Amikor a tőzsdék csütörtököt mondanak
Az elmúlt 14 hét masszív részvénypiaci emelkedésének a döntő többsége a csütörtöki kereskedési napokon következett be. Az S&P 500 index esetében március 10. óta az 548 pontnyi emelkedés 70,5 százaléka történt meg a 14 csütörtöki kereskedési napon. A legfőbb oka a csütörtöki mágiának a lemaradó befektetői magatartás. Vigyáznunk kell azonban majd akkor, ha fordulat érkezik valamelyik csütörtökön, ugyanis a 2015 óta lezajló nagy részvénypiaci lefordulások döntő többsége csütörtökön vette kezdetét.
Az S&P 500 index az idén márciusi 13-i „Silicon Valley Bank mélypont” (3809 pont) és a június 16-i pénteki eddigi idei (és egyben 52 hetes) csúcsa (4448 pont) között 14 hét alatt 16,8 százalékkal emelkedett. A vezető amerikai index 2023. március 1. és június 16. közötti napi gyertyás grafikonján jól látható ez a masszív, két nagy felfelé hullámból és egy kéthónapnyi köztes oldalazásból álló bikafutás:
A grafikonon világoskék téglalappal jelöltem az időszak 14 csütörtöki kereskedési napját. Ezek közül 11 napon volt emelkedés és 3 napon csökkenés. Ezalatt a 14 hét alatt (a teljes heteket tekintve) kereken 548 ponttal emelkedett az S&P 500 index, amely
EMELKEDÉSNEK 70,5 SZÁZALÉKA, AZAZ 386,29 PONT EZEN A 14 CSÜTÖRTÖKI NAPON KÖVETKEZETT BE.
A maradék összesen 54 kereskedési napon 161,71 pontot tudott felfelé menni a vezető amerikai index, ez a teljes emelkedés mindössze 29,5 százalékát jelentette.
Sokszor karakterizálja a részvénypiacokat az a jelenség, hogy az emelkedések és az esések döntő többsége a csütörtöki és a pénteki kereskedési napokon következik be. Az egyik legerősebb pénteki dominanciát az S&P 500 index 2019 őszi kitörésekor figyelhettük meg, amikor egy bő hathetes emelkedő hullám hozamának a 78 százaléka érkezett meg a pénteki kereskedési napokon:
Bivalyerős és fekete péntekek a tőzsdén
A hétvégi szünet miatt sokan pénteken zárják pozícióikat a tőzsdén, az elmúlt hetek emelkedésének 78 százaléka hét pénteki naphoz köthető. De az esésekben is meghatározó lehet a péntekek szerepe, ez látszott a tavaly őszi beszakadásnál is.
A hét utolsó két kereskedési napja abban különbözik a hétfői, keddi és szerdai kereskedési napoktól, hogy már bennük van a hétzárás feszültsége. A naponta (hivatalosan) hat és fél órányi nyitvatartási idővel rendelkező amerikai részvénytőzsdéknél két hétköznap között 17 és fél órányi (hivatalos) kereskedési szünet van. A hétvégén ez a két szünnap miatt felmegy 65 és fél órányi kereskedési szünetre.
Napjaink felgyorsult és agyonalgoritmizált kereskedésében a rövid távú trendek alakulására komoly ráhatása van a néhány napos és néhány hetes tartási periódussal dolgozó kvantitatív stratégiájú befektetőknek. Ezek a piaci szereplők – beszéljünk itt emberről vagy robotról – nagyon sokszor zárják le feszített pozícióikat a hétvége előtt. Sokszor ez bivalyerős péntekek sorozatát állítja elő. Az elmúlt 14 hétben azonban már csütörtökönként megérkezett az a fajta befektetői fájdalom, ami az árfolyamok folyamatos emelkedéséhez vezetett.
Ez a fajta csütörtöki befektetői fájdalom pedig nem máshonnan jött, mint az alulsúlyozott intézményi befektetők részéről, akik a hétfői, keddi és szerdai kereskedési napokon még gyakran reménykedtek abban (többször az időszak alatt nem alaptalanul), hogy lefordul a piac, és nem kell fájdalmas áron történő vásárlásokkal csökkenteni a részvénypiaci emelkedésről történő lemaradásuk mértékét.
