A tőzsdei kereskedés hét főbűne
A tőkepiaci tevékenység során elkövethető hibák száma nagyon magas. Egyénre válogatva mindenki számára vannak a hibalehetőségek között minősített kategóriák, ezek a főbűnök. A mai írás egy nagyon szubjektív lista a kereskedési tevékenység hét főbűnéről.
Az élet bármely területén vannak a jó működésnek kívánatos cselekvési mintái és tiltások a helytelen viselkedéssel kapcsolatban. A sikerességhez vezető úton legalább annyira fontos a tiltások tiszteletben tartása, a csapdahelyzetek elkerülése, mint a kívánatos cselekvési szokások elsajátítása. Nincs ez másként a tőzsdei kereskedésben sem, ahol legalább annyira fontos azt tudni, hogy mit ne csináljunk soha, mint a pozitív működési mechanizmusok alkalmazása. A kereskedési tevékenységben rengeteg önsorsrontó mechanizmust alkalmazhatunk, és szinte végtelen a száma az önmagunk ellen elkövethető bűnöknek. Vannak ezek között főbűnök is, amelynek a listája mindenkinél máshogy néz ki. A mai írásban egy nagyon szubjektív lista következik a kereskedési tevékenység hét főbűnéről, ahol a szubjektivitás mellett még a sorrendiségnek sincs jelentősége.
#1 Tickrabszolgaság
Még valamikor a 2000-es évek közepén az akkori Nasdaq-mánia kimúlása után pár évvel olvastam egy szenzációs könyvet Andy Kessler tollából (Running Money: Hedge Fund Honchos, Monster Markets and My Hunt for the Big Score címmel), ahol a szerző az egyik akkori tőzsdei nagykutyával való találkozásának az élményét írta le.
Az úriember cégének a tárgyalójában, ahová leültették, volt mögötte egy hatalmas televízió képernyő, ahol a CNBC adása futott elnémítva, alul a régebbi tőzsdei generáció által ismert módon a tőzsdei tickerek két sorával. Miközben a szerző tárgyalt a nagybefektetővel, az szinte nem is nézett rá, mert egyfolytában követte a piaci eseményeket. Elmondása szerint minden egyes tárgyalása így zajlott, ami teljesen ledöbbentette a szerzőt, aki nem értette, hogy mi értelme van úgy az életnek, ha valaki az utolsó tőzsdei tick rabszolgája.
Az azóta eltelt szűk húsz évben óriásit fordult a világ, napjainkra bolygónk lakosságának egy igen jelentékeny része rendkívül szomorú módon a közösségi médiában zajló események rabszolgájává vált. A tickrabszolgaság jelensége jól megfigyelhető bárhol korunk szimbólumán, a telefonját nyomkodó emberen.
A korábban csak a tőzsdés világot érintő “tickrabszolgaság” általános emberi mintává vált. Ez pedig – akár a tőzsdei tickrabszolgaságról, akár a hétköznapi negyedórányi szünetet nem ismerő mobiltelefon nyomkodásról van szó -, elképesztő életminőségromlással együtt járó folyamat és viselkedési szokás. A tickrabszolgasággal ugyanis elvész az életünk legfontosabb kincse, az itt és mostban való létezés.
A TŐZSDEI TICKRABSZOLGASÁG ÁLTALÁBAN VALAMILYEN KOCKÁZATKEZELÉSI ÉS VISELKEDÉSI HIBA KÖVETKEZMÉNYE, EGYFAJTA BIZALOMHIÁNY A NYITVA LÉVŐ POZÍCIÓKKAL SZEMBEN.
#2 Felkészületlenség
Miként a sportban, úgy a tőzsdén is vannak a versenyek és a mérkőzések, illetve az edzések, amik felkészítenek minket ezekre. Ennek a két tevékenységnek a tőzsdén szerencsés helyzetben élesen el kell válnia egymástól. Ahogy a jógamesterem fogalmaz, ha kemény az edzés, akkor könnyű az élet.
A tőzsdén a megfelelő információk összegyűjtése és ezek kielemzése nem kevés időt vehet igénybe. Emiatt a tőzsdézéssel töltött idő döntő többségét a felkészülésnek illik szentelni, maguk a kötések és a pozíciók menedzselése szerencsés esetben csak a tevékenység nagyon kis részét teszik ki. Ahogy a hedge-fund guru Paul Tudor Jones fogalmaz:
Minél több döntést tudsz meghozni a kereskedési idő előtt, annál jobb eredményeid lesznek.
