A Solana és a harmadik generációs blockchain hozhatja el a Bitcoin végét?

Jelenleg is folyik a szakmai vita arról, hogy milyen jövő elé néz a blockchain technológia, milyen felhasználási területei vannak és lesznek, kell-e, és ha igen, hogyan lehet majd szabályozni ezt a piacot. Ugyanakkor ennél egy sokkal hangosabb vita is zajlik arról, hogy melyik coin mennyit ér.

picture

Népes a tábora azoknak, akik 100.000 dollár (USD) fölé várják a bitcoint (BTC), de nincsenek kevesen azok sem, akik szerint hamarosan 0 USD közelében jegyzik majd a kripto fizetőeszköz árfolyamát. Még nagyobb értetlenséggel állnak a befektetők például a Dogecoin (DOGE) előtt, amit annak idején pont azért hoztak létre viccből, hogy kifigurázzák a vad kriptopiaci spekulációt. Ez a vicc annyira jól sikerült, hogy egy adott ponton 80 milliárd USD fölé is ment a DOGE piaci kapitalizációja, és most is 40 milliárd USD fölött van.

Látszólag a legfontosabb kérdés az, hogy a vezető kriptovaluták, élükön a BTC-vel és az Ethereummal (ETH) lehetnek-e globális értékőrző eszközök, illetve működhetnek-e hatékony csereeszközként, tehát átvehetik-e mondjuk az arany vagy a dollár szerepét? Fontos kérdésnek tűnhet, de végső soron ez csak egy mellékes történet ahhoz képest, hogy milyen forradalmi változásokat fog hozni a blockchain a pénzügyi világban.

Az internethez hasonlóan, meg fogja változtatni az életünket a blockchain

Ahogyan az internet feltalálása megváltoztatta azt, ahogy kommunikálunk, ahogy vásárolunk, ahogy tájékozódunk, a blockchain technológia is teljesen át fogja formálni egyebek mellett a tranzakciós szokásainkat, a szerződéseinket, az adminisztratív és adattárolási mechanizmusainkat, és a pénzügyi szektort is teljesen ki fogja forgatni a status quo-ból.

MOST OTT TART A BLOCKCHAIN, AHOL AZ INTERNET VOLT A 90-ES ÉVEK KÖZEPÉN.

1992-ben 10 website volt, 95-ben 23.500, ma pedig több mint 1,8 milliárd. Ennél is fontosabb, hogy 95-ben még szinte senki nem használta az internetet, azon kevesek pedig, akik használták, maximum néhány kezdetleges weblap tudományos olvasmányai között „szörfözgethettek”. Öt év sem telt el, és már megvolt az első „internetes cég” válságunk, majd a következő 10-15 évben átléptük a Web2 és Web3 küszöbét, és belecsöppentünk egy olyan online interaktív világba, ami révén dolgozhatunk, sportolhatunk, szociális életet élhetünk, bevásárolhatunk, és mindezt anélkül, hogy átlépnénk a lakásunk küszöbét. Ha ez sem elég, akkor hamarosan átléphetünk a metaverse párhuzamos valóságába.

A MOSTANI BLOCKCHAIN TECHNOLÓGIA ÉLETGÖRBÉJÉT AZ 1996-OS, ROBBANÁS ELŐTT ÁLLÓ INTERNETES PIACHOZ TUDOM HASONLÍTANI.

A technológiai alapok már megvannak ahhoz, hogy a blockchain teljesen átformálja az évtizedek óta statikus pénzügyi infrastruktúrát. Lényegében az érték (pénz) mozgatása, tárolása, befektetése, elszámolása, hitelezése átmozgatható egy drága és lassú rendszerről egy szinte azonnali olcsó és biztonságos platformra.