Az idei év elején a befektetői társadalom egy jelentékeny része érdemileg alulpozícionált volt a globális és az amerikai részvénypiacon tekintettel a történelmi léptékű és megállni nem látszó kamatemelésekre, az eredményrecessziós vállalati kilátásokra és a geopolitikai feszültségekre. Érkezett azonban a ChatGPT vezetésével a mesterséges intelligencia sztori és a Silicon Valley Bank csődjével a Fed-pivotra várás is.
Bankválság: sikerül-e a pénzügyi karantén?
Megérkezett a globális részvénypiac életébe az idei első nagyon komoly gamechanger esemény. Az ebből fakadó részvénypiaci kereskedési irány viszont egyelőre nagyon nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy két egymással gyökeresen ellentétesen ható energia alakítja most a részvénypiaci mozgásokat.
A múltban mind a nagy technológiai történetek kirobbanása, mind pedig valamilyen komoly bankcsőd eseménye (leszámítva a 2008 szeptemberi Lehman Brothers és Washington Mutual kettős csődhelyzetet) hihetetlenül erős tőzsdei bikafutásokhoz vezetett a következő hónapokban.
EBBE A TRENDBE CSATLAKOZIK BE IMMÁR A 2023-AS ÉV EDDIG ELTELT RÉSZE IS.
A csütörtöki napok szenzációs teljesítménye kapcsán azonban érdemes tennünk egy visszatekintést az elmúlt nyolc év tőzsdei bezuhanásainak a történetébe is. A következő ábrán az S&P 500 index látható heti gyertyás grafikonnal 2015 januárja és 2023 júniusa között:
Az ábrán hét nagyobb bezuhanás látható, amelyek közül hat piaci lefordulásban komoly szerepe volt egy adott hét csütörtöki kereskedési napjának. Ezek zöld karikával lettek jelölve. Az egyedüli kivétel magának az S&P 500 indexnek az eddigi élete csúcsa 2022 januárjának az első hetéből, amikor a január 4-i kedden következett be az azóta is fennálló csúcs elérése és már szerdán masszívan lefordult a piac.
Érdemes most egyenként is a szűk néhány hónapos környezetükben és napi gyertyákkal – illetve kiemelve az ominózus csütörtöki napokat – megvizsgálnunk a 2015 és 2022 közötti lefordulások történetét. Kezdjük 2015 nyarával, amikor egy nagyon szűk kereskedési sávból érkezett egy csütörtök-péntek-hétfő összeesés kombinációja. Az S&P 500 index így mutatott 2015. április 1. és szeptember 30. között:
Az ominózus csütörtök az ábrán kék téglalappal jelölt 2015. augusztus 20-a volt. A bezuhanást megelőző négy és fél hónapban nagyon szűk, 4,4 százalékos sávban tetőzött az index. Innen esett ki lefelé a csütörtöki nap 2,1 százalékos esésével, ami még csak a kezdete volt a háromnapos zuhanásnak, aminek a mértéke végül 8,9 százalék lett csütörtök és hétfő között.
A következő esetünk 2018 elejére visz vissza minket. Az ábrán az S&P 500 index látható 2017. szeptember 1. és 2018. február 28. között napi gyertyákkal:
Zöld ív mutatja a 2017 szeptembere és 2018 januárja közötti kissé exponenciálisan gyorsuló emelkedését a vezető amerikai indexnek. Az akkori csúcs egy január 26-i pénteken következett be. Az ezutáni héten kedden kis réssel leesett az index, amit aztán azon a kedden, szerdán és csütörtökön (kék négyzet) az addigi trenddel gyökeresen ellentétes napon belüli gyengeség követett. A csütörtöki nap itt csak a komoly előkészítő volt, a „munka” a február 2-i péntek és a február 5-i hétfő együttes 6,1 százalékos esésével lett elvégezve.
A 2018-as év másik nagy bezuhanása október elején érkezett el. Akkoriban – sok tekintetben hasonlóan a mostani helyzethez – a nagy technológiai behemótok szignifikáns relatív ereje mellett zajlottak az utolsó hónapok emelkedései. Éppen ezért (és a látványosabb ábráért) ezt az esetet a Nasdaq-100 index segítségével nézzük meg napi gyertyákkal 2018. június 1. és november 30. között:
Kék téglalap jelöli ennek az időszaknak a fordulóját jelentő csütörtököt, ami 2018. október 4-én volt. Három nappal az élete addigi csúcsát jelentő érték után ezen a napon 1,9 százalékkal esett a nagykapitalizációjú technológiai index. Ezen a napon és a következő öt kereskedésben pedig együttesen 8,8 százalékos bezuhanás jött a Nasdaq-100-ban.
