Maga alá dönti-e a Meta Platformsot a céget sújtó problémahalmaz?
A 2022-es esztendő egyik legkomolyabb sztorija a Facebook-Meta Platforms tőzsdei mélyrepülése. Az eleve problémás részvénypiaci évben sok egyedi kihívással kell szembenéznie a közösségimédia-óriásnak. Az Apple adatszabályozási változtatásai, illetve a TikTok és a Google által generált verseny mellett a Fed monetáris politikai hátraarca is sújtja a céget. Van azonban a befektetők szemében egy egyre nagyobb speciális probléma a teljhatalmú Mark Zuckerberggel szemben is, nevezetesen az, hogy a vállalatvezető all-int tol a metaverzum víziójával kapcsolatban.
Ha a használatot és a kulturális befolyást nézzük, a TikTok teljesen megeszi az Instagram ebédjét, és a hirdetők általában ott szeretnének lenni, ahol a fiatal korosztály van.
Az idézet Kevin Roose-tól a New York Times újságírójától származik, aki 2021. október 4-én “Facebook Is Weaker Than We Knew” címmel írt egy tökéletesen időzített írást. Amikor ez az írás megjelent 343 dolláros részvényára volt az akkor még Facebook néven futó közösségimédia-óriásnak. Éppen egy hónappal volt a papír az élete csúcsát jelentő 2021. szeptember 1-i 384 dolláros részvényárfolyam után. A részvény a múltheti gyorsjelentés után 2022. október 31-ére a 93 dolláros szintig esett. Ezzel 14 hónap alatt elveszítve értéke háromnegyedét.
Hogy mekkora a baj Mark Zuckerbergéknál, arról álljon itt egy szürreális grafikon. Ez a mostani amerikai részvénypiaci kapitalizációs lista csúcsán lévő vállalatokkal helyezi kontextusba azt a tőkepiaci értékvesztést, amit a Facebook/Meta Platforms a 2021. szeptember 1-i élete csúcsa és a 2022. október 31-i mélypontja között elszenvedett. Tizennégy hónappal ezelőtt a Facebook 1098 milliárd dollárt ért. Október utolsó napjának záróárával a Meta Platformsnak nevezett tőzsdei romhalmaz értéke már csak 247 milliárd dollár volt. A 851 milliárd dolláros értékvesztés tőzsdetörténelmi léptékű. Lássuk a kilenc legértékesebb amerikai tőzsdei vállalat jelenlegi tőkeértékét és ezt a veszteséget köztük elhelyezve:
Mindössze négy vállalat ér többet jelenleg az amerikai piacon annál, mint amekkora veszteség piaci kapitalizációban a Facebook/Meta Platforms részvényeseit érte 14 hónap alatt. A Meta Platforms 851 milliárdos értékvesztése nagyobb, mint amennyit most a Tesla ér (708 milliárd dollár).
Ha rátekintünk az elmúlt két év történetére a Meta csoportnál, akkor jól láthatjuk, hogy egy „tökéletes viharba” keveredett a világ legnagyobb közösségi média vállalata. És azt is, hogy a problémák jóval hamarabb kezdődtek el, mint a tőzsdei árfolyamesés.
