A Gamestop csúcsán egyetlen bizarr Elon Musk-tweetnyire volt a pénzügyi szisztéma az összecsuklástól?

Az Interactive Brokers vezérének, Thomas Peterffynek a véleménye szerint a Gamestop őrület csúcspontján veszélyesen közel kerültünk a pénzügyi rendszer összeomlásához. Mániákus állapotban vannak a részvénypiacok, és ez nemcsak az árfolyamokban érhető tetten, hanem a minden nap más papírban megjelenő koncentrált kereskedési aktivitásban is. A mostani tőzsdei harcban pedig rengeteg a kis tapasztalatú és extrémen kockáztató piaci szereplő, ami tovább fokozza a szisztéma törékenységét.

picture

Őrület a tetőfokon, avagy a Gamestop szárnyal

43 dollár, 65 dollár, 77 dollár, 148 dollár, 348 dollár – ezek a Gamestop részvényeinek a záróárai voltak 2021. január 21. és január 27 között. A január 28-i csütörtökön a hivatalos kereskedés előtti pre-marketben már 500 dollár felett is járt az árfolyam. Most álljunk meg egy pillanatra és gondoljunk bele abba, hogy mekkora lökést kaphatott volna még az ekkor éppen a csúcsára érő shortos kifacsarás és bekerítés, ha az 500 dolláros árfolyam elérésének a pillanatában érkezett volna valami hasonló tartalmú Elon Musk tweet:

Értéket látok a Gamestop részvényben. A Tesla is szívesen együttműködik velük, hogy valami komoly további értéket teremtsünk. Adhatnánk például minden részvény mellé egy Gamestop-coint.

Láttunk már ennél bizarrabb üzenetet is a Tesla vezérétől. Belegondolni is rossz abba, hogy mi történt volna ebben az Elon Musk által megtrollkodott párhuzamos univerzumban a Gamestop részvénnyel. Milyen pályát járt volna meg az árfolyam a következő 24-48 órában? Felment volna ezerig vagy kétezerig? Ez annyit jelentett volna, hogy az 500 dolláros árfolyam melletti 35 milliárd dolláros piaci kapitalizáció további 35-100 milliárd dollárt emelkedett volna. Ha csak a bitcoinra gondolunk, akkor még többet is tud érni napjainkban egy megfelelő időpontban elhelyezett Musk-üzenet.

Közel volt az összeomlás

Ha még egy lökést kapott volna a Gamestop az ötszázas szintről az ezresig, ahogyan az például a Volkswagen részvények 2008 október végi totális bekerítésekor történt, akkor valószínűleg komoly sokk érte volna az egész amerikai pénzügyi szisztémát. Ez nem az én fikcióm, hanem Thomas Peterffynek, az Interactive Brokers vezérének a véleménye, aki már a január végi – általam elképzelt Elon Musk tweet nélküli – valóságban is komoly aggodalmának adott hangot. Az akkori helyzet meglehetősen félelmetes volt, a shortos befektetők végtelen veszteségének esélye érkezett meg a piacra. Peterffy január végi aggodalmát kevesen hallották meg. Érdekes módon a megszólalása a Gamestop ügyében tartott kongresszusi meghallgatás előtt már jóval nagyobbat ment a világ pénzügyi sajtójában. A Portfolio.hu írása erről ezen a linken érhető el.

Érdemes meghallgatni is emellé az alábbi négy és fél perces kisvideót, hogy apró részleteiben is képbe kerüljünk a január végi helyzet súlyosságával:

Személy szerint teljesen egyetértek Thomas Peterffy-vel abban, hogy itt nem kell a történtekért senkit sem hibáztatni személyesen.

A PROBLÉMA UGYANIS AZ, HOGY VAN EGY ÓRIÁSI LYUK A PÉNZÜGYI SZISZTÉMÁBAN, AMIT AZ AMERIKAI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOKNAK JÓ LENNE MINÉL HAMARABB BEFOLTOZNIUK.

Mi a probléma?

Ennek a problémának a forrása pedig nem más, mint az elmúlt egy évben teljesen átalakult piaci körülmények. Túl sok új szereplő jelent meg a koronavírusos időszak alatt a piacokon. Túl gyors lett az információáramlás. Hirtelen és egyszerre vált globális és valahol demokratikus játéktérré ezek mellett a tőkepiac. Egyes befektetői csoportok teljesen „összekapcsolódnak” a közösségi média platformokon keresztül. Mindemellett nagyon sokan fókuszálnak a rövidtávon elérhető masszív kereskedési profitokra, szinte mindenki momentumbefektető lett. És minden egyes kereskedési napon az amerikai részvénypiaci szereplők egy jelentékeny része ugyanazokban a papírokban és egy irányban kíván kereskedni.

