Német atomerőmű-undor
Nincs jobb szó rá, undor. Több cikket írtunk és podcast adásokban is beszélgettünk a német atomerőművek körüli témákról, ám a mostani iromány apropója a közelgő utolsó német atomerőművek leállítása egy igen kiélezett geopolitikai- és energiakrízis közepette.
Az utolsó erőműveket is leállítják
Több évtizedes korszak végéhez közelít Németország azzal, hogy leállítja a még hálózatban lévő három atomerőművét 2022 végén. A csúcson még az ország áramtermelésének 31 százalékáért felelt az akkori 19 atomreaktor, ám a fokozatos kivezetés következtében a 2021-re megmaradt hat reaktor már csak az ország termelésének 11 százalékát adta.
A német áramtermelés mértéke és tüzelőanyag szerinti megoszlása 1985 és 2021 között
Megjegyzés: relatív nézetért pipálja be a kis jelölőnégyzetet
Időzítés szempontjából nem is lehetett volna rosszabb időpontot találni a korszak lezárásához, Oroszország épp elzárta a gázcsapokat, pedig atomerőművek nagyon jól tudták volna helyettesíteni az áramtermelésben a gázerőműveket, ezzel is csökkentve az ország gázfüggőségét. A Politico fel is teszi a kérdést:
A németek nem hallottak arról, hogy két szomszédos országgal keletre háború zajlik?
Saját úton a németek
Ellátásbiztonság és gazdasági versenyelőny szempontjából nagyon fontos az atomenergia. A teljesség igénye nélkül: az atomerőművi áramtermelés jól tervezhető, stabil ellátást biztosít, mindezt alacsony költségszinten. Ezek a tulajdonságok felértékelődtek a mostani geopolitikai helyzetben. Nem véletlen, hogy több ország is újragondolta nukleáris álláspontját az energiakrízis következtében:
- Franciaországban, ahol a német lobbinak engedve 75 százalékról 50 százalékra akarták csökkenteni a nukleáris energia áramtermelésen belüli részarányát, végül a reaktorok üzemidejének biztonságos meghosszabbítása és további reaktorok építése mellett döntöttek.
- A volt brit miniszterelnök is a nukleáris energia pártjára állt, májusi bejegyzése elhíresült: „ahelyett, hogy évtizedenként építenénk új reaktort, évente fogunk”.
- A korábban szintén az atomerőművek kivezetését pártoló belgák már meg is lépték a saját atomerőműveik leépítésének időbeni kitolását 10 évvel. (Az ezzel megegyező hatástanulmányt a németek is elvégezték még márciusban, de politikai, technikai, kulturális és jogi akadályokra hivatkozva szerintük nem érte volna meg az erőművek további működtetése.)
- A japánok pedig kilenc reaktort terveznek újraindítani a tél beálltáig, hogy csökkentsék függőségüket az orosz nyersanyagimporttól.
A németek nem. Pedig valljuk be, logikus lenne, hogy legalább 2024 második feléig tegyék lehetővé a meglévő reaktorok működését, ezzel is növelve az ellátásbiztonságot és kiváltva a német gázfelhasználás 15 százalékát jelentő gázerőműveket addig, amíg Németország nem tud függetlenedni az orosz gáztól. Ehelyett az ország becses klímacéljait is hajlandóak voltak „átmenetileg” beáldozni azzal, hogy széntüzelésű erőműveket indítanak újra, holott a nukleáris erőművek károsanyag-kibocsátása jóformán nulla. Nem véletlen, hogy az EU végül „zöldnek” minősítette azokat.
A nagy német hátraarc
Akárhogy, akármilyen oldalról nézzük, Németországnak valójában két választása van: beismerni a kudarcot és visszatérni a nukleáris energiához, vagy tovább pénzelni az orosz rezsimet és totálisan függővé válni tőle.
Undor
Csak hogy érzékeljük a nagyságrendeket, nézzük meg, mi lett volna, ha Németország nem építi le Fukushima évében a nukleáris flottájának közel felét, és azok még most is termelnének. A baloldali grafikon jól mutatja, hogy az ellátásbiztonság szempontjából jóval kedvezőbb, az oroszok által kevésbé zsarolható helyzetben lennének. A gázerőművek által 2021-ben termelt 94 TWh áramnak ugyanis kb. 80 százalékát tudnák atomerőművel előállítani, vagyis megspórolnák az áram előállításra szánt földgáz nagy részét.
Átlagosan 30 év működés után küldték nyugdíjba a német erőműveket – a műszaki élettartamuk kb. 60 százalékán – és volt olyan eset is, amikor az erőmű pusztán egy évet volt szolgálatban, vagy az építkezés utolsó fázisában állították le a létesítést. Ha a német megoldást magyar példára kellene lefordítani, akkor az azt, jelentené, hogy Paks már hét éve le lenne szerelve.
Energiapiac: baljós árak
Az energiaárak emelkedése világszinten és idehaza is megkerülhetetlen kérdéssé vált 2021 végére. Mit várhatunk a közeljövőben ezen a téren, hogyan rendezheti át az iparági viszonyokat és hogyan hat ez az inflációra?
Tehát mi lett volna, ha nem zárják be őket? Valószínűleg nem kerültek volna ilyen mély nyersanyagfüggőségbe egy országtól, és jelentős gazdasági és társadalmi költséget spóroltak volna meg. Egy 2019 végén megjelent tanulmány, amely a Fukushima utáni (2011–2019) német atomerőművek leállításának társadalmi és gazdasági költségeit vizsgálta, arra jutott, hogy mindez 12 milliárd euró körüli összegbe kerülhet éves szinten a német társadalomnak (Magyarország GDP-jének 8 százaléka). Kérdés azonban továbbra is, hogy ha már meg is történt a német atomerőmű-kapacitás leállításának nagy része, a jelen helyzetben miért a legszennyezőbb erőműveket állítják újból üzembe (olaj, lignit, kőszén) az ország áramellátásának biztosítása érdekében a még mindig meglévő nukleáris erőművek helyett? A Washington Post egyik cikkében fogalmazták meg frappánsan erre a választ:
Az atomellenesség egy vallás Németországban.
A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2022. július 19-én. Borítókép: a Gundremmingenben található atomerőmű, forrás: Reuters)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
