Előbb az akasztás, utána az igazság - a shortosok sokat buktak a Teslával, kialakult az úgynevezett túlzsúfolt ügylet (crowded trade) klasszikus helyzete.

Jelentős nyersanyagkészletek és exportvezérelt gazdaság mellett is deficites a fizetési mérleg, a szociális kiadások rendszere fenntarthatatlan, az államadósság nő. A mostani konjunktúrában sem takarékoskodtak, ha lassul a világgazdaság, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Tech-papíroknak tűnnek grafikonjaik alapján a temetkezési vállalatok részvényei. Évről évre nő az elhalálozások száma, a piacon azonban megjelentek új óriások, leszorítva az árakat és növelve a korábban nem jellemző átláthatóságot.

Nem a Sziget drága, hanem a magyar fizetések alacsonyak: a napijegyek az összes nagy konkurenshez mérten olcsóak, nem véletlen, hogy a látogatók háromnegyede külföldi.

Magyarország élen jár a kohéziós és egyéb EU-támogatások egy főre jutó összegét tekintve, ugyanakkor a térség országai közül a legkevésbé tudtuk ezeket az ország európai felzárkózására fordítani az uniós csatlakozás óta.

Az adócsökkentés pénzt pumpált a tőkepiacra, az amerikai indexek száguldanak, a kínai szenved, a kereskedelmi háborús villongásból az amerikai tőzsde vezető cégei akár erősebben is kijöhetnek. Bármit is látunk vagy gondolunk a regnáló elnök tevékenységéről, a legkomolyabb haszonélvezői a ciklusának a mai napig a nagytőkés amerikai részvényesek voltak.

Az EU-s szabályozók 10 év kemény munkával olyan válságállóvá tették a bankrendszert, hogy most már tényleg mindent kibír, csak közben nem funkcionál úgy, ahogy kellene.

A mostani sztrájkok is egy tavalyi menedzsmenthibára vezethetőek vissza, melynek egyik következménye az volt, hogy 2017 végén a Ryanair belement a szakszervezetek elismerésébe.

Luxusmárka, a vártnál is jobb negyedéves jelentés, évek óta stabil, nagyon erős értékesítés – az Apple részvények árának emelkedése mögött azonban egy csendes duopólium is feltűnik: az Apple és Warren Buffet csak az idén több mint 300 millió részvényt vásároltak, az Apple 2013 óta saját részvényei negyedét tűntette el a piacról.

A cseh és szlovák autóexport is magasabb arányt képvisel a GDP-ben, mint a magyar. A BMW új, debreceni gyárával sem változik az autóipari kitettség sorrendje a V4-es országok között.

Az Under Armour néhány év alatt növelte négyszeresére piaci értékét és jelentett egyre nagyobb veszélyt a Nike-ra. Sikerük egyik kulcsa az NBA álomcsapatában, a GSW-ben játszó Steph Curry, a márka legfontosabb arca volt. A tőzsdei szárnyalás akkor ért véget, amikor a Nike arca, Kevin Durant is az álomcsapathoz igazolt.

Nem volt vidám dolog telekomrészvényesnek lenni az elmúlt 20 évben. Hiába adják ők az internet infrastruktúráját, az öt nagy netes cég értéke több mint háromszorosa a 19 legnagyobb telekomcégének.

A világ legértékesebb cégének tőzsdére lépésével a gazdaságtörténet legnagyobb részvénykibocsátása történhet meg, ha a szaúdi Aramco elég magasnak érzi az olajárat a régóta ígért listázáshoz. Még várnak.

Az EU számára sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a szerdai találkozó, javultak a tartós kereskedelmi béke esélyei – bár kockázat továbbra is akad bőven.

A szereplők kezdenek a helyükre kerülni. Eddig is tudtuk, hogy a britek lehetőségei erősen korlátozottak, de most ők is kezdenek ráébredni. Feladat már annak biztosítása is, hogy ne legyen élelmiszerhiány.

Az infláció csökkent, a GDP nőtt eddig Erdogan alatt, de a hitelből finanszírozott stabilizáció már inog, az infláció újra meglódult, miközben a nyugatbarát modernizációs politika is eltűnt.

A német piacon érthetetlen módon nem vették teljesen figyelembe az amerikai záróárat. Egy órán keresztül, az amerikai nyitásig kockázat nélkül lehetett 10 eurót keresni az arbitrázst már csak a történelemből ismerő piacon.

Az indirekt gondolkodás nemcsak egyszerű kérdések gyors átlátásában segít: a vállalatok számára a legfontosabb tanulság John Kay könyvéből, hogy kell valami nemesebb cél a profitnál, amit ha sikerül elérni, a profit „melléktermékként” keletkezik.