Már nem az a kérdés, ki visz először turistákat az űrbe, hanem az, hogy mikor és milyen mértékben váltják ki a leghosszabb légiutakat is 30 percre rövidítő rakéták a repülőgépeket.

Az uniós átlagnál kisebb, de kis mértékben növekedett. Szlovénia és Csehország küzd a legkevésbé jövedelmi egyenlőtlenség problémával, Bulgáriában viszont a felső 20 százalék nyolcszor annyi jövedelemhez jut, mint az alsó ötöd.

Az Apple toronymagasan vezeti a listát, több mint kétszer annyit ér, mint a Facebook vagy Amazon. A Coca-Cola, a Walt Disney, a Toyota és a McDonalds pedig együtt sem ér a nyomába.

Nagyon-nagyon olcsó az ezüst – állapíthatjuk meg, ha az aranyhoz hasonlítjuk, a két nemesfém árazásában az elmúlt 50 évben nem volt ekkora különbség. A globálisnak tűnő jegybanki lazítás és az alacsony hozamok is abba az irányba mutatnak, hogy az ezüst ára emelkedhet.

Sokkal többeknek fáj, mint ahányan örülnek neki, hogy az S&P500 történelmi csúcsot döntve 3000 pont felett is zárt, és még inkább fájni fog, ha tovább emelkedik: túl sok – racionális – félelem miatt a befektetők az elmúlt évek bikapiacán inkább pesszimisták voltak, azaz nem számítottak ilyen hegymenetre.

Ezer milliárd dollár persze ezer milliárd dollár, de egy térkép szemléletesebben érzékelteti, hogy az Apple felér fél Oroszországgal, a Microsoft nyolc kelet-európai országgal, a Google pedig Afrika nagyobbik felével. Nyolc amerikai cég együtt pedig közel a világ felével.

Extra bevétel a Facebooknak, mégsem örülnek neki, mi lehet az? A politikai kampányok. Nagyon gyorsan és nagy tömegben jelentek meg fiatal generációk az aktív amerikai választók között, emiatt is nő az online tér szerepe a hirdetésekben.

A Deutsche Bank összes problémáján túl a világgazdasági helyzet sem alapozza meg a banki részvényárfolyamok emelkedését. Az összes komolyabban vehető bank komoly támasz szintek közelében tartózkodik jelenleg, és a Fed kamatvágásában reménykedhetnek.

Vietnam regionális versenytársait elhagyva kisebb csodát produkált az elmúlt húsz évben, de dinamikusan növekvő exportjában az elmúlt években kínai áruk is megjelentek a kereskedelmi háború mellékhatásaként. Az uniós szabadkeresledelmi megállapodás így kiskaput is nyitott.

Az okos pénz útja követhető, és egy index – megkülönböztetve a kisbefektetők és a profik tőzsdei aktívitását – követi is: a Smart Money Flow Index jól jelezte előre a dotcom lufit és a 2008-as válságot, most pedig úgy tűnik, megint összeomlás olvasható ki belőle. A kereskedésben beállt alapvető változások – algoritmusok, ETF-ek – miatt viszont megbízhatósága már megkérdőjelezhető.

Tíz charton mutatjuk meg, mennyire boldogok, mosolygósak, illetve mennyire dühösek és stresszesek a magyarok a világ több mint 140 másik országának lakóihoz, illetve közvetlen szomszédainkhoz képest. A Gallup 2018-as boldogságindexe kivonatolva.

Miközben az idén is rengeteg tőzsdei bevezetés volt már és lesz is, ezek teljesen más megközelítést igényelnek, mint nem is olyan rég a Google vagy a Visa: a két óriás tőzsdei megjelenése a cégek fejlődésének egy nagyon tisztességes pontjára esett, és kiváló pénzügyi lehetőséget biztosítottak a bevont külső pénzügyi befektetők számára is.

A cseheknél sokkal jelentősebb az orosz és ázsiai turisták aránya, mint nálunk. Nem Horvátország, hanem Németország a magyar turisták elsőszámú célpontja, legalábbis az Eurostat friss adatai szerint. Az európaiak költései alapján Észtország a legdrágább, Románia a legolcsóbb célország.

A kamatvágás, a kötvényvásárlás és a pénznyomtatás túlságosan kézenfekvő fegyverek lettek a jegybankok kezében, melyeket a gazdaság legkisebb rezdülésére is elő lehet kapni. És elő is kapják – lassan nem látszik, kinek és milyen elvárásoknak akarnak megfelelni a jegybankok és gazdasági döntéshozók.

A 4,5 milliárd euró értékben kibocsátott százéves osztrák államkötvény-állomány értéke jelenleg közel 7 milliárd euró, azaz a kötvények birtokosainak összesen 2,5 milliárd eurós nyeresége volt. A negatív kamatok világában szinte lehetetlen Európában olyan kötvényt vásárolni, ahol egy kiváló minősítésű adós 1% feletti hozamot fizet.

És egyáltalán monopol helyzetben van-e a Facebook, a Google, az Apple és az Amazon? Cégenként nézzük végig, mire juthat az amerikai versenyfelügyeleti eljárás. A legsúlyosabb büntetések egyike, a szétdarabolás befektetői szempontból még értéknövekedést is jelenthet. De marasztalásra kevés alap, és így kevés esély van.

Az ötszázalékos európa átlaggal szemben a magyar államadósság több mint 20 százaléka van a lakosság kezében. De kinek, miért és hogyan éri meg magyar állampapírba fektetni?

A sportból ismert trash-talk Trump kezében is pszichológiai fegyver, tweet-jei gyorsjelentésekkel érnek fel a főzsdén, de kiszámíthatatlanok. 2800-2900 pontnál pedig rendre vámol – bejelentései gyors visszaesést hoznak. A következő időszak G20-szal, FED-del, kereskedelmi háborúval és az induló kampánnyal még élesebb lehet.