Felmondott ukrán gabonaalku: kik a legnagyobb vesztesek?
Néhány héttel ezelőtt Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást, amely az elmúlt egy évben 32,9 millió tonna gabonaféle exportját tette lehetővé Ukrajnából a fekete-tengeren keresztül. Ugyan Moszkva régóta fenyegetőzött a megállapodásból való kilépéssel, és az utóbbi hónapokban látványosan a kihasználható kapacitások alatt tudott csak Ukrajna a Fekete-tengeren szállítani, ami az együttműködés elfáradását jelezte, mégis sokakat meglepett a gyors eszkaláció.
Miről szólt pontosan a megállapodás?
A háború kitörését követő kevés diplomáciai siker egyikének tekinthető együttműködés Törökország közreműködésével az ENSZ, Ukrajna és Oroszország között jött létre 2022 júliusában. Célja az volt, hogy a Fekete-tengeren egy humanitárius tengeri folyosót hozzanak létre, amely lehetővé teszi, hogy három kulcsfontosságú ukrán kikötőből (Odessza, Csornomorszk, és Pivdennyi) a mezőgazdasági termények biztonságosan, orosz akadályoztatás nélkül áramolhassanak a világpiacra.
Az ENSZ fő célkitűzése szerint ez segítette volna a világszintű élelmiszerellátás stabilitását, valamint az alacsony jövedelmű országokat (főképp az afrikai országokat) nagyobb mértékben sújtó éhezés kezelését. A kezdeményezésben való részvételért cserébe az ENSZ vállalta, hogy nem akadályoztatja az orosz élelmiszer, műtrágya, – és az ahhoz szükséges nyersanyagok exportját.
Az együttműködés összességében sikeresnek tekinthető, hiszen a tavalyi év júliusa óta összesen 32,9 millió tonna gabonafélét sikerült a három kijelölt kikötőkből biztonságosan útjára indítani, amely a 2021-es rekord évtől – amikor is az ukrán gabona export 86,7 millió tonnára rúgott – jócskán elmarad, de mindenképpen előrelépésnek tekinthető a háború kitörésétől egészen a tavaly júliusi szerződéskötésig terjedő időszakhoz képest, amikor is az ukrán mezőgazdasági export gyakorlatilag teljesen ellehetetlenült.
Azon célkitűzés sikeressége azonban kétségbe vonható, hogy az éhínséggel súlytott Afrika élelmiszerellátását biztosítsák, a Világélelmezési Program keretein belül nyújtott segélyszállítmányok összesen 725 000 tonnányi ukrán gabonát juttatott el szegényebb országokba 32,9 millióból. A harmadik világbeli alacsony jövedelmű országok importja is igen csekély, a volumen mindössze 2,5 százalékáért felelnek, míg a 8. legnagyobb vásárló, Izrael önmagában felel 2,6 százalékért.
A megállapodás vége
Július 17-én, az egyezség megújítására kitűzött időpontja előtt néhány órával az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy nem folytatják az együttműködést. Nyilatkozatuk szerint minden ukrán kikötőből induló hajót katonai célpontnak tekintenek, valamint az elkövetkező napokban már légicsapások érték Odesszát és Csornomorszkot, utóbbi kikötőben megkárosítva a gabonaexporthoz szükséges infrastruktúra jelentős részét és megsemmisítve 60 000 tonnányi készletet.
A megállapodás meghosszabbításának megtagadását azzal indokolta Oroszország, hogy nem teljesültek az általuk megszabott feltételek.
Ugyan az orosz élelmiszer és műtrágya exportjának szintje az idei évben már magasabban van mint a tavalyi évben volt, hiszen ezek nem állnak közvetlenül szankció alatt, mégis úgy érzik hogy a nyugati „rejtett” szankciók miatt sérültek az eladásaik. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági gépekre és alkatrészekre, valamint a Rosselkhozbankra, az orosz mezőgazdasági bankra kivetett korlátozó intézkedések visszavonását követelik, újra bekapcsolását a SWIFT rendszerbe, valamint orosz élelmiszer,- és műtrágya szállítmányozásban résztvevő vállalatok eszközeinek és bankszámláinak feloldását. Az orosz elnök többek között az orosz-afrikai csúcson is tett utalást arra, hogy amennyiben teljesülnek követeléseik, hajlandóak lehetnének megújítani a szerződést.
Ahogy már korábban is volt róla szó, a tengeri szállítás akadozott az elmúlt időszakban. Az elindított teherszállító hajók száma áprilistól kezdve csökkenni kezdett, köszönhetően annak, hogy Oroszország folyamatosan csökkentette az általuk küldött ellenőrök számát, akik feladata az volt, hogy Törökország, Ukrajna és az ENSZ által delegált kollégáikkal együtt ellenőrizzék a szállítás körülményei megfelelőségét. Amíg 2022 októberben napi 6 hajó tudott útnak indulni, addig július első felében átlagosan már csak kevesebb mint 1, pedig az ENSZ napi 40 hajó ellenőrzéséhez elegendő erőforrást biztosított. Három kikötőből pedig május végével már csak kettő vett részt a szállítmányozásban, a pivdennyi-i kikötőt Oroszország zár alá vette.
Kik a vesztesek?
Kína, Spanyolország és Törökország esnek el a legtöbb ukrán exporttól a kikötők újbóli blokád alá vonásával. Rendre 8, 6 és 3 millió tonnát importált a három ország tavaly júliustól számítva, amellyel a fekete-tengeri forgalom több mint 52 százalékáért felelnek a megállapodás indulása óta.
