A politikusok az elektromos autózás szoknyája mögé bújnak
Februárban szavazta meg az Európai Parlament, hogy 2035-től az unió területén csak zéró emissziós új autót lehet forgalomba hozni, ezzel betiltva a belső égésű autók forgalmazását. Véleményem szerint ez a döntés nem más, mint populista szavazatgyűjtés, ahelyett, hogy felfednék és szembe néznének a valódi problémákkal.
Kezdjük az elején: a probléma az, hogy túlfogyasztunk. Túl nagy és indokolatlanul erős autókat hajtunk, ráadásul az utak 85 százalékában egyedül ülve a városi dugóban. Az autók mérete 20-25 év alatt kerek egy kategóriát nőtt. Míg az 1990-es évek elején az F Astra a maga bevezetésekor családi autónak számított, addig mára már az aktuális Corsa is nagyobb nála. Sajnos súlyban is.
A fogyasztói társadalom és a marketinggépezet hatására ma már 2-300 kilóval nehezebbek az autók a 20-25 évvel ezelőtti társaikhoz képest. Ezen csak rontott az SUV-mánia. Egy két tonnás autóhoz persze kell a nagyobb motor, hogy dinamikusan tudjunk járni vele, azonban ezt a súlyt és a nagy homlokfelületet nem lehet benzinpárából mozgatni. Erre pedig nem az a válasz, hogy akkor gyártok pont ilyen autót plusz 600 kilogramm akkuval, így már 2500-2800 kilós monstrumot kínálva. Jól szemlélteti ezt az amerikai példa is. A tengerentúlon a Ford F150-es pickup a legnépszerűbb autó. Ez önmagában is hatalmas, közel 2500 kilogrammot nyomó batár, azonban ennek elektromos változata már 3000 kiló felett van.
Mi a közös Tom Cruise-ban és Cristiano Ronaldóban?
Mai adásunkban Dr. Hanula Barna motorfejlesztő mérnökkel, a Széchenyi István Egyetem docensével beszélgettünk többek között a zöld átmenetről és az elektromos autók világáról.
A politikusok nem tudnak és nem is akarnak konfrontálódni a választóikkal. Márpedig az üzenet egyszerű. Mind súlyban, mind teljesítményben korlátozni kellene az autókat. Az elektromos autózás jó, és támogatom is. Megoldás lehet a városi közösségi közlekedési formák esetében, például a car sharing, a taxizás vagy a tömegközlekedés területén is. A környezetszennyező kétütemű robogók cseréjére is jó megoldás lehet, és a kis városi autók esetén is üdvözlendő az elektromos meghajtás. Utazó autók esetén, amelyek napi 100-200 kilométert is mennek, tökéletes a plug in hibrid rendszer, hiszen ezzel az ingázás városon belüli része könnyen zéró kibocsátásúra hozható ki. Azonban ehhez már a felhasználó fegyelmezettsége is kellene.
Felmérések alapján a tölthető hibridek 70-80 százalékát töltés nélkül használják. Azaz nem veszik a fáradságot arra, hogy a napi ingázást elektromosan tegyék meg. Így a nap végén álszentek és hazugok vagyunk. A három literes benzinmotorral szerelt 2200 kilogrammos SUV, amit ráadásul még a lehetséges 50 kilométeres hatótávra sem töltünk, minden, csak nem zöld. Ezért ugyanúgy felelős a vásárló, aki divatból vesz zöld rendszámos SUV-ot és persze a gyártó is, aki a marketing erejével táplálja is ezt az igényt.
Ahogy vélhetően a politikusokat sem fogja majd érinteni, hogy hogyan valósul meg 2035-ben az átállás, úgy minket sem fog érdemben érinteni, hiszen 15 éves a hazai autópark átlagéletkora. Így az átlagos felhasználó még 2040-ben is belső égésű használt autót fog behozni, és használja majd 2050-ig.
Ha a fogyasztó valóban az igényeinek megfelelő autóméretet és motorizáltságot választana, akkor azzal sokkal többet tehetne a környezetért. De ez a gyorsulási versenyeket idéző 350-400 lóerős, 2,5 tonnás elektromos autók visszapillantójából a ködbe vész. Mi pedig jól alszunk, hiszen tudjuk, mindent megtettünk a jövőért. Szelektíven gyűjtöm a szemetet és zöld rendszámos autót hajtok. És a szomszéd is láthatja, jó ember vagyok!
(Borítókép: az új jogszabály irányt mutat a nulla CO2-kibocsátás felé 2035-re, forrás: AP Images)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
