A rezsidémon kísértete
A hazai gazdaságpolitika elmúlt éveinek egyik legfájóbb politikai terméke a rezsicsökkentés nevű őrület. A közvéleménykutatások alapján legerősebb ellenzéki erő vezetője is kiállt már a rezsicsökkentés vívmányai mellett, így nyugodt szívvel mondhatom, hogy egyrészt bármilyen jövőbeli választási eredménytől függetlenül a rezsidémon kísértete velünk maradhat, másrészt én továbbra is nyugodtan verhetem a fejem a falba bármikor, ha erre gondolok.
Ugyanis van egy energiában rendkívül szegény ország. A földgázfogyasztásunk 80 százalékát külföldről szerezzük be, sajnos lényegében egyetlen forrásnak kiszolgáltatva magunkat. A napos nyári hónapoktól eltekintve ősztől tavaszig az áramellátásban is a szomszédjainkra szorulunk a fogyasztásunk 20-30 százalékának erejéig – és akkor az akkumulátorgyárak meg a betelepülő kínai feldolgozóipar várható áramigényével még nem is számoltunk. A Paks 2 reálisan 2035 előtt nem lesz kész, ha elkészül egyáltalán, szóval ez erősen sakk-matt helyzet még minimum 10-15 évig. És lássuk be, ez az optimista forgatókönyv.
Hova tegyem a pénzem?
A HVG360 kéthetente megjelenő prémium hírlevelében a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon. Feliratkozás a hírlevélre ITT.
Szóval ha valami értelmes tanácsot lehetne adni ennek az országnak, az nyilván az lenne, hogy ott ahol tud, ott spóroljon az energiával. Minden egyes forint, ami energiatakarékosságra megy, megtérül, hiszen az energiafogyasztásunkkal a külföldet gazdagítjuk. Folyik ki a pénz az országból. Persze van úgy, hogy megéri, például ha a külföldről vett energiából előállítunk valami hasznosat, amit drágábban továbbadunk, de a helyzet ennél nyilván sokkal rosszabb.
MI MAGYAROK SZIMPLÁN AZ UTCÁT FŰTJÜK VELE.
Ugyanis energiaszegény országként úgy döntöttünk, hogy jó ötlet, ha a lakosságot teljesen ráállítjuk a gázfűtésre, miközben ehhez gázunk érdemben nincs. Aztán a 2010-es évek elején kitalálták, hogy – mikor épp már egyébként is történelmileg elképesztően olcsó a gáz meg az áram ára – , még olcsóbban adják a lakosságnak (alias rezsicsökkentés). Ez sokáig nem tűnt rossz ötletnek, politikai értelemben biztos nyerő húzás volt, de ahogyan már akkor is sokan megjegyezték, eltorzítja az ösztönzőket. A lakosság nem érdekelt sem a takarékoskodásban, sem abban, hogy energetikai korszerűsítésbe kezdjen. A fentieket röviden összefoglalva tehát Magyarország nagyjából a 2010-es évek végétől már drágábban vette az energiát külföldről, mint amennyiért aztán a lakosságnak továbbadta.
A KÜLÖNBSÉGET A KÖLTSÉGVETÉS, TEHÁT UGYANÚGY AZ ADÓFIZETŐK FIZETIK, CSAK NEM VESZIK ÉSZRE.
Erre jött aztán a 2022-es energiaválság, bár az energiaárak már 2021-től emelkedtek. Ennek köszönhetően 2022 őszére gyakorlatilag csőd szélére került az ország: ha az akkori áram és gázárak fennmaradnak, akkor az egészen biztosan kifizethetetlen teher lett volna az ország számára. Emlékezzünk, hogy orosz partnerektől akkor fizetési átütemezést kellett kérni a gázszámlára, amit az enyhe télnek és a sikeres EU-s energiatakarékosságnak köszönhetően nem kellett igénybe venni. Így a csődhelyzet is elhárult, a rezsicsökkentés pedig korrekciókkal ugyan, de maradt.