Ez pedig olyan terhelést ad a rendszernek, hogy az a klasszikus régi szabályrendszer mellett nem bírja el ezt. Így jött létre a január végi Gamestop időzített bomba is. A gaming kiskereskedelmi céget egyszerre látta ekkor kiváló shortolni való célpontnak sok-sok hedge fund, és kiváló momentumbefektetési lehetőségnek sok más (a híradásokban annyira nem emlegetett) hedge fund és a Reddit-Robinhood hadsereg. Ahogyan Peterffy is elmagyarázta a helyzetet: 50 millió darabnyi közkézhányadra jutott 70 millió darabnyi (!!!) beshortolt részvény és 150-200 millió darabnyi olyan opció, ami a január végi helyzetben bőven pénztermelővé vált. Itt jön elő az a teoretikus helyzet, ami a reddites fórumozók egy részében fel is merült, hogy makacsolja meg magát minden longos és opció tulajdonos, és akkor nincsen kitől megvenni a shortosok és az opciókiírók által leszállítandó részvényeket, ami a csillagos égbe hajthatta volna fel az árfolyamokat.

EZ PEDIG AZ EGÉSZ RENDSZEREN VÉGIGSÖPÖRHETETT VOLNA EGY NEMTELJESÜLÉSI HULLÁM FORMÁJÁBAN.

300

A Gamestop eredetileg 2-3 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú csatamezeje így vált néhány nap alatt egy 30+ milliárd dolláros piactérré, amelynek nagyobb forgalma volt pár napig, mint bármely más amerikai részvénynek. Ha történelmi hasonlatot kell állítanunk, akkor az időszámításunk előtt 480-ban zajló thermopülai csata hozható fel jó analógiaként. Akkoriban egy helyenként mindössze 14 méter széles szorosba sűrűsödött be néhány napra két hatalmas birodalom és kultúra, a perzsa és a görög egymással szembeni feszültsége. Most pedig a Gamestop nagyon korlátos pénzösszegű részvénycsomagjainak a sorsát figyelte lélegzetvisszafojtva a Wall Street napokon át.

Ha már előjött a perzsa-görög viszály, akkor érdemes az erről a csatáról 2007-ben készült történelmi fantasy, a 300 alábbi jelenetét megnéznünk:

Kísértetiesen hasonló leosztású csata zajlott (a történelmihez képest nagyon más végeredménnyel) ugyanis január végén a Gamestop fronton. A történetet a piaci kommentárok romantikus történetként és a Robin Hood névhez igazítva adták elő, ahol a romlatlan fiatalok árkádiai fazekasként, szobrászként és patkolókovácsként legyőzték a Gamestop-shortba belerokkanó gonosz hedge fundokat, napjaink legyőzhetetlennek hitt perzsa seregét. Csak mintha megfeledkeztek volna napjaink spártai seregéről, amelyik 2021-ben a nagy zajjal járó shortos hedge fund versus reddites-robinhoodos fiatal befektetőréteg csatájában a legnagyobb győzelmet aratta, a Gamestop perzsa-árkádiai-spártai háromszögéből kimaradt a spártai harcosok dicsőítése.

Ők ugyanis az akkori nagy zajban és a tegnapi kongresszusi meghallgatás kapcsán teljesen indokoltan és bölcsen óriási csendben maradtak. A történet spártai harcosai ugyanis azok a hedge fundok voltak, akik a nagyhangú és nagyszámú, de csekély harci tapasztalatú árkádiai sereghez hasonlítható reddites-robinhoodos fiatal sereg mellett/helyett az igazi csatát vívták meg a Gamestop-csatamezőn. Erről pedig a Washington Post írt kiváló cikket február 8-án „How the rich got richer: Reddit trading frenzy benefited Wall Street elite” címmel.

