Hat jóslat a 2020-as évekre – a világ nagyot változhat
Passzív uralommal szemben visszavágó hedge fundok és aktívan kezelt alapok, a vártnál gyorsabban lassuló globális népességszám bővülés, szomorú módon terjedő súlyos elhízás, leolvadó 2000 méter alatt fekvő alpesi sípályák, Európa által uralt foci VB-k, technológiai cégek által uralt NBA. És végül, de messze nem utolsó sorban az ESG befektetések térnyerése és Tesla-típusú befektetési sikersztorik. Hat bátor jóslat a 2020-as évekre.
1. A hedge fundok visszavágnak a passzív alapoknak 2020 és 2029 között
Ha visszatekintünk a 2010 és 2019 közötti tíz évre, akkor ez nagyon nem a hedge fundok időszaka volt. Miközben az átlagos hedge fund teljesítmény az 1990 és 2009 közötti húsz évben 5,2%-kal múlta felül az S&P 500 indexet, addig 2010 és 2019 között az S&P 500 index teljesítménye 8,9%-kal múlta felül az átlagos hedge fund hozamot. Ez a szignifikáns különbség drámai átáramlással járt az aktívan kezelt alapokból a passzívan kezeltekbe. Az Egyesült Államokban a részvényalapok 31%-a követett passzív stratégiát 2010 elején. Tíz évvel később ez az arány 48%-os. A már 37 évesnél is hosszabb 1982 augusztusa óta tartó megabikapiac során éves átlagban az S&P 500 index 9,7%-os hozamot biztosított. Sokan hajlamosak ezt a múltbeli hozamszintet előrevetíteni a 2020-as évekre is, ami enyhén 8.000 pont feletti S&P 500 indexet jelentene 2029- végére. Véleményem szerint nemhogy ekkora átlaghozam nem lesz, hanem
KÖNNYEN ELKÉPZELHETŐ AZ, HOGY REÁLÉRTELEMBEN A JELENLEGINÉL ALACSONYABB SZINTEN LESZ AZ S&P 500 INDEX TÍZ ÉV MÚLVA.
Ez pedig újra visszahozhatja a játékba az elmúlt tíz év iparági átalakulását túlélő aktívan kezelt részvényalapokat és hedge fundokat.
2. A globális népességszámra vonatkozó előrejelzések túlzónak bizonyulnak
A 2100-as évre vonatkozóan nem ritkák napjainkban az olyan előrejelzések melyek szerint a század végén 11 milliárd ember fog élni a Földön és a népességszám növekedés motorja az addigra 4 milliárd fős Afrika lesz. Véleményem szerint a népesség növekedése sokkal gyorsabban fog lelassulni Afrikában, mint azt a konszenzus gondolja. Szerintem még a 9 milliárd főt sem fogja elérni a Föld népessége és Afrika népességszáma is meg fog állni valahol 2 és 2,5 milliárd fő között. Ez szerintem a Bill és Melinda Gates Alapítvány és a hozzá hasonló szervezetek afrikai felvilágosító munkájának, illetve a globális kapitalizmus térhódításának lesz köszönhető. Sok afrikai országban a thaiföldihez hasonló módon fog lecsökkenni a termékenységi ráta, ami az ázsiai országban az alábbi módon alakult 1960 és 2007 között:
Thaiföldön az egy anyára jutó 6 szülés (1967) mindössze 25 év alatt esett le 2-re (1992). A globális változások sokkal gyorsabbak, mint azt sokszor gondoljuk.
AHOGY A BOLYGÓNKON A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS IS EXPONENCIÁLISAN GYORSULT BE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN, ÚGY A LASSULÁS ÜTEME IS MARKÁNSABB LESZ, MINT AHOGYAN AZT MA ELŐREJELZIK.
Tavaly májusban a húgom Nepálban járt, ahol úgy néztek rá, mint egy űrlényre, hogy három gyermeke van, pláne úgy, hogy két fiú után még szült egy lányt. A helyiek nem értették, hogy minek két fiú után harmadik gyermek. Jelenleg a 2017-es adatok alapján 1,97 a termékenységi ráta Nepálban úgy, hogy 22 év alatt esett le ide az 1995-ös 4,73-ról. A Thaiföldet és Nepált jellemző gyorslefutású és drasztikus születésszám csökkenéssel járó demográfiai pályát várom az afrikai országok többségétől, például Nigériától a következő évtizedben.