A vihar megvizsgálását kezdjük is a Facebook/Meta Platforms tőzsdei élettörténetének grafikonjával. 2012 májusa és 2022 októbere között havi gyertyákkal:
Az ábrán zöld vonal jelöli az október 31-i záróárat, amin látható, hogy ez bizony egy hat és háromnegyed éves mélypont. Amikor 2016 januárjában utoljára kellett ugyanannyit fizetni egy FB részvényért, mint amennyit ma kell egy META papírért, akkor a megelőző 12 hónap árbevétele még csak 18 milliárd dollár volt. Most a 2021 Q4 és 2022 Q3 közötti egy év árbevétele 118 milliárd dollár. Azaz ez a szám a hat és félszerese a szűk hét évvel ezelőttinek. Nézzük is meg, hogy miképpen alakult a gördülő 12 havi árbevétele a Facebooknak 2012 és 2022 között:
Az alapprobléma máris jól látható ezen az ábrán. Nevezetesen a narancssárga oszlopokkal jelölt elmúlt négy negyedévben, és az előttünk álló három hónapban tetőzött a cég árbevétele. A növekedés a fantasztikus tempót hozó 2010-es évek után még fel is gyorsult 2020-ban és 2021 elején. Mindez a koronavírus-járvány által kiváltott digitalizációs sokknak köszönhetően. Aztán jött egy félelmetesen jól időzített és tűpontosan elhelyezett ütés a Facebook testén. Amit a befektetői társadalom hosszú hónapokon át ignorált. Ez volt az Apple, mint korábbi barát és ellenség (frenemy) által megváltoztatott adatkezelési irányelvek és szabályok adaptálása. Azt nem lehet mondani, hogy a Facebook ne érezte volna a bajt, amikor 2020 decemberében egész oldalas hirdetésekkel tiltakozott a dolog ellen:
Még forróbb lett a hangulat áprilisra a két technológiai óriás között. Ám ezt még továbbra sem volt hajlandó a tőzsde lereagálni:
Másfél évvel ezelőtt aztán elindult az Apple telefonjain és készülékein a kérdezősködés. Szeretné-e a felhasználó, hogy a Facebook-csoport (és sok más fél) applikációi harmadik féllel (azaz más applikációkkal) adatokat cseréljenek a felhasználóról. A történetnek mára kezd sakk-matt lenni a vége. Ugyanis a korábban vártnál sokkal több felhasználó nem szeretné ezt. Ami szignifikánsan rontotta a Meta Platforms applikációinak és felületeinek addigi hirdetési, célzottsági hatékonyságát. Ami nem sikerült az egyes államoknak még a világraszóló 2018-as Cambridge Analytica botrány közepette sem, nevezetesen leszabályozni Mark Zuckerberg vállalatbirodalmát, azt megoldotta az Apple egyetlen kis kérdéssel…
A csökkenő hirdetési hatékonyság miatt egyes hirdetők elkezdtek átpártolni a Google reklámokhoz. És ha még nem lett volna elég baj, akkor napról napra egyre agresszívabban érkezett a TikTok, hogy megegye az Instagram ebédjét. A Meta Platforms az idén február 2-i 26 százalékos tőzsdei összeszakadást előidéző gyorsjelentésénél már jelezte, hogy nagyjából 10 milliárd dollárnyi árbevétel-kiesést okoz neki az Apple irányelv váltása. Ez az idei várható bevételek 8-9 százaléka. Erre szüksége lett volna, mint egy falat kenyérre ahhoz, hogy ha lassulva is, de fenntartható legyen a Facebook-csoport növekedése.
Már az Apple-TikTok-Google trió is eléggé félelmetes versenyt és körülményromlást okozott. De tetézve a bajt érkezett a folyamat kellős közepén a Fed teljes monetáris politikai hátraarca. Ez egyrészt mostanra az egy évvel ezelőtt várthoz képest elképesztő mértékben felértékelte a dollár készpénz értékét. Ami még a csúcsvállalatok szintjén is általános takarékoskodáshoz, illetve a beruházási tevékenységgel kapcsolatos szuperszelektivitáshoz vezetett. Másrészt alapvetően változtatta meg a tőkepiaci széljárást, az évtizedes bikapiacból brummogó medve lett. Ezen a piacon a befektetők hanyatt-homlok menekülnek a víziórészvényekből. Nehéz időszakot élnek a növekedési részvények, csupán egyes értékalapú szektoroknak van esélyük valamiféle attraktív teljesítmény felmutatására. Harmadrészt pedig a Fed inflációval szemben vívott harcában nagyjából most jutottunk el oda, hogy a monetáris kondícióromlás immár elhozta a recesszió előszelét. Ez a vállalati hirdetési tevékenység lassulásához, erős visszafogásához vezet.