Sok nagy hedge fund már évek óta aktívan figyeli a kereskedési szempontból jelentékeny közösségi média felületeken a lakossági befektetők csevegését. Ezek a professzionális befektetők algoritmusokat építettek a Reddit és a Twitter figyelésére, ahol nyomon követik a társalgásokat. A többek között a Swaggy Stocks, Robintrack és Quiver Quantitative néven futó szolgáltatások is a befektetési használatú közösségi médiát pásztázzák. Van is miért pásztázniuk, ha belegondolunk abba, hogy a Gamestop-őrület legkomolyabb nyolc napján 839 millió darab részvény cserélt gazdát, ami a közkézhányad 17-szerese.

Volt sok alap, amelyik eleve benne volt a részvényben. Ám a Washington Post beszámolója szerint sok hedge fund a Gamestop körüli közösségimédia-őrület elején már felismerte, hogy milyen kiváló kereskedési lehetőség jött el a számukra. És a jóval százmilliárd dollár feletti részvényforgalom által biztosított profitból ők elit spártai harcosként elvitték a részüket. Miközben a shortos hedge fundokat teljesen kicsinálták, és sok fiatal befektető pedig most realizálja azt, hogy milyen életében először beleragadni egy nagyon rossz pozícióba.

Eddig ugyanis a piacnak egy igazi promóciós és kampányidőszaka volt az újonnan jött befektetők számára az elmúlt tizenegy hónapban. A 2020. márciusi mélypontokról az S&P 500 index ennyire rövid idő alatt 78 százalékot, a Nasdaq-100 pedig 101 százalékot emelkedett. Ez havi szintre leosztva átlagosan havi 7, illetve 9 százalékos emelkedést jelentett a koronavírus okozta turbulencia legalacsonyabb szintjei óta. Apple, Tesla, Moderna, Nio és hosszan lehetne sorolni a nagyobbnál nagyobb skalpokat, amiket begyűjtöttek az elmúlt időszakban. Kereskedési tevékenységük komoly mértékben az opciós piacon zajlott, ahol extrém jó arányban fizette ki a befektetőket az alapjában véve szerencseopciónak tekinthető üzleteikben a piac. Ennek következtében nagyon sok reddites-robinhoodos fazekas-szobrász-patkolókovács hiszi el napjainkban magáról, hogy ő a tőzsdék legkeményebb spártai harcosa, aminek egymást hergelve adnak hangot a közösségi média felületeken.

Ebbe a győzelmi szériába érkezett meg a Gamestop története, aminek minden piaci szereplő számára nagyon nagy figyelmeztetésnek kellene lennie arra vonatkozóan, hogy a többszörös pénzügyi felelőtlenség világában élünk. Mert fel kell tennünk magunknak azokat a kérdéseket, hogy mennyire felelős a FED által vezetett, ilyen mértékű jegybanki pénznyomtatás? Mennyire felelős a Robinhood platformja, amely az ingyenesség illúziójában ringatja ügyfeleit, miközben teljes mértékben az addiktív szerencsejáték élményt kínálja? Mennyire felelősek azok a hedge fundok, akik még 80 százalékos short állomány mellett is tovább shortolnak egy kiskapitalizációjú részvényt? Mennyire felelős dolog szinte teljesen ellenőrizetlenül a maximum szintig csavarni és csavartatni akár opciókon, akár margin kereskedési lehetőségen keresztül a befektetői tőkeáttételi lehetőségeket?

Véleményem szerint a Gamestop története egy korai figyelmeztetés volt az egész pénzügyi rendszer számára okozott kockázatról. Valami olyan, mint amikor a New Century Financial 2007. április 2-án csődbe ment, az amerikai jelzálogpiaci válság előfutójaként.

De jó is lenne, ha a döntéshozók most megértenék a korai figyelmeztető jeleket, és például Thomas Peterffy javaslatainak megfelelően a mostani körülményekhez igazítanák a tőkepiac biztonságát!

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. február 19-én. Címlapkép: részlet a 300 című filmből, borítókép)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Guy Ritchie Blöffje a tőzsdéken – Sivatagi Sas .50 versus Replica

Olvasási idő: 5 p
Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában.
picture

Jogában áll-e világszerte több millió fiatalnak egyszerre hülyének lennie?

Olvasási idő: 6 p
Ez az írás nem a bitcoinról szól, nem is a Gamestopról és nem is az ezüstről. Hanem arról, hogy az újdonsült, huszonéves és még fiatalabb generáció milyen tapasztalatokat szerzett eddig a megtakarítási és befektetési lehetőségeivel, a tőzsdék működésével és az árfolyamok alakulásával kapcsolatban.
picture

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Olvasási idő: 7 p
Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel: hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short.