AI, Kína, bitcoin – ezek voltak az év chartjai

2024-ben az AI-szori lendülete még kitartott, de a lassuló kínai gazdaság, a válságban lévő európai autóipar, az egymást követő izgalmas választások, háborúk, geopolitikai csörték bőven szolgáltattak témát ezen kívül is. Adóssághegyek, fegyverkezés, szárnyaló bitcoin, Trump, gyengülő forint - a Concordeblog szerzőit arra kértük, válasszanak ki egy-egy ábrát, chartot, amelyik számukra emlékezetes volt az idei évből, vagy amelyik szerintük jól jellemzi 2024 gazdasági folyamatait.

Jaksity György – alapító, igazgatóság elnöke, Concorde Értékpapír

Kína bruttó nemzeti megtakarítása mind történelmi, mind földrajzi perspektívában nézve döbbenetesen magas. Miközben Japáné az 1980-as évek végi csúcson is csak alig haladta meg a GDP 30 százalékát, a fejlett gazdaságok átlaga pedig 20 százalék vagy azalatt van, az eurózónáé 25 százalék, a világátlag pedig kicsivel felette, addig Kína mutatója a 2010 körüli több mint 50 százalékról eddig 45 százalékra jött csak le.

Kína ezt a megtakarítási többletet próbálja minden eszközzel exportálni, különösen amióta a lakás- és egyéb ingatlanberuházások buborékja is kipukkadóban van. Ennek a folyamatnak a másik végén elsősorban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áll, és mint tudjuk, Trump kedvenc szava a vám. Ebből következően a gigászok összecsapása 2025-től ismét a külkereskedelmi, külgazdasági dimenzióban erősödik fel, és ennek a levét jó eséllyel elsősorban az Európai Unió fogja meginni, miközben Kínának is súlyos áldozatot kell hoznia, ha az 5 százalék körüli irreális növekedést és a magas bruttó megtakarítási hányadot is fenn akarja tartani.

Móró Tamás – vezető stratéga, Concorde Értékpapír

Az AI beruházási háború szinte kizárólagos fegyverszállítójának, az Nvidiának árbevétele és nettó eredménye is elszállt 2024-ben, eközben a cég a világ legértékesebb vállalatává is vált. Az AI-piacon komplett hardver/szoftver megoldást kínáló vállalat eddig még nem talált kihívóra, ennek megfelelően nyereségtermelő képessége kiemelkedő, nettó profitmarzsa 50 százalék feletti, amely ebben a szegmensben, de általában véve is extrém magasnak számít.

A cég befektetőként is aktív, folyamatosan invesztál pénzt AI-modelleket fejlesztő vállalatokba annak érdekében, hogy a beruházási verseny, és így a termékei iránti kereslet tovább erősödjön. Az AI felhasználási területei egyre szélesednek, használata ma már mainstream megoldásnak számít, főként az Egyesült Államokban.

Az Nvidia a nyereségesség fenntartása és a költségkontroll jegyében továbbra is tartja az „eszközmentes” működési modellt, mindössze nettó 5 milliárd dollárnyi állóeszközt birtokolva. Idén azért 324 millió dollárért megvette bérbeadójától saját székházát, négyzetméterenként 7500 dollár körüli áron.

Jobbágy Sándor – vezető makrogazdasági elemző, Concorde Értékpapír

Az USA államadósságából 2025-ben 7075 milliárd dollárnyi állampapír jár le, ennyit kell újrafinanszírozni egyetlen év alatt. Ez a szám még forintban sem lenne kevés, de hogy az USA gazdaságának mekkora terhet fog jelenteni, azt jól jelzi, hogy a 2024-ben várható amerikai GDP 25 (!) százalékának megfelelő összegről van szó. Csak hogy érzékeltessük a nagyságrendet, ebből az összegből 64 évig finanszírozhatnánk a magyar államháztartás minden kiadását. (Az inflációval nem számolva.)

A kiugró finanszírozási teher, a lejáratok csaknem kétharmada a legfeljebb egyéves futamidejű kincstárjegyekből (T-bill) adódik. Az USA Treasury ugyanis 2024-ben azt a stratégiát választotta, hogy a dinamikusan bővülő állami kiadások és gyengülő állampapír-kereslet közötti feszültséget nem terheli rá a hosszú lejáratokra (amiket amúgy is sokáig nyomasztottak az inflációs kockázatok), hanem megkísérli rövid futamidejű állampapírokkal áthidalni a kritikus időszakot, ami után 2025-ben dinamikusabb kamatcsökkentések hozhatnak némi enyhülést. Az eredmény az ábrán látható: innen lesz szép nyerni 2025-ben.

