Régiós devizák: különös november, mozgalmas december?

Erős hónap volt a november a régiós devizáknak

A járvány miatti korlátozások és a még mindig súlyosbodó fertőzöttségi és halálozási statisztikák által is nyomasztott főbb régiós devizák erős hónapot zártak novemberben. Ha az árfolyamváltozások százalékos értékét nézzük az euró ellenében (ami pedig maga is több mint 2,5 százalékkal értékelődött fel a dollárral szemben): a 2,1 (HUF), 3,1 (PLN) illetve 4,1 (CZK) százalékos erősödés a globális feltörekvő piaci devizák összességét tekintve sem volt rossz teljesítmény.

Ahhoz képest viszont, hogy a tőzsdeindexek az első globálisan is nagyhatású vakcinahírek hatására a világ minden táján szinte felrobbantak. A kelet-közép-európai régióban is egész hónapban erőteljes teljesítményt nyújtottak. A devizapiaci kép több szempontból is összetettebbnek és régiós szinten is egyre diverzifikáltabbnak tűnt.

November első napjaiban még erőteljes volt a forint, a lengyel zloty és a cseh korona együttmozgása. A régiós devizák teljesítményének nagyobb része az USA választási eredmények közvetett hatásából adódott. Ez a globális devizamozgások tükrében nem is volt meglepő – az már talán inkább, hogy végül ez bizonyult az egész hónap legerősebb piacmozgatójának a vakcinahírekkel együtt is. A Pfizer/BioNTech vakcina-bejelentés napjára (november 9.) ugyanis már mindhárom deviza megközelítette a 3 százalékos erősödést az előző hónap végi záráshoz képest – ennél többre a forint és a zloty részéről már nem is futotta a hónap hátralévő részében, és a tovább erősödő cseh korona is letudta ezzel a havi erősödés háromnegyedét.

Beárazták a vakcinát?

Ennyi lett volna a vakcina-boldogság? Ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből? Nos, rövidtávon úgy tűnik, hogy mindössze ennyit. A miértre pedig két irányból is találhatunk magyarázatot.

A reakció relatív visszafogottsága részben magának a vakcinahírnek a részleteiből adódik: a Pfizer/BioNTech eredmény ugyanis nem sokat mondott el arról, hogy hazánkban, illetve a környező országokban mikor érkezhet meg egy (vagy több) kellő bizalmat ébresztő oltóanyag, illetve mikor kezdődhet meg az oltás, és mikor érheti el a beoltottság a járvány megfékezéséhez elégséges szintet. Amíg ilyen információk nem állnak rendelkezésre, addig magyar-lengyel viszonylatban a devizapiac irányának meghatározásáért tovább birkózhat egymással a feltörekvő piaci tőkebeáramlás és a gyenge dollár pozitív hatása, illetve az EU költségvetési szavazás bizonytalansága miatti hatás alakulása, ami a december 8-9-i döntéshozói nyilatkozatok fényében negatívból pozitívba fordult. (És mindez részben megspékelve a brexit-tárgyalások bizonytalansága miatt szintén hektikus, részben az EUR/USD árfolyamon keresztül jelentkező közvetett hatással.)

Ezek a piacbefolyásoló folyamatok, illetve események adhatják a magyarázat másik fontos (és meglehetősen összetett) elemét azt illetően, hogy miért nem láttunk/látunk erőteljesebb pozitív reakciót a régiós devizapiacokon, és miért áll még mindig a forint, a zloty, de még a sokszor a régiós menekülődeviza szerepét betöltő cseh korona is lényegesen gyengébb pozícióban március elejéhez viszonyítva a legutóbbi feltörekvő piaci vásárlási hullám ellenére is.

Mozgalmas december

A konkrét eseményekhez, illetve döntésekhez köthető kockázatok egyúttal mozgalmas decembert is ígérnek, amint az már a hónap első napjaiban is nyilvánvaló volt. Az uniós költségvetés időrendjét, a tagországok közötti együttműködés hatékonyságát, illetve Magyarország és Lengyelország EU-n belüli mozgásterét is fenyegető EU-s vétó veszélye rövid távon időhöz kötött tárgyalások és szavazások függvénye. Miután a legfrissebb hírek a megegyezés irányába mutatnak, így jó eséllyel elhárulhat a katasztrófa-forgatókönyv, és ennek bizonyossá válása után gyorsan feléledhet a további pozitív hatások (feltörekvő piaci tőkeáramlások és később a várt újabb vakcinahírek) dominanciája.

A december 7-én kezdődött héten ugyanakkor mindezek mellett az EKB idei utolsó kamatdöntő ülése (frissített makrogazdasági előrejelzésekkel és bank-osztalék döntéssel) is bonyolítja a devizapiaci kilátásokat. És a december 16-i Fed ülés lehetséges hatásairól még nem is ejtettünk szót.

Mindezek után egyre erősödhet bennünk az a gondolat, hogy ebben a helyzetben nem sok biztosat állíthatunk a régiós devizakilátásokról. Egy dolog azonban mégiscsak az lehet: mégpedig az árfolyammozgások differenciálódása, ami már november második felében világosan kirajzolódott. Ebben a forint egyelőre lemaradónak bizonyult, míg a legerősebb teljesítményt csaknem folyamatosan növekvő előnnyel a cseh korona érte el.

Mi várható még a jövőben a régiós piacon?

A differenciálódás a forint és a zloty között is nyilvánvaló volt, annak ellenére is, hogy e két deviza esetében a legerősebb és legnagyobb figyelmet kapott potenciális piacmozgatónak a közösen képviselt EU-költségvetési vétó-álláspont bizonyult. És ez bármilyen következményeket is hozzon a vétó-helyzet lecsengése után az EU-s forráselosztást és Magyarország, illetve Lengyelország pozícióját illetően, a régiós differenciálódás jövőre is folytatódhat. Minél inkább a vakcina-alkalmazás és a gazdasági kezelhetőség irányába halad a járványhelyzet, és minél inkább megszokottá válik a nagy jegybankok globális „pénzöntése”, annál inkább előtérbe kerülnek majd az egyes gazdaságok és devizák közötti helyi különbségek, a 2021-re várt gazdasági kilábalás, illetve a hivatalos tervek szerint javuló költségvetési hiányhelyzet eltérései miatti eltérő befektetői megítélés. Ez a régiós devizák közötti mozgásokban is tükröződve izgalmas befektetési lehetőségeket ígér.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2020. december 10-én. Címlapkép: a régiós devizapiaci kép több szempontból is egyre összetettebbnek tűnik, forrás: Daily News Hungary)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.