Kamatemelésbe kezdhet a Fed, de hogyan reagálhatnak erre a tőzsdék?
A pandémia okozta gazdasági összeomlást a jegybankok pénznyomtatással és soha nem látott monetáris lazítással orvosolták. Idő kellett hozzá, de a példátlan méretű költségvetési lazítással és a kínálati oldal koronavírus általi beszűkülésével kombinálva 2021-re egyértelműen és mindenki által érezhetően megérkezett ennek hatása, az infláció. Ez tehát részben poszt-covid hatásként is felfogható, nemcsak a likviditásbőség eredményeként. Ennek és a magas 2021-es bázisnak köszönhetően 2022-ben az ideinél alacsonyabb infláció várható. Éppen ezért a jegybankok is kis mértékben és óvatosan fognak csak szigorítani, azaz akár 2023-ig is elhúzódhat a kamatemelési ciklus.
A reáleszközök ára jelentősen nőtt, és mindez megnövekedett kereslettel is párosult (részben az elhalasztott fogyasztás miatt). A jegybankok kommunikációja év elején még arról szólt, hogy mindez várhatóan csak átmeneti a fogyasztói árakban, azonban mostanra már egyre többen félnek az elszabaduló inflációtól, így a jegybankárok kommunikációja is egyre inkább a lazítások csökkentéséről vagy kivezetéséről szólnak. Véleményem szerint nem kérdés, hogy a pénzbőséget csökkenteni kell a világban. A kérdés, hogy milyen ütemezés várható, és hogy milyen hatása lehet ezeknek a lépéseknek a tőkepiacokra?
Kamatemelés, mikor?
AZ ELEMZŐK IS MEGOSZTOTTAK ABBAN A KÉRDÉSBEN, HOGY MIKOR, DE VÉLEMÉNYEM SZERINT A FED HAMAROSAN KAMATOT EMELHET.
Az elmúlt hetek kommunikációs fordulatai alapján valószínűsítem, hogy 2022-ben elindulhat az Egyesült Államokban egy óvatos kamatemelési ciklus. A 2015 végén indított kamatemelési ciklus alapján pedig elképzelhető, hogy jóval a tényleges kamatemelés előtt már elkezdik majd tesztelni a piacot szóbeli intervenciókkal, hogy lássák a reakciókat és előre felkészítsék a befektetőket.
Éppen ezért véleményem szerint a tényleges kamatemelésre még akár fél évet is várnunk kell. A jelenlegi 0,5 százalékos jegybanki alapkamat első körben 25 bázisponttal nőhet majd. Ez persze önmagában még nem sok mindent jelent számunkra, hiszen sokkal fontosabb a kamatemelés dinamikája/üteme, vagy az a szint, ahol tetőzhet majd az alapkamat.
Több kimenetel is elképzelhető, azonban most javaslom, játsszunk el azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha hasonlóan vezényelné le a kamatemelést a Fed, mint 2015-ben. Nézzük meg azt a kimenetelt, ha a jegybank időben lép az inflációs nyomásra, és jó ütemben szigorít.
Ez alapján egy óvatos 25 bázispontos kamatemelés után jöhet egy hevesebb piaci reakció, ahogy azt 2016 első negyedévében is láthattuk. A kezdeti riadalom után azonban a befektetők rájönnének, hogy pont azért kell kamatot emelni, mert a gazdaság dübörög, tehát visszatérnek a tőkepiacokra. Ezek után pedig várhatóan az történne, amire a jelenlegi csúcsokat látva kevesebben számítanak, azaz a következő 1-2 évben további emelkedést láthatnánk a tőzsdéken. Mire a Fed elér a 1,5 százalékos kamatszintre, addig akár évek is eltelhetnek.
A kérdés az, hogy milyen kamatszint mellett kezdenének el a befektetők érdemben pénzt kivonni a részvénypiacokról. Az elmúlt 10 évben a befektetők hozamelvárása és a kockázatvállalási kedve is sokat változott. A tőzsdei szárnyalásnak, és a szinte új eszközosztálynak, a kriptónak köszönhetően azt gondolom,
HOGY AZ 1-2 SZÁZALÉKOS ALTERNATÍV HOZAM NEM TUDJA ALAPJAIBAN BEINDÍTANI A PIACOKRÓL A TŐKEKIÁRAMLÁST.
Amennyiben a fent végigvezetett szcenárió valósulna meg, akkor még 2022 is a tőzsdék emelkedését hozhatja, tovább menetelhetnek a fejlett piacok és ehhez a feltörekvő piacok is csatlakozhatnak, melyek idén alul voltak súlyozva a befektetők portfóliójában.
(Címlapkép: Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke, forrás: Andrew Harrer / Bloomberg)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
