Nagy terhet ró a bankokra az EKB elvárása
Mivel az előző világválságot részben szabályozási hiányosságok idézték elő, a világ jegybankjai igyekeztek tanulni az esetből: újabb és újabb szabályokat hoztak, hogy megelőzzenek egy következő hasonló helyzetet. Mindez viszont mára már-már túlbiztosította a bankrendszert.
A szabályozásban élen járt az Európai Központi Bank (EKB), néha a Fed jegyzeteiből ellesve a döntéseket, azokat még tovább erősítve. Pedig a világ tíz legnagyobb bankjából csupán kettő tartozik az eurózónához. A harminc világszinten rendszerkockázatot jelentő bankoknak is mindössze a negyede tartozik ide.
A SZIGORODÓ SZABÁLYOZÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN ELLENÁLLÓBB LETT UGYAN A BANKRENDSZERÜNK. AZONBAN EZT MIND A HATÉKONYSÁG ÉS A NÖVEKEDÉS VISSZAFOGÁSÁN KERESZTÜL ÉRTÜK EL,
ahogy arról korábban már írtunk.
Megkésett gratuláció az EKB banki osztalékokat tiltó nyári döntéséhez
A mostani, egyébként a 2009-es válságnál mélyebb recesszióban egy bank se ment eddig tönkre. Ilyen még nem volt és persze lehet annak örülni, hogy válságálló a bankrendszer, de sajnos ezért cserébe óriási árat fizetünk.
Az egyik legújabb lépés, amely éppen a kisebb bankok helyzetét hivatott szabályozni, a 2016-ban bemutatott MREL követelmény. Jelenleg az európai bankok erős tőkemegfeleléssel rendelkeznek. Az emelkedő hozamok miatti eredmények még a különböző kormányzati lépések (pl. különaadók) által sújtva sem mondhatók gyengének. Rendszerszintű tőkeszükségletről vagy egyéb problémáról egyelőre aligha lehet beszélni. Ugyanakkor egy-egy nagyobb kibocsátás az említett adók, a várható fizetési problémák miatti magasabb céltartalékolás és az inflációs környezet miatt emelkedő költségek mellett már jelentős terhet jelenthet a bankok számára.
A lépés a Bázel III által kitaposott ösvény folytatása, az előbbihez hasonlóan a bankok likviditási helyzetét hivatott javítani. Még pontosabban az esetleges veszteségek fedezésére, illetve szükség esetén addicionális tőkét nyújtva átalakítható vagy leírható eszközökön keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankoknak megszabott mennyiségű tőkeelemet és átváltható/leírható kötvényt kell tartaniuk, amelyek szükség esetén a szabályozó közbelépése nyomán a tőkeemelést segíthetik, a Pénzügyi Stabilitási Tanács hasonló szabályozását támogatva.
Az MREL (becsületes nevén „minimum requirement for own funds and eligible liabilities”, azaz szavatoló tőkére és leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények) helyi- és nemzetközi szabályozók együttműködésével jön létre. Bankról bankra változó mértékű, tekintettel a méretükre, üzleti modelljükre. Az eleinte meghatározott időrenden a koronavírus némileg változtatott. A szabályozók átmenetileg eltolták a határértékek elérésére szabott időpontokat, amik közül egy irányadó és egy tényleges határidő maradt: 2023 január elseje és 2024 január elseje. Ezeknek az elvárásoknak a bankok rendes működésük során felhalmozódó tőkéjük mellett kötvények kibocsátásával tesznek eleget. A közeledő határidők miatt nem is akármilyen mennyiségben.
Csak a hazai pénzintézményeket tekintve idén az ezer milliárd forintot megközelítő értékű forint- és deviza kibocsátásokról beszélünk, mindezt a kibontakozó válság miatti magas hozamkörnyezetben, alacsony kockázatéhség mellett, a befektetői kedven pedig a régióhoz közeli ukrán háború sem segít. Ráadásul jövőre még legalább ennyi kibocsátással lehet számolni a hazai bankok (külföldi bankok leányait is számolva), kötvényekből tehát nem lesz hiány a következő egy évben. A bankoknak, akik próbálnak megfelelni a szabályozói elvárásoknak, viszonylag kevés mozgásteret hagytak. Így szinte versenyezniük kell a befektetőkért. Ezért láthattunk a nemrég kibocsátott kötvények esetében akár 3-5 százalékkal magasabb euró hozamot a hasonló lejáratú magyar devizakötvények felett.
Természetesen ezek kiugró példák, és most minden csillag együtt állt a bankokkal szemben. Várhatóan a jövő évi kibocsátások már alacsonyabb felárat hozhatnak, főleg ha a várható kamatvágások/hozamcsökkenés megérkeznek a bankok számára alacsonyabb forrásköltséget hozva.
Igaz ez természetesen a környező országok bankjaira is, hasonló kibocsátások jöttek többek között Csehországban, Romániában, Szlovéniában is. Így bankcsoport szintjén még jelentősebb kamatterhet ró ez az intézményekre. Jóllehet, az eddigi számok és menedzsment-kilátások a vártnál optimistább képet festenek a hitelek bedőlésével kapcsolatban, ezzel lehetséges, hogy továbbra is erős marad a bankok eredménye. Emiatt bár a banki kötvények magas hozamai akár aggasztóak is lehetnének, mindez csak egy szabályozói kényszer eredménye, és nem feltétlenül tükrözi a pénzintézetek jelenlegi fizetőképességét.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2022. december 6-án. Borítókép: Európai Központi Bank, forrás: Martin Leissl / Bloomberg)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