Szigetelni, szigetelni, szigetelni
A hazai épületállomány energetikai korszerűsítése az, amire reális eséllyel az EU-tól forrásokat szerezhetünk, és tartósan csökkenteni tudjuk a háztartások valós rezsiterheit, és mentesítjük a költségvetést több százmilliárd forintnyi tehertől.
Tehát továbbra is drágán vesszük külföldről az energiát, és olcsón továbbadjuk a lakosságnak. Erről már sokszor írtam, és a trollhadseregek sose kíméltek, így előre leírom, hogy igen, értem, hogy a lakosság jelentős részének a mai rezsiterhek is túl magasak. Igen értem, szerintem nem kell nekik árat emelni, de igenis van a magyar háztartásoknak egy jelentős része, amelyik megengedhetné magának a magasabb árakat, és ezzel akár energiatakarékossági beruházásokra is rá lehetne bírni.
A fentieken túl pedig van egy egyszerű matek, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlok. Tehát az energiaválság kellős közepén, amikor az államháztartás finanszírozási képessége veszélybe került, és már azt is lehetett látni, hogy az infláció durván el fog szállni, akkor az állam nem tudta vagy nem merte kiváltani az inflációkövető kötvények által biztosított méregdrága finanszírozást olcsóbb állampapírok kibocsátásával. Így ennek a kamatterheit még a 2025-ös költségvetés is 1 400 milliárdos kamatteherrel nyögi. Mindez pedig szoros összefüggésben van annak a bizonyos rezsiszámlának a finanszírozhatóságával. Ennek a kötvénynek a 2024-es kamatterhe is 1 000 milliárdos nagyságrend volt. A forint védelmére elköltött, az MNB veszteségéből nyilvánvalóan látható 1 000-2 000 milliárdos költségről ne is beszéljünk.
AZ MNB 2024-ES KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉSÉBŐL MAI ÁRAKON SZÁMOLVA AZ ÖSSZEG, AMELY ELFOLYT A REZSICSÖKKENTÉSRE 2021-2024 KÖZÖTT NAGYSÁGRENDILEG 6 000 MILLIÁRD FORINT, ÉS EZ CSAK AZ ELMÚLT NÉGY ÉV.
A lakossági rezsicsökkentés ennek kb. a fele, azaz 3 000 milliárd forint. Ha azt mondom, hogy a pánik idején maradó inflációkövető állampapírra és az állam drágább finanszírozására is emiatt ment még el kb. 1 000 milliárd forint extrakamat, akkor nem mondok sokat, és egyébként maga a rezsicsökkentés már 2021 előtt is biztosan pénzbe került. Tehát a teljes számla aligha lehet sokkal kevesebb 4 000 milliárd forintnál. A MNB veszteségéről pedig látványosan hallgatok, pedig a végszámla akkor reálisan közelebb lenne az 5000 milliárdhoz.
Mivel fűtsünk, ha nem gázzal!
Az elszálló energiaárak miatt folyamatosan nőni fog az energiahatékony fűtési megoldásokra irányuló figyelem. A háztartási energia előállításának egy még itthon kevésbé használt technológiájáról beszélgettünk mai adásunkban.
Ha azt nézem, hogy van nagyjából egymillió olyan háztartás (jó eséllyel kádárkocka), amelyet rendkívül energiapazarló módon fűtünk, akkor az azt jelenti, hogy az utca fűtése helyett ennek az 1 millió háztartásának lehetet volna adni egyenként minimum 4 millió forintot szigetelésre ingyen, és az ország hosszú távon még azzal is jobban járt volna, mint a pazarló fűtés további állami támogatásával. De még több háztartáson lehetett volna segíteni kamattámogatásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal.
A lehetőség egyébként továbbra is adott, a költségvetés kamatterhei érdemben csökkenhetnek 2026-tól, így hazánk egyik legnagyobb sebezhetőségét érdemben lehetne mérsékelni a háztartások energetikai profiljának javításával. Több értelme lenne, mint az utcát fűtve várni az újabb energia-áremelkedést, amelyet sose zárhatunk ki teljesen.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
