Most már látszik, hogyan ütött vissza az üzemanyagár-sapka

picture

Tavaly az üzemanyagár-sapka kivezetése után írtunk annak lehetséges következményeiről. Akkor úgy véltük, hogy mivel a szabályozási változások rendkívül hátrányosan érintették a piaci szereplőket, valószínűleg koncentrálódni fog piac, azaz a családi kézben lévő, kevésbé tőkeerős szereplők közül páran be fogják dobni a törülközőt. Akik viszont átvészelik a nehéz időszakot, azok vélhetőleg magasabb árazást fognak érvényesíteni. Egyrészt, hogy a veszteségeiket pótolják, másrészt, mert a kiszámíthatatlan üzleti környezet magasabb megtérülést vár el a hazai töltőállomás-hálózatot üzemeltető külföldi szereplőktől. Most megnéztük, mennyire váltak valóra akkori jóslataink.

A statisztikákból kiderül, hogy az üzemanyagár-sapka kivezetése után a hazai dízel és benzin kiskereskedelmi árak átlagosan 5 és 4 százalékkal voltak magasabban, mint a regionális üzemanyagárak mediánja, a referenciakosár az osztrák, szlovák, cseh, horvát, szlovén és lengyel kiskereskedelmi árakat foglalta magába.

Az ársapka kivezetése után mindkét üzemanyagtípus esetén jelentős, átmeneti drágulás következett, a környező országok kiskereskedelmi üzemanyagáraihoz képest akár 11-15 százalékkal is drágább volt itthon az üzemanyag. (Ez a kirívóan magas prémium árazás betudható a készletek feltöltésének.)

Azóta a benzin esetén a prémium árazás csökkent, ám a dízel esetében továbbra is megfigyelhető a 4-5 százalékos prémium. Egyfajta magasabb árazás már az ársapka 2021-es bevezetése előtt, 2020 májusa óta jelen volt a dízel esetében, viszont ehhez képest (2 százalékos átlagos prémium) is magasabb az ársapka utáni prémium a dízelnél.

Felmerülhet a gondolat, hogy a hazai magas üzemanyagárakat a feldolgozott orosz nyersolaj szállításának költsége indokolhatja, hiszen Ukrajna a Barátság vezetéken az elmúlt egy évben háromszor is emelt a tranzitdíjakon. Számításaink szerint azonban önmagában ez nem magyarázat.

A tranzitdíj emelése az említett időszak alatt 4 forint/liter nagyságrendben valóban drágíthatta a hazai nagykereskedelmi árakat, ám ez arányaiban a mostani üzemanyagárakhoz (650 HUF/liter) viszonyítva nagyjából csak 0,5 százalékos prémiumot indokolna a régióhoz képest.

A százhalombattai finomító ráadásul még mindig kb. 17 százalékkal alacsonyabb áron vásárolja az orosz nyersolajat, mint a régió azon finomítói, amelyek nem ezen az útvonalon vásárolnak nyersolajat – ez egy ellentétes irányú árképzési hatást kellene indokoljon. (Nagyjából 15 dollár/hordó a különbözet, amelyből a magyar kormány a 7,5 dollár/hordó különbözet feletti részt 95 százalékos kulccsal adóztatja.)

Jó kiindulási pont, ha összehasonlítjuk a magyar és a szlovák kiskereskedelmi árakat, hiszen a százhalombattai és pozsonyi finomító is a Barátság és az adriai kőolajvezetéken szállíthatja a nyersolajat, vagyis a finomítók szállítási költsége elméletileg nagyon hasonló. Viszont az útvonalak tranzitdíjai jelentősen eltérnek egymástól: a Horvátországból érkező vezeték 100 km-re jutó díja – Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató elmondása alapján – kb. 40 százalékkal drágább, mint az ukrán útvonal, még a sokszoros ukrán drágítás után is.