Viszlát SWIFT, kösd fel a gatyád VISA

A SWIFT (Society for Worlwide Interbank Financial Telecommunication) rendszer egy 1973 óta lényegében változatlan, archaikus üzenetküldő rendszer, amin keresztül a bankok kommunikálnak. Ez még mindig egy manuális, lassú rendszer, ami hiba- és visszaélési lehetőségeket rejt magában. A McKinsey amerikai tanácsadó cég szerint évente 2 ezer milliárd dollárba kerül pénzt mozgatni. Ha ebből levesszük a duplakönyvelésből származó kb. 700 milliárd USD kamatbevételeket, ami bankspecifikus bevétel, akkor is marad 1,3 milliárd USD költség, ami tisztán a pénz mozgatására megy el.

A költség nagyobb részét magánszemélyek fizetik ki, 2,3 százalékos költségszinttel, a fennmaradó részt pedig a cégek átlag 1,4 százalékos költséggel. Ezen felül ott vannak a letétkezelők, elszámoló házak, akik pénz és papír (pl. részvény, kötvény) elszámolási és tárolási szolgáltatást nyújtanak, még lassabban és még drágábban. Ott vannak a banki hitelek, még lassabban és még drágábban, és így tovább.

A FENTI RENDSZEREK MINDEGYIKÉT LE TUDJA VÁLTANI A HARMADIK GENERÁCIÓS (GEN3) BLOCKCHAIN, MINT PÉLDÁUL A SOLANA (SOL).

A SOL igen, de BTC és ETH nem lehet érdemi „Amazon klubtag”

Az eddigi blockchain alapú technológiáknak, mint pl. a BTC, ETH, de még a nagy előrelépést jelentő Ripple-nek és ETH 2.0-nak is két nagy problémája van:

1) Kevés és korlátozottan skálázható tranzakció szám/másodperc

A BTC első generációs előfutára a blockchain technológiának. A fiat devizákkal és számos más kripto devizával szemben is előnyös, hogy korlátozott a darabszám. Összesen 21 millió darab van, aminek 90 százaléka már ki lett „bányászva”, ami attraktív tulajdonság ahhoz képest, hogy USD-ből annyit lehet nyomtatni, amennyi kell.

MÁSFELŐL VISZONT A BTC SZÉLESKÖRŰ NAPI HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES LENNE A MEGLÉVŐ FIZETÉSI RENDSZEREKHEZ HASONLÓ TRANZAKCIÓ SEBESSÉG.

A BTC 7 tranzakciót tud másodpercenként (ezt is már SegWit-en tuningolva), az ETH 20-at, a Ripple 1500-at, ezért nem lehet egyik sem az Amazon, sem más nagy tranzakciós számot lebonyolító online retailer érdemi (csak maximum szimbolikus) fizetőeszköze. A GEN3 blockchain viszont, mint a SOL, 65 000 tranzakciót tud végrehajtani másodpercenként, amivel utolérte a Visa-t és Master Cardot is, úgy, hogy közben nincs szüksége két nap elszámolási időre, az öt másodpercen belül megvan.

2) Nagy volatilitás

A BTC és általánosan nézve a kriptovaluták másik nagy problémája a volatilitás. Amíg emelkedő trend volt, addig ez nem sok befektetőt zavart, de azóta, hogy sok befektető a saját bőrén tapasztalta, hogy a BTC a korábbi hiedelmekkel ellentétesen erőteljesen tud esni is, már nem annyira attraktív ez a tulajdonsága sem. Ezért

EGYRE NÉPSZERŰBBEK A VALAMIHEZ KÖTÖTT “STABLECOIN”-OK, MINT PL. A TETHER USDT-JE, VAGY A COINBASE USDC-JE.

Mindkét stablecoin kereskedhető a Solana rendszeren keresztül, ami fokozatosan veszi át az irányítást a lassabb ETH alapú technológiától.

picture

Tőzsdén a Coinbase: egy új korszak kezdete? - Concorde Podcast

Tőzsdén a Coinbase, a világ legnagyobb kriptobörzéje. De hogy a jövő is ennyire fényes-e a cég és a kriptopiac számára, arról Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával beszélgettünk.

