Miért lett hirtelen ennyire fontos a stablecoinok szabályozása?

Az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben a kriptoeszközök szabályozása került a figyelem középpontjába. Bár a hírekben általában a „kriptó” szó szerepel, a mostani diskurzus valójában nem elsősorban a Bitcoinról vagy az Etherről szólnak, hanem a stablecoinokról. A digitális dollárok a következő években nemcsak a pénzügyi rendszerben, hanem a mindennapi életünkben is szerepet kaphatnak. Ráadásul az amerikai kormány számára stratégiai jelentőségük van, mert szabályozásuk hatással lehet az állampapírpiacra és így a gazdaság egészére.

picture

A jegybankok világszerte dolgoznak a saját digitális pénzeiken, ezeket digitális jegybankpénznek (CBDC) hívjuk. Ezek olyanok, mint a készpénz, csak digitális formában – állami garanciával, stabil értékkel. A stablecoin ezzel szemben nem jegybanki pénz: magáncégek bocsátják ki, de hasonló célt szolgál. Az árfolyamát jellemzően egy fiat pénzhez – például az amerikai dollárhoz – kötik, így 1 stablecoin nagyjából 1 dollárt ér. Hogy ezt a stabilitást biztosítani tudják, a kibocsátók tartalékot képeznek állampapírokból, bankbetétekből vagy más eszközökből.

A legismertebb stablecoinok az USDT és az USDC, amelyek együtt a piac 85–90 százalékát uralják. Az USDT-t a Tether hozta létre 2014-ben, és mára a legnagyobb szereplő lett, több mint 161 milliárd dolláros piaci értékkel. Az USDC-t a Circle és a Coinbase indította 2018-ban, kapitalizációja 64 milliárd dollár körül mozog.

Miért kellett új szabályozás?

Az elmúlt években többször kiderült, hogy a stablecoinok sem kockázatmentesek. 2022-ben a Luna-kriptovaluta összeomlása 300 milliárd dolláros veszteséget okozott a piacon, és az USDT árfolyama rövid időre eltávolodott az 1 dolláros szinttől. 2023-ban pedig az USDC vesztette el a fix árfolyamát, amikor kiderült, hogy tartalékainak egy része a csődbe ment Silicon Valley Banknál volt.

Ilyen helyzetekben a kibocsátóknak gyorsan kell pénzzé tenniük a tartalékaikat, ami veszteséget okozhat, és tovább növeli a kockázatot. Az új amerikai szabályozás ezért szigorúbb tartalékszabályokat ír elő: a stablecoinok mögötti fedezetnek nagyrészt rövid lejáratú, likvid eszközökből kell állnia, például amerikai állampapírokból vagy biztosított bankbetétekből.

Miért stratégiai ez az USA számára?

A stablecoinok nem csak a kriptovilágban fontosak: ha elterjednek, hatalmas keresletet generálhatnak az amerikai állampapírok iránt. Jelenleg az USDT tartalékának 66 százaléka rövid lejáratú állampapír, 12 százaléka repo, 5 százaléka bankbetét, és 18 százaléka egyéb eszköz (például arany, bitcoin). A teljes tartalék 2024 márciusában 149 milliárd dollár volt. Ahhoz, hogy az új szabályoknak megfeleljenek, további 26 milliárd dollárt kell átcsoportosítaniuk állampapírokba.

A Bank of America szerint minden dollár, ami a hagyományos bankrendszerből stablecoinokba kerül, 0,9 dollárral növeli az állampapírok iránti keresletet. Nem véletlen, hogy a szabályozás ebbe az irányba tereli a piacot. A Citigroup elemzője szerint, optimista esetben a stablecoin piac 3700 milliárd dollárra nőhet 2030-ra, hogy ebből mennyi lesz a nem-banki kibocsátású stablecoin az persze egy fontos kérdés, de a kötvénypiaci kereslet szempontjából irreleváns.

Vannak olyan hangok, hogy a dollárhoz kötött stable rendszer elterjedése, stabilizálhatja a dollár világban betöltött hegemón szerepét. Ez racionális feltételezés, ugyanakkor szinte biztos, hogy pont emiatt a nagyobb fejlődő országok reagálni fognak a problémára, és saját rendszereket vezetnek majd be, hogy a dollár függőségük ne változzon. Kisebb országok esetében a stablecoin függőség működhet, viszont ennek nincs is olyan stratégiai hatása, ami érdemben érdekelné az amerikai adminisztrációt, magyarul nem meghatározó szempont számukra valószínűleg.

picture

Sebestyén Balázs: Itt valami nagyon forradalmi dolog történik

Mai vendégünk Sebestyén Balázs rádiós és televíziós műsorvezető, akivel többek között kriptodevizákról, a blockchain technológiáról, a kripto bányászatról és sok minden másról beszélgettünk.