Így annak az aránya, hogy a két finomító milyen mértékben használja a két útvonalat, minden más tényező változatlansága mellett hatással van az üzemanyagok teljes előállítási költségére, így a végtermék árára is. Ezzel kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy a pozsonyi finomító sokkal inkább használja a drágább horvát vonalat, mint a százhalombattai, így a szlovák üzemanyagok előállítási költségének is magasabbnak kell lennie. Ennek oka, hogy a szlovák finomító egy EU-szabályozás miatt nem dolgozhat fel 30 százaléknál nagyobb mértékben orosz nyersolajat, így rákényszerül, hogy más típusú nyersolajat finomítson, amit viszont csak az Adria vezetéken tud szállítani – szemben Százhalombattával, ahol továbbra is legalább 60 százalékban támaszkodnak a relatíve olcsó orosz kőolajra és a Barátság vezetékre. Összefoglalva: a pozsonyi finomító nyersolajszállítási költségeinek relatíve magasabbnak kell lenniük, mint a százhalombattai egységnek, a kiskereskedelmi árakban mégis ennek az ellenkezőjét látjuk.

Az alábbi ábrán látható a magyar és szlovák dízel és benzin kiskereskedelmi árkülönbözetének aránya. A dízel esetében a prémium stabil (5%), míg a benzin esetén az ársapka eltörlése óta nem beszélhetünk prémium árazásról – ugyanakkor historikusan nézve mégis megfigyelhetünk egy relatív prémiumot, hiszen a korábbi átlagosan 10 százalék körüli diszkont eltűnt.


Lengyelországban október 15-én tartották a parlamenti választásokat, ami miatt a lengyel nagykereskedelem nagy részét lefedő PKN Orlen mesterségesen csökkentette a dízel és benzin árát a benzinkutak számára.  Érdekes lesz megnézni a választások utáni árazási folyamatokat.

Egy évvel ezelőtt az ársapka magyarországi kivezetésével kapcsolatos másik fő gondolatunk – a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárak relatív alakulásán túl – az volt, hogy a piaci koncentráció emelkedni fog. Azaz a tőkeerős benzinkutak teret nyernek a fehér kutakkal, vagyis a nagyobb kereskedelmi kúthálózathoz nem tartozó, leginkább családi vállalkozásokhoz tartozó benzinkutakkal szemben. Azt feltételeztük ugyanis, hogy a kisebb kutak közül sokan nem bírják finanszírozni az időszak alatt felhalmozott veszteségeket.

Ezzel kapcsolatban a 2022 év végi KSH adatokra tudunk tekinteni, ahol 53 darab töltőállomással kevesebb céget számláltak a magyar utak, ami a teljes állomány 3 százaléka. Ez első ránézésre talán nem tűnik soknak, ám a fehér kutaknak már 6 százalékáról beszélünk. Sajnos adatbontást ezzel kapcsolatban nem látunk, így nem tudjuk megítélni, hogy milyen arányban zártak be ezek közül a kis kutak, és hány nagyobb lánchoz kapcsolódó kút zárt be, de a MOL negyedéves jelentése azért beszédes: a legnagyobb hazai szereplő kúthálózata 2022 második negyedéves jelentése óta mindössze egy darabbal csökkent, 465-re.

Ha tehát arról még nem is látunk adatot, hogy a fehér kutak száma hogyan csökkent, jó okunk van feltételezni, hogy a korábban jósolt növekvő piaci koncentráció, és a kis szereplők térvesztése éppúgy bekövetkezett, mint az előre jelzett árnövekedés.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2023. október 16-án. Borítókép forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Jön még kutyára vér 8.

Olvasási idő: 11 p
Az olaj a világ egyik legfontosabb árucikke, a piaca leginkább akkor tud gazdasági bajokat okozni, amikor a szokásosnál jobban eltávolítják a piaci logikától. Úgy tűnik, éppen egy ilyen időszak elé nézünk, vagy már benne is vagyunk.
picture

Naplóbejegyzés: Élni és halni hagyni

Olvasási idő: 3 p
Az olaj még mindig egy éles politikai fegyver egyes keleti országok kezében, és nem is félnek használni. Az olaj ára 10 hónapos csúcson van, az USA készlete pedig közel négy évtizede nem volt ilyen alacsonyan.
picture

Lesz-e újra üzemanyag ársapka?

Olvasási idő: < 1 p
Az elmúlt hónapokban újra elindult felfelé az olaj ára. Mi áll az áremelkedés hátterében, mire számíthatunk a következő egy évben, lehet-e hazánkban megint üzemanyag ársapka, és egyáltalán meddig kell még foglalkoznunk nekünk embereknek ezzel a kőolaj nevű folyadékkal?