3. A súlyos elhízás (40+ BMI) sajnálatos terjedése
Az elhízás és a túlsúly globális népbetegséggé vált a fejlett világban az elmúlt évtizedekben. A lakosság egyre nagyobb arányát érintő többletsúly terjedése az Egyesült Államokból indult valamikor az 1990-es évek elején. A jelenlegi statisztikák alakulása az elhízási adatokon belül is egy szomorú trendet mutat, a súlyosan elhízott (40 feletti testtömegindex) népesség arányának a drámai növekedését. Egy átlagos 180 centiméter magas férfi 130 kilogrammos testsúly felett, míg egy átlagos 165 centiméter magas nő 109 kilogrammos testsúly felett súlyosan elhízott. Az USA lakosságának jelenleg már több, mint a 8%-a tartozik a 40 feletti testtömeg indexszel rendelkező állampolgárok közé és az arányuk növekedése veszélyes trendeket mutat. A 12-19 éves korú amerikai fiatalok 9%-a súlyosan elhízott. Ahogyan az elhízási folyamat világszerte szétterjedt az Egyesült Államokból, úgy várható sajnos ennek a súlyos elhízásnak is a terjedése világszerte a következő évtizedben.
Kövér vagy? Ez bizony sokba fog kerülni a gyerekednek is!
A népbetegséggé váló elhízás társadalmi költségei akár fegyveres konfliktusokéhoz hasonlíthatóak. Az USA-ban a drasztikusan emelkedő egészségügyi kiadások, a kisebb termelékenység és a rohamosan terjedő cukorbetegség is jól dokumentált tünetei az elhízásnak.
4. Leolvadnak az Alpok sípályái
Az elmúlt 10-15 évben az egyik legdrámaibb személyes megfigyelésem a síelés körülményeinek szignifikáns romlása volt adott magassági zónákban. A Kanadában élő inuit indiánok többszáz szót ismernek a hóra, én is meg tudnék különböztetni 15-20 kategóriát síelés közben. Míg a 2000-es évek az 1.000 méteres tengerszint alatti magasságban fekvő sípályák agóniájának a kezdetét hozták, addig napjainkban a szenvedés már az 1500 és 2000 méter közötti magasságba tolódott fel. Mániákus síelőként szívszaggató látni Európa legmagasabb síterepén Zermatt-Cervinia mesevilágában a 3000 méteres tengerszint feletti magasságba telepített hóágyúkat, miként a Pitztal-ban a gleccsert 3200 méteres magasságban hóágyúzó installációkat is. Évről-évre egyre nehezebben biztosítható a völgymenet 1300-1400 méteres tengerszint feletti magasságú falvakba. Mostanában decemberben a stabilan jó minőségű hó határa 2000-2200 méterre húzódott fel szemben a tíz évvel ezelőtti 1500-1700 méteres magassággal. Évről-évre rövidülő szezonokat várok a 2020-as években a 2000 méter alatti pályákon. Szomorúan érzem azt, hogy az erdei sípályákat lassan elfelejthetjük…
A klíma nem viccel – lehet, hogy jófajta skandináv borokat iszunk majd 2040-ben?
Magasabbra és északabbra – lehetne az általános jelszó Európa vezető borászatainál napjainkban. Terjed a mediterrán borászatok között az a szokás, hogy egyfajta fedezeti ügyletként északabbra fekvő országokban vesznek területeket, miközben Németországban a vörös szőlő ültetvények, Dániában és Norvégiában pedig a borászkodás hódítanak.