Mire lehet használni a stablecoint?

Ha a stabilitás biztosított, a stablecoin új felhasználási területek előtt nyithat utat.

Az online és bolti vásárlásoknál az Amazon, a Walmart vagy a Shopify már vizsgálja a stablecoin-alapú fizetéseket. Ha ez elterjed, csökkentheti a Visa és a Mastercard dominanciáját, és olcsóbbá teheti a fizetést, legalábbis a kiskereskedő vállalatok számára biztosan. Kihívás azonban a vásárlók megszokásainak megváltoztatása. Ehhez valószínűleg kedvezményekkel, lojalitásprogramokkal kell ösztönözni őket, de nem lesz egyszerű feladat.

Áttörést hozhat a nemzetközi pénzátutalásoknál is: 2023-ban a bevándorlók 857 milliárd dollárt küldtek haza világszerte, ebből 656 milliárd alacsony- és közepes jövedelmű országokba. A stablecoinok itt gyorsabb és olcsóbb alternatívát kínálnak, mint a banki utalások vagy a Western Union, amelyek sokszor napokig tartanak és drágák.

Mi jöhet a jövőben?

A stablecoin könnyen válhat egyfajta „digitális állampapírrá”, amit bárki a telefonján keresztül, éjjel-nappal használhat – biztonságos pénzparkoltatásként.

Ha az új szabályozás beválik, és a nagyvállalatok (Amazon, Walmart) vagy a bankok (JPMorgan, Bank of America) saját stablecoint indítanak, akkor ezek az eszközosztály nemcsak a kriptovilágban, hanem a mindennapi fizetéseknél és a globális pénzügyi rendszerben is meghatározó szerephez juthat. Annak érdekében, hogy ne éljenek át egy “Nokia-pillanatot” a Visa is előre menekült az innovációban, de fontosabb, hogy a klasszikus bankok hogyan fogják kezelni a helyzetet.

A Bloomberg összefoglalója alapján a legutóbbi negyedéves prezentációk során a nagy amerikai bankok érdemben foglalkoztak a kérdéssel, és csak a szabályozás tisztázását várják, hogy akár egységesen összezárva belépjenek a piacra, akik még nem tették meg.

ÖSSZESSÉGÉBEN A STABLECOINOK JÓVAL TÖBBEK EGYSZERŰ KRIPTOESZKÖZÖKNÉL: A PÉNZÜGYI RENDSZER ÚJ ÉPÍTŐKÖVEI LEHETNEK, BÁR MÉG SZÁMOS SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉS TISZTÁZÁSRA SZORUL, EZEK KÖZÜL A LEGFONTOSABB, FIZETHETNEK-E KAMATOT ÉS EZ MIKÉNT ÉRINTI MAJD A KLASSZIKUS BANKRENDSZERT.

A mostani szabályozási lépések célja viszont, hogy megerősítsék a bizalmat és tisztázzák a játékszabályokat, ezáltal gyorsabban integrálják ezeket az eszközöket a hivatalos pénzügyi struktúrába. Ez egy első lépés, amit még számos útelágazás fog követni annak érdekében, hogy egy stabil, biztonságos, működőképes rendszert kapjunk.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A kriptopiac evolúciója

Olvasási idő: 2 p
A likviditás alacsony, az infláció kifejezetten magas, a korábbi hatalmas kereslet által felpumpált árak nem állták meg tovább a helyüket. Sokak szerint most azt látjuk, hogy kipukkant egy buborék, bár nem a kriptók piaca az egyetlen, ami medvét mutat.
picture

Jegybanki digitális pénz: újabb kihívás a bankoknak?

Olvasási idő: 2 p
A kereskedelmi bankok szerepe egyelőre még nem teljesen egyértelmű a folyamatokban, de a jegybanki digitális pénz (CBDC) megjelenése akár egészen drasztikus változásokat is előidézhet a szektorban.
picture

CBDC: államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

Olvasási idő: 5 p
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?