Egy szó, mint száz: a felkészületlenség – hasonlóan a sporthoz – az életnek ezen a területén is előbb-utóbb visszaüt. A megfelelő „edzésmunka” hiányát csak ideig-óráig tudja a szerencse pótolni.
#3 Strukturálatlanság
A globális tőkepiac egy hatalmas újraelosztási mechanizmus kvázi végtelen pénzkereseti és bukási lehetőséggel. A totálisan a pénzre épülő modern kapitalizmusban ez a terep végtelenül profi entitások tömkelegét vonzza be a csatába, akik precíz mindennapi felkészülésük mellett nagyon pontosan meghatározott, és a sikerességhez vezető struktúrában működnek.
Ha nincs versenyelőnyöd, akkor ne versenyezz!
Fogalmazott a legendás vállalatvezető Jack Welch, aki 1981 és 2001 között állt az akkori vállalati toplisták legtetején álló GE élén. Egy megfelelő saját kereskedési struktúrának a saját versenyelőnyeinket muszáj kidomborítania már pusztán a hosszú távú tőzsdei életben maradáshoz is, és akkor még nem is beszéltünk a konzisztensen profitábilis kereskedés hőn áhított céljáról.
Miként a tickrabszolgaság elkerülésénél, itt is nagyon számítanak a holisztikusan kezelendő életcéljaink, azaz megfelelő módon kell beilleszteni a kereskedési tevékenységet az életünkbe, össze kell azt egyeztetni a családi állapotunkkal és az életvitelünkkel, illetve nem kevés esetben az időzónával is, amiben élünk.
#4 Helytelen attitűd
Bill Williams briliáns Trading Chaos című művében négyféle alapvető kereskedési attitűdöt különböztet meg. A tőzsdepszichológia által oly sokszor emlegetett kapzsiság és félelem mellett a magabiztosság és a „have fun” életérzés a négyféle attitűd, de ezek közül csak az örömforrásként funkcionáló „have fun” üzemmód a tartósan helyes működés.
A kapzsiság és a félelem a mindennapi tőzsdei életünk alapvető megrontói, ugyanis nagyon gyakran akkor vagyunk kapzsik, amikor félnünk kellene, és akkor félünk, amikor kapzsivá kellene válnunk.
A magabiztosság és a túlzott magabiztosság nagyon sok professzionális befektetőt jellemez és segíti őket sok-sok kritikus helyzet túlélésében. Ám amikor öt vagy tíz évente érkezik egy totálisan váratlan, és extrém módon szélsőséges árfolyamalakulás (elég itt a 2020-as évekből a negatív olajárra vagy a mémrészvénymániára gondolnunk), akkor ezek a befektetők gyakran kapnak a piactól bibliai mértékű pénzbüntetést.
A helyes attitűd az, ha a tőzsdei kereskedés az idő döntő többségében örömforrásként szolgál a kívánatos pénzkeresésen túl is. Persze ha az öröm és a pénz egyszerre lenne könnyen megtalálható a kereskedésben, akkor ki akarna másfajta munkát végezni?
A HELYES „HAVE FUN” ATTITŰD MEGTALÁLÁSA A KERESKEDÉS SORÁN AZ EGYIK LEGNEHEZEBB FELADATUNK.
#5 Sportszerűtlen életmód
Ahogy azt egyszer valaki találóan megfogalmazta, a tőzsde nem más, mint intellektuális szellemi társasjáték. Azaz olyan szellemi sport, ahol elménket, lelkünket és bizony a testünket is minél jobb kondícióban kell tartanunk. Ahhoz, hogy a döntéshozatali helyzeteinkben az elménk a létező legjobb állapotban legyen, a megfelelő felkészülés és a kereskedési tevékenységünk kívánatos strukturálása mellett gyakran nem elég az adott döntéshozatali idősáv megfelelő kezelése, hanem a nap teljes 24 órájában mellé kell tenni az életmódot is.
Ez pedig sok olyan, itt banálisan hangzó dologból áll, mint a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a mozgásgazdag életmód és a helyes táplálkozás. Ehhez jönnek még a relaxációs és az elme koncentráltságát javító gyakorlatok és a megfelelő cselekvési-pihenési ciklusok kialakítása.