Kovács Krisztián – stratégiai projektekért felelős vezető, Concorde Értékpapír

Alighanem az évtized egyik legnagyobb kérdése, hogy miután a kínai vezetés elment a falig az export felfűtésében, és miután kudarcot vallott abban, hogy az ingatlanokra és az infrastruktúrára fókuszáló erőltetett beruházási boom-ot a gazdasági növekedés mozdonyának szerepét illetően lecserélje a lakossági fogyasztás felpörgetésére, vajon mekkora szerepet szán a katonai-ipari komplexumnak, mint adminisztratívan vezérelhető gazdaságfejlesztési lehetőségnek.

Ha ugyanis elég nagyot, akkor az egyrészt globális szinten is önerősítő folyamatokat katalizál a fegyverkezési verseny dinamikájában, másrészt egy aránytalanul nagy gazdasági súlyú katonai-ipari komplexum, egy ezzel párhuzamosan egyre növekvő abszolút és relatív képességekkel rendelkező haderőrendszer az eleve több irányban kifejezetten erőszakos külpolitikával, a rendőrállami uralmi mechanizmussal, és a birodalmi ethosszal együtt olyan elegyet alkot, ami egyre fokozza a katonai konfliktusok fellángolásának valószínűségét.

A kínai katonai kiadások hivatalos adatait az ezzel foglalkozó szakértők egységesen nem hiszik el, közmegegyezés van abban, hogy az lényegesen nagyobb a nyilvánosságra hozott adatoknál. A legkiválóbb elemzőcsapatok is nagyon széles skálán kalkulálják a becsléseiket, az egyik legóvatosabb, a hivatalos adatokhoz viszonylag közel álló becslést a nagy tekintélyű, sok évtizedes múltra visszatekintő SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) kutatói adják. Az ő adatsorukból készítettük ezt a grafikont, amely szemléletesen ábrázolja, hogy 2023-ig a megelőző húsz évben a kínai katonai kiadások mai dollárban kifejezve(!) a 2003-as szint kilencszeresére növekedtek.

A 2024 márciusában bejelentett hivatalos kínai közlések szerint a 2024-es pénzügyi évben a katonai kiadások 7,2 százalékkal haladják meg a 2023-as költést – a dinamika egyelőre töretlen.

Jónap Richárd – digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető, Concorde Értékpapír

Az amerikai részvénypiac elképesztő mértékben a világ fölé nőtt az elmúlt 15 évben mind teljesítményben, mind pedig piaci kapitalizációban.

Arról, hogy milyen mértékben dominálják az amerikai részvények a világ részvénypiacát, kiváló képet kaphatunk akkor, ha az S&P 500 index 11 szektorának egyedi szektorális piaci kapitalizációit hasonlítjuk össze a világ 11 legnagyobb részvénypiacával. Az ábrán narancssárga hasábbal láthatóak az amerikai S&P 500 szektorok nagyság szerinti sorrendben, szürke hasábokkal a világ – Egyesült Államokon kívüli – 11 legnagyobb részvénypiacának kapitalizációi. Érdekes látni, hogy az első hét helyen labdába sem tud rúgni az adott helyezésnél egy komplett ország az adott USA szektorral szemben.

Bukta Gábor – elemzési üzletágvezető, Concorde Értékpapír

Atomot dobtak a befektetők a zöld energiával foglalkozó cégek részvényeire. Az ESG irányelveket mindig is politikailag túltolt, irracionális szabályozásnak tartottam. Arra azonban biztosan nem gondoltam volna három évvel ezelőtt, hogy ez a lufi ilyen hátszélben ennyire gyorsan le fog ereszteni, ezért számomra ez az év chartja.

