Norvég matek
A norvég állami vagyonalap tavaly év végén már 1739 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett. Ezt a hatalmas pénztömeget 27 év alatt sikerült összerakni, és félretenni rosszabb időkre, amikor a hatalmas olaj- és földgázkincs nem áll majd rendelkezésre. A norvég alap kiváló példája (és reklámja) a hangya szemléletű megtakarításnak és a kamatos kamatozás hatásvilágának.
(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2025. június 25-én.)
A norvég állami vagyonalap a világ egyik legnagyobb befektetője. A 2024 végén általa tartott eszközök értéke 1739 milliárd dollárra rúgott, ami szédületes növekedés 27 év alatt, és jól mutatja, hogy az olaj- és földgázkincs nem feltétlenül jelent átkot.
Norvégia 1969-ben talált olajkincset az Északi-tengeren, még éppen az országhoz tartozó vizek alatt.
A már ekkor is gazdag országban úgy döntöttek, hogy a nyersanyagkincsnek köszönhető gazdasági növekedés hatásait nem kívánják felélni. A norvég parlament 1990-ben alkotta meg a jogszabályt, ami a jelenlegi szuverén alap megszületésének a kiindulópontja volt.
Egy kőgazdag pici sziget tragikus története
A mai adásunkban virtuális csendes-óceáni utazásra indulunk, a hely, amelyet felkeresünk Nauru mindössze 21 négyzetkilométeres szigete. Kevés erősebb sztori létezik a közgazdasági könyvekben Naurunál az úgynevezett nyersanyagátok jelenségéről.
A GDP három és félszeresét spórolták össze
Az első pénzeket 1996-ban tették félre, és 1998 óta láthatja teljes transzparenciában a világ, hogy mire is lehet képes a hangya mentalitás. Tücsök mentalitást rengeteget láthattunk a világtörténelemben, a norvég példa elég ritka és a maga nemében egyedülálló.
Az éves norvég GDP-nek jelenleg nagyjából három és félszeresére rúgó 1739 milliárd dolláros vagyon három tételből állt össze 2024 végére. Az olaj- és földgázkincsekből származó befizetések összértéke 449 milliárd dollár volt, míg a befektetések hozama a 27 éves működési idő alatt 977 milliárd dollárra rúgott. Ezt egészíti ki a norvég korona leértékelődése által keletkezett 313 milliárd dollárnyi devizaátértékelés. Ezt a devizaátértékelést nem számítva
AZ ALAP JELENLEGI ÉRTÉKÉNEK A 31,5 SZÁZALÉKA SZÁRMAZIK AZ IDE TÖRTÉNŐ BEFIZETÉSEKBŐL, MÍG A 68,5 SZÁZALÉKA A MEGKELETKEZETT HOZAMBÓL.
Pedig – ha lehet így fogalmazni – befektetési szempontból „nagyon rossz időben”, 1998-ban kezdte meg a működését a norvég állami vagyonalap. De még ne menjünk ennyire előre.
A 2024-es esztendő végén az alap 19 754 950 251 746 norvég koronányi vagyona négy eszközkategóriában oszlott meg:
- a vagyontömeg 71,4 százaléka van részvényben 63 ország 8659 tőzsdei társaságába befektetve,
- a kötvénybefektetések aránya 26,6 százalékos, 49 ország 1507 fajta kötvényére szétosztva,
- ingatlanbefektetéseket 14 országban eszközöl az alap, 910 projektben az eszközérték 1,8 százalékából,
- megújuló energiaforrásokba jelenleg 0,1 százalék van befektetve 5 ország 7 projektjében.
Sajátba sosem
Alapszabály a diverzifikáció miatt az, hogy az alapnak nem lehetnek norvég eszközei. A norvég állami vagyonalap honlapján fantasztikus részletgazdagsággal mutatják be a közpénztömeg befektetését. Az egyik legérdekesebb adatsor a hozamé, amely így mutatott az 1998 és 2024 közötti 27 esztendőben:
A 27 éves időszak alatt 21 pozitív és 6 negatív hozamú év volt.
A HOZAM NÉGY ESZTENDŐ SORÁN HALADTA MEG A 15 SZÁZALÉKOT (2009, 2013, 2019 ÉS 2023), DE VOLT KÉT OLYAN ÉV, AMIKOR 10 SZÁZALÉKNÁL NAGYOBB VOLT A VISSZAESÉS (2008 ÉS 2022).
A norvég vagyonalap átlagos éves hozama a 27 év során 6,34 százalékos volt, amely első ránézésre nem tűnik magasnak, tekintettel a 70+ százalékos részvénysúlyra és a részvénytőzsdék 2009 óta tartó szárnyalására. De csak első ránézésre nem olyan jó ez a 6,34 százalékos hozam, ugyanis itt jön elő az alap már említett nem túl kedvező kezdő időpontja, az 1998-as év, amely pont a nagy 2000-es technológiai buborék kidurranása elé esett. Érdemes is egy pillantást vetnünk az S&P 500 index negyedéves gyertyás grafikonjára 1998 és 2024 között, direkt nem logaritmusos skálázás mellett:
Világoskék téglalap jelöli az 1998 harmadik és 2011 harmadik negyedéve között eltelt 13 évet és egy negyedévet, amely majdnem a norvég állami vagyonalap működési idejének a fele volt eddig. Méghozzá nagyjából az első fele. Az S&P 500 index 1998. június 30-án 1134 ponton zárt, míg 13 évvel és 1 negyedévvel később 2011. szeptember 30-án 1131 ponton, azaz szinte pontosan ugyanott. Úgy telt el bő 13 esztendő, hogy közben semerre sem ment a globális részvénypiac legkomolyabb részét adó amerikai részvénypiacnak ez az indexe. Ami viszont a 2011-es év végétől jött, az nem más, mint a magas részvényarány és a kamatos kamat igazi „promóciója”.
Hangyaország kontra tücsökország
Amásik összehasonlításra érdemes adat az amerikai infláció 1998 és 2024 közötti 2,52 százalékos éves átlagos értéke, ami alapján a norvég alap éves átlagos reálhozama 3,82 százalékpontos volt. Még egyszer hangsúlyozom: úgy, hogy az alap működésének az első 13-14 évében az S&P 500 index egy hatalmas sávos mozgást produkált éppen két korszakos bikapiac között.
Az írás végén álljon itt egy utolsó számpélda.
2024-BEN AZ ALAP 13,09 SZÁZALÉKOS HOZAMA 222 MILLIÁRD DOLLÁR VOLT, AMI A MAGYAR GDP-VEL NAGYJÁBÓL EGYENLŐ ÉRTÉK.
Forintban kifejezve az egy norvég állampolgárra jutó vagyon 14 millió forinttal nőtt a 2024-es évben csak a befektetési hozamból…
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
