Mélyponton a lakásépítési kedv, hogyan mászhatunk ki a gödörből?
2024 első félévében tovább folytatódott a visszaesés a lakásépítésben, összesen 6027 új építésű lakást adtak át, ami 18 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A hír nem meglepő, hiszen már tavaly is az építőipar drasztikus lassulásáról lehetett hallani, melynek értelemszerűen a hatását 2024-ben, rosszabb esetben még 2025-ben is látjuk majd.
Mondhatnánk, nincsenek csodák. A 2022 végén egekbe ugró kamatszint a hitelezés lábát azonnal kirúgta, márpedig az új otthonok vásárlásához sokan vesznek fel hitelt is. Míg 2017 és 2021 között évi több mint 100 ezer lakáshitelt folyósítottak, addig 2023-ban már csak 55 ezret. Az sem tett jót az ingatlanpiacnak, hogy azok, akik befektetési céllal vásároltak volna ingatlant, más, kecsegtető, likvidebb befektetések közül tudtak választani az elmúlt években. Elég akár a bőven 15 százalék feletti kamatot kínáló inflációkövető állampapírokra gondolni, de a befektetési alapok is 15-25 százalékos hozammal csábították a befektetőket.
Az elszabaduló infláció szintén nem segítette az új lakások értékesítését. Egyrészt a növekvő alapanyagárak drágították azok építését, másrészt az infláció a lakosság megtakarításába is beleharapott, így sokaknak a megtakarításukhoz is hozzá kellett nyúlniuk, hogy fenntartsák életszínvonalukat.
Ezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy csökkent az épülő új lakások száma. Ahogy az a lenti ábrán is látszik, a kétezres évek elején a lakásállomány 4 millió darabra volt tehető, és évente kb. 45-50 ezer új lakás épült. Ezek alapján a lakáspiac megújulásához hozzávetőleg 90 év kellett.
A JELENLEGI ÜTEMBEN MÁR TÖBB MINT 200 ÉV LENNE, MIRE MEGÚJULNA A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNY.
A lakáspiacon 2008 után a pénzügyi válságot követő években totális összeomlás volt tapasztalható, a kétezres évek első felében tapasztalható 50 ezer feletti szám hirtelen 10 ezer alá esett és 2010-2015 között padlón is maradt. Habár az aranykort azóta sem sikerült visszahozni, az jól látszik, hogy például a CSOK és a kedvezményes hitelkamatok 2016 és 2022 között látványosan felpörgették a lakásépítést.
Erre jött most a feketeleves, 2023 már közel 40 százalékos visszaesését mutatott 2022-es bázison, 2024 pedig még ennél is rosszabbul alakulhat. A 2025-ös kilátások sem rózsásak, azonban a gödörből kimászást biztos nagyban támogatná a jelenlegi 7-8 százalékos banki hitelek kamatának 5 százalék alá csökkenése, melyhez persze a jegybanki alapkamat további vágására is szükség lesz.
A képlet azonban nem ennyire egyszerű, az MNB-nek mindezt úgy kellene megtenni, hogy a kamatvágások ne gyengítsék rohamosan a forint árfolyamát, hiszen akkor az infláción keresztül újra elszabadulnának az árak. A képet tovább árnyalja a nem túl rózsás demográfia, mely a 2010-es 10 milliós hazai lakossághoz képest mára kevesebb mint 9,6 millió lakost mutat, de a KSH előrejelzése szerint 2030-ra már csak 9,44 millióan leszünk.
A charton az is látszik, hogy míg 2000-ben 4,061 millió lakás volt, addig 2023-ra már 4,6 millió, azonban nagyon sok a lakhatatlan, fenntarthatatlan ingatlan, melyek bontásra várnak. A lakások elhelyezkedése sem mindegy, hiszen hiába a növekvő szám, ha vannak falvak, melyek teljesen elnéptelenednek. Ezekre a helyekre esetleg a környező országokból telepedhetnek majd be, ahogy például történt ez Rajkán, ahol mára több szlovák él mint magyar, így ott már a polgármester is szlovák ajkú lett.
A következő években előtérbe kerülhetnek az olcsóbb megoldások is a lakáspiacon, például a külföldön már nagy népszerűségnek örvendő úgynevezett moduláris házak, ezek gyártása gyorsabb, jellemzően költséghatékonyabbak is, így akár kedvezőbb áraikkal is teret nyerhetnek a hazai piacon.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.