5. Európa által uralt foci VB-k, tech cégek által uralt NBA
Amikor 1990-ben Kamerun csapata a nyolc között csak hosszabbításban esett ki Anglia ellen a világbajnokságon a szakértők nagyon fellelkesedve találgatták azt, hogy 3, 4 vagy 5 VB kell-e majd ahhoz, hogy afrikai csapat világbajnok legyen. A FIFA is nagyon szeretné már, ha az eredményességet tekintve is globális játék lenne a futball. Az 1990-es óta 7 világbajnokság ment le, afrikai csapat továbbra sem jutott a négy közé, ázsiai is egyszer (Dél-Korea 2002-ben rendezőként, gigantikus bírói hátszéllel). A mostani 32 csapatos rendszerben eközben 13 hely jut Európának, a jövőbeli 48 csapatos szisztémában pedig 16 fog jutni valószínűleg. Ha nem területi, hanem globális selejtezők lennének, akkor most 20-22, a 2026-tól alkalmazandó rendszerben pedig 30-32 európai csapat játszana a VB-n. Európa fölénye a világgal szemben nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt négy világbajnokság új trendje, hogy a végén már Dél-Amerika sem rúg labdába. A 2002-ig rendezett 17 VB-n 9 dél-amerikai és 8 európai siker volt. Azóta négy európai győzelem. Véleményem szerint
A 2020-AS ÉVEKBEN SEM JÖN EL A FIFA FEJESEI ÁLTAL HŐN ÁHÍTOTT EREDMÉNYESSÉGI GLOBALIZÁCIÓ, MINDHÁROM TORNÁT EURÓPAI CSAPAT FOGJA NYERNI.
Az amerikai professzionális kosárlabda bajnokságban új trendként jelent meg az elmúlt években a technológiai világ térnyerése. Az elmúlt öt szezon szupercsapata, a Golden State Warriors úriközönsége maga a Szilícium-völgy. Árbevételük többszáz millió dollárral haladja meg az utánuk következő csapatokat. Steve Ballmer, nyugalmazott Microsoft főnökként immár a Los Angeles Clippers tulajdonosaként „bolondozik” a sajtótájékoztatókon:
Joseph C. Tsai pedig az Alibaba második embereként 2019-től a Brooklyn Nets egyedüli tulajdonosa. Ezen hipergazdag technológiai vezetők és szurkolók által biztosított környezet komoly veszélyt fog jelenteni véleményem szerint az NBA kiegyenlítettségére. Ez már látszott a tavaly nyári szabadügynök piacon is, amikor a legnagyobb nevek többségét (Leonard, George, Durant, Irving) a Los Angeles Clippers és a Brooklyn Nets tudta leigazolni.
6. Az évtized befektetései a „környezettudatos környezetszennyezők” lesznek
Eleve úgy gondolom, hogy egyre nagyobb nyomás lesz a különböző vállalatokon és döntéshozókon abban az irányban, hogy minél kisebb ökológiai lábnyom mellett bonyolítsák gazdasági tevékenységüket. Az ESG (environmental, social, governance) tudatos befektetési osztály térnyerésének az évtizedére számít szinte mindenki. Ezen a kategórián belül is azt várom, hogy
AZOK A CÉGEK FOGJÁK ELNYERNI A BEFEKTETŐI TÁRSADALOM BIZALMÁT, PÉNZÉT, ILLETVE A KIMAGASLÓ ÁRAZÁSI MUTATÓKAT, AKIK VALAMILYEN ALAPVETŐEN KÖRNYEZETSZENNYEZŐ IPARÁGBAN LESZNEK KÉPESEK NAGYON ZÖLD MÓDON TEVÉKENYKEDNI.
Vagy akiről el fogják hinni, hogy jó úton jár az alapvetően szennyező iparágakban a környezettudatos lét felé.
Kiváló példa erre a típusú cégre a 2010-es évekből a Tesla, amely az olajra épülő autózásban mutatott fel hihetetlen történetként egy olyan alternatívát, amellyel kivívta a klímáért aggódó befektetők egy csoportjának végtelen bizalmát és tiszteletét. Véleményem szerint sok iparágban láthatunk majd a Teslához hasonló sztorit a 2020-as években. Hasonlóan Musk cégéhez ezek is mindig nagyon drágának fognak tűnni az értékalapú vállalati modellekben, ám aki bizonyítani tud majd, az masszív hozamot is fog biztosítani a benne hívő invesztoroknak.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
