Az elektromos autózás minden lesz, csak olcsó nem!
A jövő egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az elektromos autók átveszik a vezető szerepet a járműpiacon, azonban az áramár emelkedése olyan költségoldali tényezőt jelent, ami sokak számára elrettentő lehet. Ha feltételezzük, hogy a mostani árszintek tartósnak bizonyulnak, vagy a jövőben tovább növekednek, akkor nagy valószínűséggel az elektromos autózás minden lesz, csak nem olcsó.
Az elszálló áramárat az autósok is érezhetik
A zöldülés témája napi szinten jelen van életünk minden területén, hiszen a fenntarthatóság fontos nekünk is, az unokáinknak meg pláne. Ezért pedig mi is tehetünk, mindenki a maga szintjén. Ebből kifolyólag egyre többen kérdezik meg tőlem, hogy mi a véleményem az elektromos autózásról.
Düh, hárítás, egyezkedés, depresszió, elfogadás
Miért robbant az energia ára? Miért nehéz a zéró károsanyag-kibocsátási cél elérése? Miért változik lassan az energiaszerkezet, és miért nem lehet azonnal csodát várni a megújuló erőforrásoktól?
A témáról már több írásunk és podcast is született már, most azonban egy másik irányból szeretném megközelíteni, mégpedig a költségek oldala felől:
MENNYIÉRT IS TUDUNK AUTÓZNI A JELENLEGI ÜZEMANYAGÁRAK MELLETT?
Az elmúlt két évet vizsgálva látszik, hogy az áram ára milyen jelentősen drágult Európában, azon belül is Németországban. Míg a benzin lakossági ára 15-20 százalékkal, addig az áram idén elképesztő mértékben, több mint négyszeresére emelkedett.
Persze elképzelhető, hogy ha visszatekintünk pár év múlva, ez a drágulás csak egy lokális csúcsot jelent majd, azonban a sötét fellegeket nem hiszem, hogy tartósan el lehet hessegetni. Az áramigény a jövőben alighanem tovább növekszik, a zöld energiára történő átállás recsegésének-ropogásának köszönhetően a kínálati oldal pedig örül, ha szinten tud maradni. (A németországi atomreaktorok bezárása is komoly áramdeficitet okozhat majd.)
EZ PEDIG AZT JELENTI, HOGY AZ ELMÚLT TÍZ ÉV ENERGIAÁRAINAK BÚCSÚT INTHETÜNK.
Aggasztó a matek
Németországban a lakossági áramár 2021 első felében körülbelül 32 eurócent volt. (Ez az a kiskereskedelmi ár, ami az áram szállítási költségét és többek között az ÁFÁ-t is tartalmazza, nem összekeverendő a fenti ábrán látható nagykereskedelmi árral.) Ez 369 forintos euró árfolyammal számolva nagyjából 118 forint/kilowattóra. Egy elektromos autó fogyasztása átlagosan használva és az extremitásoktól eltekintve 18-20 kWh 100 kilométeren. Ezek alapján 2100-2400 forint volt a 100 kilométer költsége. Az elszálló nagykereskedelmi árak hatása még csak részben érezteti hatását, de jövő év elején akár 20-30 százalékos drágulással is szembesülhetnek a német lakossági fogyasztók!
És ez még több is lehet, ha gyorsan és autópálya mellett kell töltenünk. A német Autobahn-on az Ionity gyorstöltők 0,79 euróért adnak 1 kWh-t, ami kb. 291 forint. Idehaza 280 forintos árat kell érte fizetnünk, előfizetőknek akár kedvezményesen 210 forintot. Így már akár 6000 forint fölé is emelkedhet a 100 kilométer megtételének költsége, arról nem is beszélve, hogy a magasabb sebességtartományban a fogyasztásunk is felmehet 22-23 kWh/100 km-re.
Ha ezt hasonlítjuk össze egy belsőégésű hasonló kategóriás autóval, akkor a dízelek 130-as tempónál képesek 7 liter körül eljárni, de a benzines társaik sem kérnek feltétlen 8-9 liternél többet. Ebben az esetben, ha egy drágább, 500 forintos, autópálya melletti tankolással számolnék – a németországi példánál maradva -, akkor is 4000-5000 forintból megtehető a 100 kilométer.
Ez még nem biztos, hogy a plafon
Várakozásom szerint az elektromos autózás még tovább fog drágulni. Azon túl, hogy várhatóan az elektromos áram előállítása drágulni fog, a keresletnövekedés is felfelé hajthatja az árakat. Talán még ennél fontosabb szempont azonban az, hogy jelenleg az üzemanyagárak jelentős részét az adó teszi ki. Egy hazai példával élve, a – Magyarországon jelenleg éppen 480 forinton rögzített – üzemanyagár jelentős része, kb. 45 százaléka adó, ami jelen helyzetben kb. 216 forint. (Dízel esetén a jövedéki adó 110,35 forint a benzin esetén 120 forint, és ehhez jön még hozzá a kb. 4,85 forint készletezési adó és a 27 százalék áfa.) Erről a jelentős adóbevételről várhatóan nem fog lemondani az állam. Ha hasonló mértékű adót vetnének ki az áramra, akkor az elektromos autók töltése drasztikusan drágulna.
Erre példaként az LPG és a dízel drágulását tudnám felhozni. Amíg ezeket kevesebben tankolták, addig a jövedéki-adótartalmuk is alacsonyabb szinten volt, azonban a kereslet növekedésével ezek ára szépen lassan megközelítette a benzin árát, a dízel pedig pár éve le is hagyta azt.
A rezsicsökkentés miatt a lakosságnak fel sem tűnik, mennyire megdrágult az áram
Hazánk továbbra is fenntartja az olcsó áram- és gázárak illúzióját a lakosság számára. Hogy ez hosszú távon elvezet-e a megfelelő energiahatékonysági és takarékossági beruházások megvalósulásához, erősen kérdéses.
Magyarországon speciális helyzetben vagyunk a „rezsicsökkentés” miatt, a valós, piaci áramár emelkedés nem feltétlenül jut el hozzánk, azonban a fenti példa pont azért Németországról szólt, hogy lássuk a piaci folyamatokat. Mindez nem jelenti azt, hogy ellenezném a zöldülést, ez egy üdvözlendő jelenség, azonban amennyiben a fenti gondolatmenet helyes, akkor egy dolgot biztosan kijelenthetünk, az elektromos autózás a jövőben minden lesz,
CSAK OLCSÓ NEM.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2021. december 23-án. Címlapkép: elektromos töltőállomás Németországban, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
