Végre elmondjuk önöknek a tutit
Mindenekelőtt tisztázzuk: nem az ön hibája, ha gyakran érthetetlennek találja, amit a befektetések felkent szakértőiként mondunk vagy írunk önnek.
Bénán kommunikálunk a munkánkról, szörnyű szakkifejezésekre és rémületes nyelvi panelekre támaszkodva okoskodunk nagy komolyan. Igazi iparági sajátosság ez, sosem volt másként, a világ legrégebbi befektetési bankjaira és vagyonkezelőire ugyanúgy igaz, mint bárki másra a szakmában. Súlyosbító körülmény, hogy nem ritkán teljesen nyilvánvalóan direkt csináljuk, valahogy úgy, mint az orvos, aki megfelelően adagolt latin szavakkal próbálja megerősíteni a tekintélyét a beteggel szemben. A Hova tegyem a pénzem? hírlevéllel ezen a gyakorlaton szeretnénk változtatni.
Hova tegyem a pénzem?
A HVG360 kéthetente megjelenő prémium hírlevelében a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben. Elsőként Kovács Krisztián, üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgató tesz helyre bizonyos alapfogalmakat.
A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon. Feliratkozás a hírlevélre ITT.
A tuti misztériuma
Enyhítő körülményekre is tudunk hivatkozni. Ezek közül a legfontosabb az, hogy mindenki jóslást vár tőlünk, miközben a jövőről természetesen mi ugyanúgy nem tudunk semmi biztosat, ahogyan más sem. Az ügyfél, a befektető a tutit szeretné hallani, mi pedig tényleg tudunk mondani sok hasznosat és fontosat, de a tutit megközelítőleg sem – ezért szakszerűen, az ügyfél jól felfogott érdekében ipari léptékű mellébeszélésbe ágyazzuk a megoldásainkat és a tanácsainkat.
Így lesz ez mindig, nem is lehet másként, de kivételt tenni lehet, ami nekünk is felüdülést jelent, és remélhetőleg a kedves olvasó is profitál belőle. Mindennek jegyében, miután a hvg360 felkért minket, hogy befektetési hírlevelet készítsünk közösen, úgy döntöttünk, szögre akasztjuk a szakmai hókuszpókuszt. Érthető, emberi nyelven fogunk mesélni a tőzsdék, piacok, befektetések aktuális fejleményeiről és örökzöld tanulságairól. Vágjunk is bele, hadd meséljem el rögtön néhány mondatban, hogyan kell befektetni, végtére is ezért vagyunk itt. Aztán később jöhetnek a szórakoztató részletek.
Alighanem a kedves olvasó egy ilyen suta tréfa után arra számít, hogy rögtön be is vallom – viccelni próbáltam. Hiszen miként is lehetne néhány mondatban összefoglalni azt, hogy hogyan kell befektetni – mindenki tudja, hogy ez komoly és nehéz szakma, aminek a műveléséhez sosem tudhatunk és tapasztalhatunk eleget. Ezzel szemben úgy áll a dolog, hogy én talán tényleg viccelni próbáltam, de a szakmánk tisztességben álló – és nem akárhol, hanem a J.P. Morgan kötelékében megőszült – nagy tudású művelője egyáltalán nem viccelt, mikor tavaly egy a LinkedIn profilján közzétett videóban épp így tett: lerántotta a leplet a titokról, és elmondta a tutit.
Passzívan tessék
A mester neve Jan Loeys, nem kevesebb, mint harmincnyolc éve (!) dolgozik a világ legnagyobb bankjában, a feladata egészen pontosan a hosszú távú befektetési stratégiák elemzése. Korábban évekig dolgozott az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elemzőjeként, és mellesleg tanított is, a legnevesebb üzleti iskolák közül néhányban. Ha valakinek nem tetszik, amit mond, vitatkozhat vele, azt viszont nem lehet mondani, hogy ne tudná miről beszél. Szakmánk e kiváló művelője azt tanácsolja, hogy a befektetéseink legyenek egyszerűek, költséghatékonyak, azaz ne fizessünk olyan szolgáltatásért, amire nincs szükségünk, továbbá
szorítkozzunk a lehető legkönnyebben, leggyorsabban újra készpénzzé tehető befektetési lehetőségekre.