Negyedik esetünk a koronavírus világjárvány kitörésének az idején zajlott. A következő ábrán az S&P 500 index látható napi gyertyákkal 2019. szeptember 1. és 2020. február 28. között:
Ennek az időszaknak a nagy „trükkje” volt az, hogy a Vuhan városából elinduló járvány hírére már volt egy érdemi megijedés január végén (zöld karika), amit utólag furcsának értékelhető megnyugvás és új indexcsúcsok sorozata követett. A fordulat végül a február 20-i csütörtökön és a február 21-i pénteken következett be (kék téglalap). A csütörtöki nap esését még napon belül megpróbálták megvenni, ám a pénteki hétzárás már rosszra sikeredett. A hétvége vírushírei után pedig jött a tőzsdekrach, aminek az első szakaszában öt hónap masszív emelkedését adta vissza öt nap alatt a piac.
A második 2020-as történet a döbbenetes tavaszi és nyári emelkedések után jött el 2020 szeptemberének az elején. Mivel ebben a bikafutásban is a technológia vitte a prímet, ezért most is Nasdaq-100 indexchart következik 2020. április 1. és 2020 szeptember 30. között napi gyertyákkal:
A zsinóron húzott április és augusztus közötti emelkedésből egy kis begyorsulás végén keletkezett a szeptember 2-i szerdán egy csúcskereszt (zöld nyíl mutatja).
Csúcskereszt
Felfokozott állapotba került az amerikai piac, bármi jöhet most a technológiai szektorban. Égbeszaladó mánia is és összeborulás is. És ami még nagyon fontos, ez a piaci szegmens most nem a hírekre ugrál, hanem a felfokozott spekulatív befektetői magatartásra.
Az ezt követő szeptember 3-i csütörtökön (kék téglalap) aztán jött a teljes fordulat és egy nap alatt 5,2 százalékos Nasdaq-100 esés. A következő két napon folytatódott a bezuhanás, ami így három nap alatt 10,9 százalékos mínuszt eredményezett.
Végül pedig jöjjön egy speciális eset, ahol már nem az életük addigi csúcsáról zuhantak be a vezető amerikai indexek. A következő ábrán újra az S&P 500 index látható napi gyertyás grafikonon 2022. január 3. és június 30. között:
A kék nyíllal jelölt csütörtök 2022. április 21-e, amikor Jerome Powell megemlítette Paul Volcker nevét, mint követendő példát. Az erre az említésre felfokozódó kamatemelési várakozások miatt aznap még „csak” másfél százalékkal került lejjebb a vezető amerikai index. Ám az ezzel együtt a halvány zöld téglalapon jelölt 41 kereskedési napján a következő szűk két hónapnak összesen 17,6 százalékos zuhanás következett be, ami az egész 2022-es medvepiac esésének a leglényegét adta.
A hat imént bemutatott eset közös pontja az, hogy a megelőző hetek és hónapok emelkedései után (ez még 2022 márciusában is bekövetkezett) egy adott héten hirtelen jött a gyengeség és a csütörtöki nap addig szokatlan viselkedése. Amit aztán mind a hat esetben konfirmált a következő napon a péntek folytatódó és sokszor felerősödő gyengesége.
A dolognak most is van egyfajta figyelmeztető jellege. Mivel az elmúlt 14 kereskedési héten vagy nagyon komoly emelkedést hoztak a csütörtökök vagy elhanyagolható esést, illetve a péntekek megerősítették a csütörtöki erőt, ezért komoly figyelmeztető jelzés lenne egy csütörtökön elgyengülő amerikai részvénypiac. Pláne akkor, ha pénteken jönne az esés, elgyengülés megerősítő mozgása.
ÓVAKODJUNK A GYENGE CSÜTÖRTÖKI KERESKEDÉSI NAPTÓL AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ HETEKBEN!
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2023. június 19-én. Borítókép: ébredező medve, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