A levegő nem szökött el, csak mást kezdett el fújni. A nukleáris energiával foglalkozó vállalatokat tömörítő ETF-ekben kezelt vagyon mára meghaladja a megújuló energia ETF-eket globálisan. Az egykoron 22 milliárd dollárt kezelő megújuló energia ETF-ek összvagyona a Bank of America szerint 5,5 milliárd dollárra, azaz a 2021-ben mért csúcs majd negyedére zsugorodott, miközben a nukleáris ETF-ekben kezelt eszközök értéke 6,1 milliárd dollárra duzzadt napjainkra.

Trendfordulónak egyelőre semmi nyoma, és a Trump-adminisztráció alatt nehezen is lesz majd elképzelhető. Erre jelenleg csak akkor látok esélyt, ha az urán importja a Trump-féle vámháború miatt Kanada felől akadozna, amely az USA energiaellátását kockáztatná. Ebben az esetben a szétvert amerikai napelemes cégek profitálhatnának, igaz, nagyon korainak látom még, hogy egy befektető erre spekuláljon.

Tunkli Dániel – befektetési igazgató, Accorde Alapkezelő

Az idei évet nem egy meghökkentő árfolyammozgást bemutató chart határozta meg, hanem Donald Trump alábbi Truth Social posztja. A posztban könyörtelen töménységgel minden benne van, ami befektetőként az idei évünkben meghatározó volt, de ennél sokkal fontosabb, hogy mutatja az irányt, mi várhat ránk a következő években.

Vitán felül áll, hogy idén november ötödike volt a legfontosabb nap a tőkepiacok irányával kapcsolatban. Egészen pontosan az a pillanat, amikor a befektetők virtuális tőkepiaci hullámvasútján a hangosbemondó bemondta:

Öveket becsatolni, egy újabb Trump-adminisztráció következik!

Biztosak lehetünk benne, hogy nem fogunk unatkozni a következő években, a piacok feszülten figyelik a megválasztott elnök minden rezzenését, akár a vámok ügyében, akár geopolitikai kérdéskörben, de nem utolsó sorban a kriptopiaccal kapcsolatban is.

A választás egyik tanulsága, hogy szinte semmibe nem kerül egy elnökjelöltnek, ha zászlót bont a kripto mellett a választási kampány során, viszont ennek a közösségnek a megszólításával rengeteget nyerhet. A választás előtt a bitcoin árfolyama 70 000 dolláros szint környékén mozgott, egy hónappal később Trump büszkén jelentette be a 100 000 dolláros szimbolikus határ áttörését. „Szívesen bitcoiners” – köszi a szavazatokat!

Arról lehet vitatkozni, hogy mennyire szaladt előre az árfolyam, de az kétségtelen, hogy az új adminisztrációtól sokkal támogatóbb hozzáállás várható. Elképesztő számok repkednek a levegőben: kétezer milliárd dolláros a bitcoin piaci kapitalizáció, a BlackRock 2,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint öt nap leforgása alatt, a valaha volt legnagyobb, 11 milliárd dolláros négyhetes pénzbeáramlás a kriptoalapokba. Hogy mi lesz előbb, egy érdemi korrekció a bitcoin árfolyamában vagy az USA létrehozza a Strategic Bitcoin Reserve-öt, nem lehet tudni, de az biztos, hogy érdemi volatilitásra lehet számítani, nemcsak a kripto, de egyéb eszközkategóriák terén is az új elnökség alatt.

Harcsa Norbert – intézményi üzletkötő, Concorde Értékpapír

Argentin elsődleges költségvetési deficit – adósságszolgálattól eltekintve, helyi devizában. Az új elnök láncfűrésszel jött és győzött. A szocializmus mindaddig működik, amíg ki nem fogy az összes elkölthető-felélhető tartalék ötletéből. Az argentin piacot lekövető ETF pedig 75 százalékot emelkedett idén dollárban.

Karikás Krisztián – részvénypiaci elemző, Concorde Értékpapír

Jól jártak, akik az év elején telekommunikációs vállalatok részvényeibe fektettek. A meglóduló infláció következtében a legtöbb európai telekommunikációs cég árazási ereje is visszatért az előfizetői díjak korrigálásán keresztül. Azok a cégek, melyek sikeresen át tudták terhelni az inflációt az előfizetőikre, és költségeiket is sikerült féken tartaniuk, jelentős profitokra tehettek szert. Ezt a hátszelet tovább fűtötte az idei évben megkezdett kamatvágási ciklus is, ami további eredményjavulást eredményezett ezen cégeknél.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy a legtöbb európai ország legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező telekommunikációs szolgáltatójának sikerült felülteljesítenie az adott céghez tartozó ország részvényindexét. De az amerikai versenytársak is remekeltek idén. A T-Mobile US élen járt, miután közel kétszer akkora teljesítményt tud felmutatni, mint az S&P 500 index. A mintánk természetesen nem lenne teljes kivételek nélkül. A nyugat-európai cégek közül kilóg a svájci Swisscom és az osztrák Telekom Austria is, melyek ritkaságszámba menően alulteljesítettek.