Nem fogom eltitkolni az ebből adódó konkrét, szintén a J.P. Morgan stratégája által ajánlott gyakorlati teendőket sem. Mielőtt viszont ezeket felfedném, szeretném, ha világos lenne, hogy ezért nem fognak vállon veregetni a kollégáim, dolgozzanak is bárhol a befektetési szolgáltatások gazdasági ökoszisztémájában. Akinek ugyanis kevés a szakmai önbizalma és/vagy drágán árulja a szolgáltatásait, abból ez óhatatlanul kenyérféltést vált ki.
Jan Loeys azt javasolja a befektetőknek, megtakarítóknak, hogy kettő, tehát összesen kettő befektetési eszközt tartsanak. Ne variáljanak, ne ugráljanak, ne adjanak és vegyenek, legyenek passzívak, amennyire csak lehet.
- Az egyik eszköz legyen olyan befektetési alap, amely a világ teljes részvénypiacának, tehát a világ összes jelentősebb, tőzsdén forgó részvényének a teljesítményét követi,
- a másik pedig olyan befektetési alap, amely az adott befektető országának devizájában kibocsátott, megbízható, széles körből összeválogatott kötvényeket foglalja magában.
Lényegében azt mondja tehát, hogy egyrészt tessék tulajdonosnak lenni minden valamirevaló és tőzsdén hozzáférhető vállalatban, válogatás nélkül, az egész világon. Loeys szerint másrészt egy kötvényalap megvásárlásával a saját országunkban is érdemes hitelezni, kölcsönt adni a megbízható adósok közül azoknak, akik kötvények formájában vesznek fel hitelt.
Ez többé-kevésbé megvalósítható mindössze kétfajta értékpapír tartásával, a kettő aránya pedig az egyéni kockázatvállalási hajlandóságtól, és az egyéni élethelyzetből adódó kockázatviselési képességtől függ. A részvények árfolyamát követő alap rövid távon nagyobb kockázatot jelent, mint a kötvényalap, ugyanakkor hosszú távon a kötvényalap a legjobb esetben is csak lépést tartani tud az inflációval. Az inflációt meghaladni tudó hozamhoz jelentős arányban részvényeket, illetve részvények árfolyamát követő alapokat kell birtokolni.
Az elveszett látnivaló
Mindebből az következne, hogy
- a piacok, a gazdaság, a vállalatok módszeres nyomon követése,
- az alapos elemzések,
- a tapasztalaton alapuló időzítés,
- az adatalapú döntéselőkészítés,
- a bátor és tiszta fejjel meghozott, felelős döntés,
- az egyéni kezdeményezés,
- az évtizedek alatt kireszelt, súlyos intellektuális talapzaton nyugvó, professzionális csapatmunka a befektetések és a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások terén lényegében
nem ér semmit.
Kettő darab, célszerűen kialakított befektetési terméket kellene megvenni és tartani, egyéni adottságoktól függő arányban – és ennyi, nincs itt semmi látnivaló. Talán senki nem lepődik meg, ha ezen a ponton határozottan kijelentem, hogy ez természetesen nem így van, a fenti szakmai értékek igenis képesek többlet hozamot termelni, egyben a kockázatok szakszerű és megnyugtató kezelését is biztosítják a befektetőknek.
A piacok nem hatékonyak. Mindig vannak egymáshoz képest vagy abszolút értelemben túlárazott illetve alulárazott befektetési eszközök. A befektetők egymást követő irracionális hordákban vetik rá magukat valamire vagy menekülnek valamiből. Egymást váltják a piaci mozgásokat meghatározó legendák és híráramlások. Összefeszülnek a valós folyamatok és a hiedelmek, a rövid és a hosszú távon ható tényezők.
Mindennek a professzionálisan támogatott követéséből magasabb hozam, a megtakarítások értékét zabáló infláció elleni hatékonyabb küzdelem, és a kockázatok biztosabb lábakon álló menedzselése következik. Ha valaki viszont semmilyen szinten nem óhajt a megtakarításaival foglalkozni, a tanácsadó vagy a vagyonkezelő szolgáltatók kiválasztásával sem akar bajlódni és a kockázatok kezelésére ezzel együtt elegendőnek tartja a saját megfontolásait, annak a J.P. Morgan veterán stratégiája megadta a megfelelő – a maga korlátaival szakmailag is korrekt – választ.
Mindenki másnak itt lesz ez a rendhagyó Concorde-os hírlevél. A Hova tegyem a pénzem kéthetente fog jelentkezni a hvg360 hasábjain tőzsdéről, befektetésről, öniróniával, 0 százalék szakmai hókuszpókusszal.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