Szabályozás

Mivel a szabályozás egy hosszú és bonyolult kérdés, erről majd egy külön cikket fogok írni. Természetesen a pénzügyi felügyeletek is felfigyeltek kriptovilág terjeszkedésére. A FATF (Pénzügyi Akciócsoport, Financial Action Task Force – a szerk.) és a Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS is publikált szabályozási javaslatokat. Ezek még csak javaslatok, de hamarosan szabályozás is lesz.

KÍNA MÁR RÉG BETILTOTT MINDENT, ÉS FEJLESZTI A BLOCKCHAIN ALAPÚ REMNIBIT, AZ USA BIZONYOS KORLÁTOK BETARTATÁSA ÉS NÉHÁNY TŐZSDE KORLÁTOZÁSA MELLETT, LAISSEZ FAIRE HOZZÁÁLLÁST TANÚSÍT, AZ EU NEM TUD DÖNTENI (EBBEN SEM), DE MÁR ÍGÉRT ÁTFOGÓ SZABÁLYOZÁST,

amit a következő 2-3 évben fog publikálni.

A fent vázolt pénzügyi blockchain forradalom csak szabályozott keretek között lesz megvalósítható, így a szabályozáson sok minden múlik. Természetesen a változásnak komoly ellenérdekeltjei is vannak, így biztosan lesznek majd akadályok, de ezek inkább csak időhúzásra lesznek elegendőek. A régi rendszer képviselőinek tájékozottabb része már szintén fejleszti saját blockchain technológiáját, vagy keresi a megfelelő belépési lehetőséget.

A KÉRDÉS TEHÁT NEM AZ, HOGY ÁTVESZI-E A BLOCKCHAIN A PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRA SZEREPÉT, HANEM AZ, HOGY MIKOR.

A technológia előtt tehát nagy jövő áll, hisz fizetési rendszerekben gyorsabb (azonnali) elszámolásra képes, teljes mértékben tudja helyettesíteni a letétkezelőket, clearinghouse-okat. Nem kell kettő vagy több napot várni az elszámolásig, hisz az másodpercek alatt megvan blockchainnel, olcsóbban. Hitelezésnél ugyanez a helyzet.

Bitcoin-korszak vége Solana-korszak kezdete?

Az is egy jó kérdés, hogy a kriptovilágon belül kik lesznek a nyertesei és vesztesei a technológiai váltásnak. Azt gondolom, hogy a GEN3 blockchain, mint pl. a Solana átveszi az ETH helyét. Hasonló célkitűzései vannak mindkét technológiának, és az ETH 2.0 minden erőfeszítései ellenére a Solana a jobb és gyorsabb technológia. Ennek megfelelően azt várom, hogy a SOL az ETH fölé tud lépni, piaci kapitalizáció tekintetében is. A SOL jelenlegi piaci kapitalizációja 20 milliárd USD, az ETH ennek a 18-szorosa, 365 milliárd USD.

A BTC számos soft fork (pl.SegWit), hard fork (pl. Bitcoin Cash), vagy off blockchain (pl.Lightning Network) fejlesztés ellenére, nem tudott olyan szintű előrelépést felmutatni, ami gyakorlati szerephez tudná juttatni ebben az új világban. Az is nagy kérdés, hogy infláció tűrő-e ez az eszköz, hisz akkor is esett az ára amikor folyamatosan emelkedett az inflációs mutató (US CPI). Nem jó előjel a BTC számára, hogy az elmúlt évek kisebb-nagyobb gazdasági megingásaikor (pl. Covid-19 piaci esés), amikor a befektetők a szokásos menekülési eszközöket vették, pl. aranyat, japán jent és svájci frankot, akkor BTC-t adtak el.

ELSŐSORBAN A MAGAS VOLATILITÁSNAK KELLENE NORMALIZÁLÓDNIA, HISZ A BEFEKTETŐK VÁLSÁG VAGY EGYÉB BIZONYTALAN IDŐSZAKOK ESETÉN NEM SZERETIK A SPEKULATÍV ESZKÖZÖKET.

