ös irányadó kamatcsökkentés. Az EKB esetében több vágásra számíthatunk, mint a Fed esetében, elsősorban az alacsonyabb infláció és különösen a gyengébb növekedési kilátások és recessziós félelmek miatt. A november végi piaci helyzet alapján a Fed esetében három, míg az EKB esetében öt darab kamatvágás van beárazva. (Mindkét esetben 25 bázispontos lépésekkel számolhatunk.)
Kína
A kínai gazdasági kilátásokat több olyan tényező is befolyásolja, ami érdemi globális hatásokkal bír. Ilyen a gazdaság deflációhoz közeli állapota, a költségvetési ösztönzők hatása, illetve azok körének várható bővülése.
Már 2023-ban több deflációs (azaz negatív év/éves fogyasztó árindexet mutató) hónap volt Kínában. 2024-ben eddig csak január volt ilyen, de februártól kezdve is a defláció közelében maradt a gazdaság: az év/éves CPI csak két hónapban haladta meg a 0,5 százalékot, a január-októberi átlag mindössze 0,25 százalék volt. Az ipari termelői árindex pedig 2022 ősze óta folyamatos deflációt tükröz, ráadásul 2024 júliusa óta újra erősödő mértékben.
A kínai gazdaságpolitika számos csatornán keresztül igyekszik élénkíteni a lassuló növekedést, illetve megakadályozni a deflációs spirál kialakulását. A bevetett eszközök között megtaláljuk a kamatcsökkentést (2024-ben még csak -35bp a prime rate esetében), az önkormányzati szektor adósságszolgálatának támogatását, az évek óta válságban lévő ingatlanszektor támogatását, és a közvetlen fiskális fogyasztásélénkítést. De mindezek összessége is csak arra látszik alkalmasnak, hogy mérsékelje a GDP-növekedés ütemvesztését, és fenntartsa az USA-val és az eurózónával szembeni növekedési többletet. A kereskedelmi banki hitelezés trendjének élénkülését eddig nem sikerült elérni. A GDP-növekedési többlet jelentős részben annak eredményeképp valósul meg, hogy Kína exportálja a kapacitásfeleslegeit, és a nyugat-európai, illetve amerikai árszinteknél olcsóbb elektromos autókkal, napelemekkel, acéllal és számos egyéb félkésztermékkel árasztja el külpiacait. 2024-ben a kínai export dezinflációs hatása még minimális lehetett, de 2025-ben már nagyobb mértékben hozzájárulhat az euróövezeti és az amerikai infláció 2 százalékos cél közelében tartásához. Még azzal együtt is, hogy 2025-ben a monetáris és fiskális gazdaságösztönzés erősödésére számítunk.
EUR/USD
Az EUR/USD árfolyamának hátterében továbbra is a dollárt erősítő tényezők emelkednek ki: az USA növekedési többlete és kamatelőnye. Mindkettő megmaradhat 2025 folyamán, még ha az előbbi kissé csökken is. Mindez azt követően, hogy már 2024 is jelentős dollárfelértékelődést hozott szinte minden más devizával szemben. A várható gazdaságpolitikai változások is részben ezt az irányt erősítik, a vámemelések miatti inflációs aggodalmakon keresztül azonban ellentétes irányú kockázatokat is felvetnek. A gazdaságpolitika részéről a dollárral kapcsolatos nyilatkozatokból nem következik, hogy a dollár erősítése közvetlen cél lenne, ugyanakkor a dollár szerepének megerősítése, a BRICS(+) országok dollárhasználatot csökkentő törekvéseinek ellensúlyozása kimondott cél a januártól hivatalba lépő Trump-kormányzat részéről.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.