Mégis, legjobban talán azok az afrikai országok vannak legjobban kitéve a megállapodás felmondásának, akik nem tudják megtermelni maguknak a szükséges terményeket, és erős függésében állnak a kelet-európai mezőgazdasággal. A gabonaszállítási megállapodás legnagyobb afrikai nyerteseit vizsgálva láthatjuk, hogy Egyiptom búzaimportjának 53,9 százaléka Oroszországból, 18,8 százaléka pedig Ukrajnából érkezik. Ezek az értékek Líbia esetében 30,7 és 33,6 százalék, Tunézia esetében pedig 3,13, valamint 28,8 százalék.
Érdemes még megjegyezni, hogy a július 27-28 között rendezett orosz-afrikai csúcstalálkozó előtt egy bő héttel sikerült felbontani a kezdeményezést, amin idén csupán 17 afrikai államfő jelent meg, míg 2019-ben 43-an. Ennek azért van jelentősége, mert Afrika mind politikailag, mind pedig gazdaságilag fontos partnere az országnak; az orosz államfő úgy nyilatkozott a csúcson megjelent vezetőknek, hogy „a kontinens Moszkva legfőbb partnerévé fog válni az új, multilaterális világrend kialakulásával”. Ettől függetlenül látszódik a feszültség: nem csak a megjelentek száma jelzésértékű, de nyílt kritikával is találkozni. A kenyai külügyminiszter egyenesen hátbaszúrásnak nevezte, hogy Putyin elnök nem írta újra alá az egyezséget, ezzel veszélybe sodorva Afrika élelmiszerellátását. Ugyan az orosz elnök ígéretet tett 25-50 000 tonna ingyen gabona leszállítására a kijelölt afrikai országoknak, de ez még így is csak csepp a tengerben, hiszen a megállapodás keretein belül eddig több mint 4 millió tonna jutott el a fekete-tengeren keresztül a déli kontinensre.
Milyen következményekkel nézünk szembe?
A megállapodás felmondásának hatására az elkövetkező két napban a chicagói árutőzsdén jegyzett búza határidős ára 9 százalékkal megugrott, a rákövetkező heti csúcson pedig közel 20 százalékkal volt magasabban az árfolyam, mára viszont már ugyan azokon a szinteken jár, mint az alku felmondása előtti napokban. A heves reakció alátámaszthatja az élelmiszerellátás bizonytalanságával kapcsolatos aggodalmakat, amire a kereskedők is reagáltak.
A 2022 júliusa óta konszolidálódó élelmiszerárakra nyomást helyezhet a csonka kapacitások huzamosabb ideig tartó fennállása, hiszen Ukrajna mezőgazdasági kibocsátására a háborús helyzettől függetlenül sok ország számít. A probléma nem csupán azzal van, hogy az elkövetkezendő pár hónapban kell más forrásokból pótolni ezeket a terményeket, amíg helyreállítják az egyezményt, vagy teljes mértékben átállnak az alternatív szállítási módokra. A háború kitörése óta egyre nehezebb helyzetben vannak az ukrán gazdák: elfoglalt vagy aláaknázott földek, drága üzemanyag, növényvédő és műtrágya, lassuló és dráguló export. A vetés előtt álló gazdák ezért kénytelenek kevesebbet és olcsóbb növényeket vetni, mint az olajos magvak, vagy a szójabab, amik hektárjának műtrágyázása fele akkora költséget jelent, mint például a kukorica esetében.
A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzései szerint ezen tényezők miatt az ukrán gabonaexport a háború előtti szintek felére csökkenhet az idei évre, az IMF pedig 10-15 százalékkal magasabbra becsli ebből fakadóan a gabonafélék világpiaci árát.
Hogyan tovább?
A március óta egyre nehezebbé váló hajóellenőrzési procedúrák miatti tengeri forgalom lassulása az elmúlt hónapokban folyamatosan az alternatív útvonalak felé terelte a terményeket. Ukrajna dunai kikötőin, valamint az uniós határon keresztül történő vasúti és tranzitforgalom útján májusban már nagyobb része folyt át a terményexportnak, mint a Fekete-tengeren. Ugyan a tengerihez képest a dunai és szárazföldi szállítás tonnánként 30-40 dollárral drágább, valamint nem is képesek ezek a csatornák akkora volument elbírni, nincs más lehetősége Ukrajnának, mint kihasználni ezeket, annak ellenére, hogy nagyobb mennyiségű készletek felhalmozódása elkerülhetetlen a gazdáknál.
Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy több környező ország is az Európai Unió segítségét kérte a gabona túlkínálat enyhítésében. Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia jelezte, hogy az olcsó ukrán termények károsítják az országok belső piacait és gazdáit, hiszen csökkentik a keresletet a hazai termékekre. Ebből kifolyólag kompenzációt kértek a gazdák részére, valamint a tranzitútvonalak lezárását, hogy a kelet-európai piacot ne érintse negatívan a Nyugat-Európába és Afrikába szánt export.
ÖSSZESSÉGÉBEN A GABONASZÁLLÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS FELBONTÁSA IGEN NEHÉZ HELYZETBE HOZZA UKRAJNÁT, ALAPVETŐEN MINDEGYIK FÉLNEK ÉRDEKÉBEN ÁLLNA A HELYREÁLLÍTÁSA.
Sokan Erdogan török elnök közbenjárásában és az afrikai országok nyomásgyakorlásában bíznak, de mivel nagy valószínűséggel a politikai nyomásgyakorlás eszközének tekinthető Moszkva hozzáállása, így beláthatatlan az egyezség jövője.
(Borítókép: 26 000 tonna gabona szállítása, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