Tisztulási folyamat

Összegezve azt tudom mondani, hogy nehéz bármilyen racionális abszolút értéket találni egy olyan eszköznek, amelynek nincs fundamentuma, viszont mivel a BTC messze a legnagyobb piaci kapitalizációjú (kétezer milliárd USD a teljes kriptopiac, ennek több mint 40 százaléka a BTC) és a legismertebb kriptovaluta, egyelőre az összes többi kisebb kriptoeszközt a gravitációs zónájában tart. Lefordítva: amerre a BTC tart, arra megy a kriptopiac is, legalábbis még egy ideig.

A BTC jövőjét illetően, a cikk elején felhozott internetes párhuzamhoz térnék vissza. Anno az internet-telekom őrület is lufit eredményezett, aminek a dot.com válság vetett véget. Ezen folyamat során sok vezető internet cég csődbe ment, mások pedig csak árnyékuk régi önmaguknak, pl. a Yahoo. Ezen tisztulási folyamat következtében viszont jobb technológiával rendelkező, korábban a Yahoo árnyékában lévő cégek jöttek ki győztesként, és vették át a vezető szerepet, mint pl. az Amazon és a Google.

A világ folyamatosan változik, és most sok szempontból más a helyzet mint 2000-ben volt, viszont az emberi természet egy megbízható konstans, így

VÁRHATÓAN A KRIPTOPIACNAK IS ÍGY VAGY ÚGY, DE ÁT KELL ESNIE A SAJÁT LUFIFÚJÁSI, MAJD VÁLSÁGPERIÓDUSÁN AHHOZ, HOGY SZEREPCSERE LEGYEN AZ ÉLEN.

A mostani kriptopiac a maga 2,5 százalékos, globális GDP-hez viszonyított méretével túl kicsi ahhoz, hogy egymaga generáljon gazdasági válságot, viszont fordítva létrejöhet a dolog, tehát egy újabb gazdasági megingás elég lehet ahhoz, hogy durranjon a kriptolufi is.

Még nem tartunk itt, hisz egyelőre még a kriptóval kapcsolatban nem beszélhetünk eufóriáról, és rövid távon komoly veszélyt jelentő gazdasági tényező sem látszik (pl. globális monetáris szigorítás), lehet, hogy még az is belefér, hogy 100 ezer USD fölé menjen a BTC. Viszont az biztos, hogy a következő válságot nem BTC-befektetésekben szeretném átvészelni.

(A cikk először a Forbes.hu oldalon jelent meg 2021. augusztus 26-án. Címlapkép: a Solana hozhatja el a Bitcoin végét, forrás: Bitcoin.com)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Mindenki a Metaverzumra készül

Olvasási idő: 7 p
Nyakunkon az internet következő szintje, ami kísértetiesen hasonlít a Mátrixra: a kiterjesztett és a virtuális valóság kombinációja, ami saját gazdasággal rendelkezik. Sok minden még homályos, de az biztos, hogy a techcégek milliárdokat fognak keresni ezen is.
picture

A Dogecoin viccnek indult, most a kriptovilág Muskkal nevet

Olvasási idő: 3 p
Viccnek indult, 400 százalékos emelkedés lett belőle. A kriptovaluták piacán fontos mérföldkő volt a Coinbase nyilvános debütálása, az újonnan kapott lendülettel pedig a Dogecoin is kezdi elfoglalni egyedi helyét a piacon.
picture

A világ nem elég – fanatizmus és párterápia a Coinbase mögött

Olvasási idő: 4 p
A Coinbase sztorija színes és inspiráló, két őrült fiatalról szól, akik egyedüliként hittek az ötletükben, és végül a Nasdaq-ig vitték. Befektetőként viszont meg kell kérdeznünk magunktól: rábíznánk-e erre a két srácra a pénzünket?