Ha a sportszerűtlen életmódunkat sportszerűvé kívánjuk tenni, akkor kevés jobb tanítómestert találunk ehhez, mint a 2023 elején (végleg) visszavonult amerikaifoci-legenda Tom Brady:
Nem véletlenül játszott legalább öt évvel tovább csúcsszinten, mint bárki más ebben az embert próbáló sportágban.
#6 A visszacsatolások hiánya
Furcsán hangzik, de talán ez az első számú főbűne a tőzsdei kereskedésnek, amit önsorsrontó mechanizmusként önmagunk ellen elkövethetünk. A tőzsdén minden egyes ügyletünk megkötésekor, futtatásakor és lezárásakor kétféle „jutalomra” tehetünk szert. Az egyik jutalom természetesen maga a kereskedési profit. A másik pedig a kereskedési tapasztalat, vagyis az a tanítás, amit a piac éppen nekünk szán.
Éppen ezért a kereskedési felkészülésünk egyik legfontosabb része a megelőző időszakban megkötött ügyleteink kielemzése. Ami minél közelebb van az adott üzletkötés idejéhez, annál jobb. Megint amerikaifocis példát hozok: valahogy úgy, mint amikor egy drive végén látjuk az irányítókat a kezükben a monitorral, ahol még a mérkőzés alatt kielemzik az előző néhány játékot, amíg a védekező egység van fent a pályán.
A visszacsatolások hiányában elvész a kereskedési tapasztalatunk megfelelő felépítése és a hibáink kijavítási lehetősége. Ezáltal könnyen benne maradunk a rossz szokásainknak ugyanabban a medrében, amit az Idétlen időkig című film mutatott be remek módon.
Márpedig a 2023-as tőkepiacon kereskedőként egyszerre játszunk a számítógépek, botok, robotok és mesterséges intelligencia ellen, akik sokkal gyorsabbak nálunk. A professzionális kereskedők egész hadserege ellen, akiknek jóval nagyobb a tapasztalata, mint a miénk. A nagy befektetési alapok ellen, akik nagyságrendekkel nagyobb pénzzel vannak benne az intellektuális szellemi társasjátékban. Illetve a bennfentesek ellen, akiknek több és jobb információjuk van nálunk. Ők megfelelő visszacsatolási mechanizmusokat működtetnek, és minden egyes nap tanulnak a korábbi hibáikból. Nekünk is csak akkor van esélyünk, ha ugyanezt tesszük.
#7 Saját szívből jövő szabályok hiánya
A tőzsdén a legnagyobb ellenfelünk gyakran nem az éppen előbb felsorolt professzionális entitások közül kerül ki, hanem mi magunk vagyunk. A rossz belső hangunk, aki mindent megtesz azért, hogy megtörjön abban, amit éppen cselekedni kellene:
A kereskedési szabályokra a saját rossz belső hangunk és a legrosszabb időpontban megjelenő és megkísértő „most az egyszer lehet” típusú gondolatokkal szemben van szükségünk. Ezekkel szemben védjük meg önmagunkat a saját kereskedési szabályainkkal.
Sokan tapasztalhatják az életükben azt, hogy a külső szereplők által rájuk kényszerített szabályok nem őket szolgálják, sőt gyakorta károsak a számukra. Éppen ezért nagyon fontos a saját szabályrendszerünkkel kapcsolatban azt tisztáznunk magunkkal, hogy ez egy olyan mankó lesz az életünkben, ami minket szolgál. A mi nagy egészünket a turbulens időszakokban felbukkanó kártékony gondolatainkkal és az ezekből következő cselekedetekkel szemben.
Az önmegsemmisítően nagy tőzsdei bukások szinte kivétel nélkül a saját szabályrendszer hiányából, vagy a létező szabályok be nem tartásából fakadnak. Éppen ezért nagyon segíti a megfelelő szintű fegyelem elérését a szabályok írásba foglalása. Természetesen időről időre változtathatunk, sőt változtatnunk is kell a szabályainkon, ahogyan azt az ismeretlen szerző 38 lépésben megírta:
Ahogyan azt már az írás elején említettem, végtelen a sora a tőkepiaci önsorsrontó mechanizmusoknak. Éppen emiatt viszont túl a pénzkereseti lehetőségen van az egész tőzsdének, mint javító-nevelő intézménynek egy személyiségfejlődési szempontból kiváló aspektusa: minden nap lehetőséget ad arra, hogy kijavítsuk a hibáinkat.
(Borítókép: tőzsdei felkészültség, forrás: Getty Images)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.