Ezek voltak a Meta Platforms számára az elmúlt szűk két év negatív körülményváltozásai mind a makrogazdasági, mind pedig a hirdetési modellen alapuló technológiai platform szektorban. Ezek a problémák (főleg a makrogazdasági szintűek) nagyon sok a Facebook-csoporthoz hasonló technológiai óriásvállalatnál okoztak 30 és 50 százalék közötti részvényárfolyamesést. De nem 76 százalékosat, ami egy év és két hónap alatt a Meta Platforms esetében bekövetkezett. Tenisznyelven fogalmazva: a még mindig tartó extra árfolyamösszeomlást ki nem kényszerített hibák okozták. Amely hibák gyökerét az egyik amerikai piaci szereplő úgy fogalmazta meg, hogy az a baj, hogy Mark Zuckerberg a saját metaverzumában él és nem a valóságban. Valahogy így:
Egy évvel ezelőtt a nullkamatok világában a befektetői társadalom még tudott tapsolni az ilyen metaverzumhoz hasonló vízióknak. Manapság 4 százalék feletti szinte teljes amerikai hozamgörbe mellett hosszú évek óta nem látott módon szúrós szemmel vizsgálnak a tőzsdei szereplők mindent. És nagyon nem kívánnak a jövőbeli, 5-10-20 év múlva bekövetkező potenciális kánaánba belevásárolni úgy, hogy a jelene nincs biztosítva valamely részvénytársaságnak.
A Meta Platfroms-szal kapcsolatos legnagyobb jelenlegi problémája az a tőkepiacnak, hogy a vállalatnak van egy tiszteletet és tekintélyt parancsoló múltja. Van egy valid víziója az 5-15 év múlva elkövetkező világra. Ám nincs válasza a jelenlegi problémákra. Nincs válasza arra, hogy a szavazati jogok felett totális kontrollt gyakorló Mark Zuckerbergnek és a részvényesek döntő többségének teljesen más világképe van jelenleg. És mivel Zuckerberg B sorozatú részvényei tízszeres szavazati joggal bírnak, ezért a „mezei” tőzsdei befektetőknek nincs beleszólásuk abba, hogy milyen irányba menjen a Facebook-csoport. Kivéve azt a véleménynyilvánítást, hogy eladják részvényeiket.
Eladóból pedig nincs hiány a múltheti gyorsjelentés után. Ami nem az alapvető számaival okozott problémát, hanem a jövőre várt költségekkel. Amelyek az idei 86 milliárd dollárról 96 és 101 milliárd dollár közé emelkedhetnek. A beruházásoknak a mostani gyorsjelentés apropóján 34 és 39 milliárd dollár közé indikált 2023-as összege 10 milliárd dollárral nagyobb, mint amekkora az elemzői várakozás volt. Mind a költség, mind pedig a beruházási összeg növekménye Mark Zuckerberg metaverzum projektjéhez kapcsolható. A részvényesek pedig úgy érzik, hogy ebbe a vízióba ennyi pénzt önteni jelenleg óriási felelőtlenség.
ÉPPEN EMIATT HÁTRÁLNAK KI A TELJHATALMÚ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ MÖGÜL. MIKÖZBEN Ő A TECHNOLÓGIAI VILÁG NAGY PÓKERASZTALÁNÁL ÉPPEN ALL-IN SZINTEN TOLJA BE A NEMRÉG ÁT IS NEVEZETT FACEBOOK-CSOPORT ZSETONJAIT.
Jelenleg természetesen teljességgel megjósolhatatlan az, hogy végül valamikor a távolinak tűnő jövőben igaza lesz-e vagy sem Mark Zuckerbergnek a metaverzummal kapcsolatban. Az viszont tisztán látszik, hogy ez a projekt még évekig egy hatalmas pénznyelő lesz. A jelenleg nagyon sok paraméter alapján mélyen alulértékeltnek tűnő részvény véleményem szerint nagymértékben csak akkor fog tudni erősödni, ha eljön a Zuckerberg-pivot pillanata. Amikor a cégvezető újra a mostani részvényesi értékekre tud koncentrálni és nem a jelen teljes feláldozására a jövőbeli víziója kapcsán.
(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2022. november 2-án. Címlapkép: Metaverzum a valóságban, forrás: Leah Farrell / RollingNews.ie.)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.