Jegybanki digitális pénz: újabb kihívás a bankoknak?

picture

A jegybanki digitális pénzekkel (CBDC) szinte minden nagy és néhány kisebb gazdaság jegybankja foglalkozik kísérleti szinten. Bár 2014 óta volt néhány pilot program, igazán tavaly lett népszerű téma – a legismertebb digitális pénz, a bitcoin népszerűségének növekedésével egyetemben – , élen a franciákkal, a svédekkel és a kínaiakkal.

A digitális pénz előnyei megkérdőjelezhetetlenek, a gazdaság ösztönzését célzó stimulus csekkek hatékonyabb szétosztása mellett a hitelezési és pénzügyi tranzakciók sebességét valamint költséghatékonyságát is növelné. A leggyakrabban említett okok között van továbbá a hatékonyabb monetáris transzmisszió (az a hatásmechanizmus, amely során a jegybankok monetáris politikai lépései, a piaci szereplők döntéseinek befolyásolásán keresztül hatnak), illetve a mobillal igen, de bankszámlával, bankkártyával nem rendelkező fogyasztók elérése is. (Ez utóbbi elsősorban a fejlődő gazdaságokban, például Afrikában jellemző).

Egyelőre nem egyértelmű viszont a kereskedelmi bankok szerepe a folyamatokban – CBDC akár egészen drasztikus változásokat is előidézhet a szektorban. Mielőtt azonban ezekre kitérnénk, érdemes a különböző típusú CBDC-ket szétválasztani.

  • Wholesale vagy retail alapú digitális pénz
    A wholesale CBDC elsősorban pénzügyi intézmények közötti fizetésre alkalmas, legnagyobb előnye a határon túli és bankközi tranzakciók egyszerűsödése, gyorsasága. A retail modell ezzel szemben a magánszemélyek és vállalkozások által bonyolított fizetést teszi lehetővé, amik kisebb összegűek, viszont a tranzakciók darabszámában magasak.
  • Tokenalapú vagy számlaalapú modell
    A tokenalapú digitális pénz hasonlóan működik, mint a klasszikus készpénz, tranzakció esetén vizsgálják a token érvényességét, viszont nincs külön ügyfélazonosítás, szemben a számlaalapú (account-based) alternatívával.
  • Egyszintes vagy kétszintes CBDC
    E kitétel leginkább a jegybanki szerepet határozza meg. Az egyszintes rendszerben a jegybank közvetlenül tudna utalni a fogyasztóknak, betétet gyűjtene és akár hitelezhetne is. A kétszintes CBDC-nél megmaradna a bankrendszer közvetítő szerepe bizonyos mértékben.

Nagyjából mindegyik opcióban van kihívás a bankok szemszögéből. Talán a wholesale modell lenne számukra a legelőnyösebb, elvégre a határon átnyúló és egymás között történő fizetések egyszerűsége, hibalehetőségének csökkentése még segítség is lenne számukra. Ez a változat nagy valószínűséggel elterjed majd. A mai kripto világban elkerülhetetlen lesz viszont a retail digitális jegybankpénz bevezetése előbb-utóbb. A kérdés az, hogyan.

picture

CBDC: államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?

A jegybank számára a monetáris politika szempontjából a leghatékonyabb az egyszintes rendszer lenne, ahol a központi bankok gyűjtenék a betéteket, a betéti kamatokon keresztül tudnák érvényesíteni a monetáris politikai célokat, és a helikopterpénz, avagy pénzosztás is gyorsabban el tudna jutni akár olyan emberekhez is, akiknek jelenleg még bankszámlája sincsen, de mobiltelefonjuk van.

EBBEN AZ ESETBEN VISZONT A KÖZPONTI BANKOK LÉNYEGÉBEN A JELENLEGI KERESKEDELMI BANKOK VERSENYTÁRSAI LENNÉNEK, BETÉTET SZÍVNÁNAK EL, AMI EGY ESETLEGES TURBULENCIA BEKÖVETKEZÉSEKOR BANKRUNBA, AZAZ PÁNIKSZERŰ BETÉTKIVONÁSBA IS FULLADHATNA, MÉG NEHEZEBB HELYZETBE HOZVA A PÉNZÜGYI SZEKTORT.

Ez elég rémisztőnek hangzik, de nem kell azonnal a vészharangokat kongatni. Bár a monetáris politikai előnyei nagyok, ennek a lehetőségnek a bevezetése jegybanki oldalról meglehetősen költséges lenne. Gondoljunk bele, hogy jelenleg a kereskedelmi bankok milyen kockázatelemzési- és ügyféladatbázison ülnek, milyen hatalmas apparátus kell a hitelezés és betétgyűjtés funkciókhoz.

El tudjuk-e képzelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a rossz hiteleknél, mint követeléskezelő tartósan közbelép bedőlések esetén? Nem mellesleg a jegybankoknak ugyan nem kellene a kereskedelmi bankok jövője alapján döntést hozni, de a pénzügyi rendszer stabilitása elsődleges mindegyikőjük számára, márpedig a fent említett példa pont ezt veszélyeztetné.

Így első körben a wholesale modell mellett a legesélyesebb az, hogy a bankok közvetítő szerepe, tehát a kétszintes rendszer megmarad. Ez nem zárja ki, hogy közép- és hosszútávon változzon a helyzet, de az út nem lesz zökkenőmentes, rengeteg megfontolást követel, ami ilyen léptékű változtatásnál szükséges is. Egy biztos, a bankszektor még egy kihívást írhat fel az amúgy sem rövid listájára.

(A cikk először a Világgazdaság 2021. március 25-ei számában jelent meg. Címlapkép: egyelőre nem egyértelmű a kereskedelmi bankok szerepe a folyamatokban, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.