Szőnyi Dávid – junior portfóliómenedzser, Accorde Alapkezelő

A 2024-es év szuperválasztási évként vonulhat be a történelembe, hiszen több mint 70 országban zajlottak választások, amelyeken körülbelül 1,6 milliárd állampolgár adott le szavazatot. Ez már önmagában is rekordot dönt, ám az igazi meglepetés a kormánypártok szavazatarányával kapcsolatos. Ugyanis soha nem fordult még elő, hogy a fejlett országokban a regnáló kormánypártok mindegyike gyengébben szerepelt volna, mint az előző választáson. Legyen szó a brit konzervatívokról vagy az amerikai demokratákról, nem volt olyan kormánypárt, amely ne veszített volna támogatottságából. Ha csak egyetlen okot lehet kiemelni, ami nagyrészt magyarázhatja ezt a globális jelenséget, akkor az egyértelműen az infláció lenne.

Gajda Mihály – részvényelemző, Concorde Értékpapír

Az európai földgázpiac derűsen indult 2024 elején, két enyhe tél és az ipari tevékenység csökkenése után a földgáz ára visszament a régi normál 20 EUR/MWh közelébe. Ezt követően jöttek a kedvezőtlenebb hírek az év elején a vártnál feszesebb LNG-piacról, nyár végén és ősszel pedig jöttek a kellemetlenebb hírek: az ukránok nem akarják meghosszabbítani a Szlovákia/Ausztria/Csehország felé vezető import tranzitszerződését, továbbá várhatóan az elmúlt két évnél sokkal hidegebb tél jöhet.

Ezen hírekből kifolyólag a gáz ára ismét a 40-50 EUR/MWh-as sávban mozog, szóval ismét visszatért az energiaválság Európába.

Az Európai Központi Bank negyedévről negyedévre készít felmérést a gazdasági kilátásokról, amely során begyűjti a prominens gazdasági intézetek előrejelzéseit, és ebből statisztikát készít. Az egyik ilyen a hosszú távú, ötéves reál GDP-növekedési kilátás. A kapott eredmény elgondolkodtató: az elmúlt 25 évben gyakorlatilag évről évre romlik az eurózóna hosszú távú gazdasági növekedési kilátása.

Somlai-Kiss Máté – junior részvényelemző, Concorde Értékpapír

Az európai autógyártók nehéz éven vannak túl, többségük (akár több) profit warningot volt kénytelen közzétenni a második félévben. A legtöbb gyártó továbbra is a gyenge kínai keresletre panaszkodik, miközben Kínában októberben majdnem új rekordot döntött a személyautó értékesítés. Ezzel szemben az európai piacon korántsem ilyen biztató a helyzet, az új személyautók regisztrációja képtelen 2019 előtti szintekre emelkedni, a folyamatosan öregedő gépjárműállomány és a gyártók árcsökkentései ellenére sem.

Ez alapján feltételezhetjük, hogy a kínai fogyasztó a csökkentett árú európai márkák helyett inkább a még olcsóbb, bár hasonló minőségű kínai márkákat kezdték el előnyben részesíteni, ami az európai versenytársak jövedelmezőségére helyez elképesztő nyomást.

A következő években az európai szereplők kénytelenek lehetnek átgondolni és átszervezni a teljes operációjuk mellett márka-, valamint modellkínálatukat, aminek köszönhetően kisebb méretű, eredményesebb vállalatok alkothatják a jövő európai autóiparát.

Nagy Bertalan – privátbanki csoportvezető, Concorde Értékpapír

Ez alatt az egy év alatt a forint kamatelőnye a zlotyval szemben 575 bázispontról 75-re olvadt, és ennyivel nem lettünk jobbak…

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.