2018: A feltörekvő futballkultúrák éve a fejlettekkel szemben?
Miként a részvények világában, a labdarúgásban is vannak fejlett és feltörekvő piacok. Más a beosztás a fociban, mint a részvényeknél, és vannak olyanok, akiket nehéz besorolni. Az 1986 és 2014 között eltelt 8 világbajnokság végső szakaszát vizsgálva Németország, Brazília, Argentína, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország jelenti a fejlett labdarúgó világot. Anglia és Belgium két olyan jelentkező, akik 2018-ban felvételükért jelentkeznek ebbe az elitklubba. Ők és a világ többi része képezi a foci feltörekvő piacait, akik ezen a nyáron évtizedek óta nem látott módon tepernek, hogy a fejlettek által önmaguknak leosztott tortából minél látványosabb szeletet hasítsanak le maguknak.
„Egyszerű játék a futball, 22-en játsszák, 90 percig tart, és mindig a németek nyernek.”
Gary Lineker sokszor idézett mondata még igazabb, mint azt gondolnánk, ha vetünk egy pillantást az elmúlt nyolc teljes világbajnokság egyenes kieséses szakaszára és az ebben a stádiumban elért eredményekre.
Gary Lineker és a VB kulcsmeccseinek győztesei 1986 óta
„Mindig is csodáltuk a németeket, már a megsemmisítő 7-1-es brazilok elleni elődöntő előtt is. Németország ugyanis, Angliával ellentétben, mindig nagyon messzire jutott a világbajnokságokon. Négyszer egymás után elődöntőt játszani önmagában tiszteletre méltó és tekintélyt parancsoló. Mi is erről álmodozunk. A játékosaik, a fejlődésük óriási. És semmi ok nincs, ami miatt ez rövid idő alatt megváltozna, hiszen a játékosaik még erősebbek lettek, mint négy éve voltak. Ez a csapat bevonul a történelembe.” – mondta Lineker a 2014-es, végül német győzelemmel végződő világbajnoki döntő előtt.
Kik nyerik az egyenes kieséses meccseket?
Azért az elmúlt nyolc VB-t vizsgáljuk, mert ezeken a legjobb 16 között már ugyanabban a lebonyolításban játszottak és játszanak a csapatok. Ez az éra 1986-ban kezdődött. Egyenes kieséses rendszerben négy párharcot kell megnyernie annak, aki világbajnok szeretne lenni. A foci csúcseseményén ebben a szakaszban 15+1 mérkőzésre kerül sor. A plusz egy meccs az elődöntő két vesztese között a harmadik helyért megy, ezzel mi most nem foglalkozunk, mert más a tétje, mint a másik 15 mérkőzésnek. Ezen a 15 meccsen klasszikus élet-halál harc zajlik, a vesztes megy haza, a győztes pedig reménykedhet, hogy világbajnok lesz. Illetve az utolsó találkozó győztese ténylegesen azzá is válik. Egy szó, mint száz, 1986-tól 2014-ig 8 eseményen 120 ilyen mérkőzést játszottak a csapatok. Adjunk minden győzelemért – függetlenül annak rendes játékidőben, hosszabbításban vagy tizenegyesrúgásokkal elért módjától – egy pontot az adott csapatnak és összegezzük ezeket 1986-tól kezdve. Az alábbi eredményeket kapjuk:
Egy VB-n maximum négy pontot lehet szerezni, azt a világbajnok kapja. A döntő vesztese három ponthoz jut, míg az elődöntőben elvérző csapatok kettőt szereznek. Egy pontot kapnak a nyolc közé bejutó csapatok, akik a negyeddöntőben hullanak ki. A pontszerzési feltételek meglehetősen kemények, nem elég a VB-re kijutni és túlmenni a csoportkörön, a fenti táblázatban innen még nyerni kell egy egyenes kieséses meccset is. Elemezzük most egy kicsit ki ezt az oszlopdiagramot!
Német-brazil dominancia
Jól látható, hogy a 8 világbajnokság alatt a 120 egyenes kieséses rendszerben aratott győzelemből 36-ot a német és a brazil válogatott szerzett. Ez a teljes megnyerhető mérkőzésállomány 30%-a. A nyolc világbajnoki címből testvériesen megosztozva el is vitt négyet ez a két csapat. Továbbá szereztek még három ezüstérmet. Hihetetlen, de a két ország masszív dominanciája még így is csökkent egy kicsit a második világháború utáni időszakhoz képest. Az 1950 és 2002 között lejátszott 14 világbajnoki döntőben ez a két csapat 14 részvételt tudott felmutatni! Annyit, mint az összes többi ország együtt. Ezen a 14 világversenyen mindössze egy olyan döntőt játszottak 1978-ban, ahol egyik csapat sem képviseltette magát. A 2002-es döntőt egymással játszották, a maradék 12 alkalommal pedig valamelyikük mindig ott volt az adott torna utolsó meccsén.
Országok és komplett földrészek
A 120 kiosztható pontot tartalmazó grafikonunkon kilenc ország és öt (általában valamely földrész nemzeti szövetségeit tömörítő) konföderáció található. Ez nem véletlen. Országként azokkal számoltunk, akik legalább két VB-n szereztek egyenes kieséses győzelmet. Ilyen csapat csak kilenc volt. Az összes többi ország csapata egyszeri csodaként jutott be a nyolc közé valamelyik világbajnokságon 1986 és 2014 között. A FIFA által évtizedek óta forszírozott kiegyenlítődésből a tornák végső szakaszában semmi nem látszik. A 120 győzelemből Európa 79-et, Dél-Amerika 33-at, míg a világ többi része mindössze 8-at szerzett meg. Innentől kezdve pedig játsszunk egy kicsit a számokkal!
Németország és a linekeri igazság
A német mérleg a vizsgált világbajnokságokon (illetve természetesen előtte is) lenyűgöző. Nyolc világbajnokságon négy döntős szereplés két világbajnoki címmel. A két döntős vereséget két korszakos csapat ellen szenvedték el, 1986-ban a Maradona nevével fémjelzett Argentína, míg 2002-ben a Ronaldo, Rivaldo, Ronaldinho és Roberto Carlos vezette brazil álomcsapat fektette kétvállra őket. A két elődöntős vereség 2006-ban és 2010-ben a későbbi világbajnok Olaszország és Spanyolország ellen következett be. A legnagyobb kakukktojás az 1994-es tornán Bulgária ellen elszenvedett vereség, ahol a bolgár csapat a meccs utolsó negyedórájában fordítani tudott. Emellett még 1998-ban esett ki a germán válogatott a nyolc között. Ez a két legrosszabb szereplésük 1986 és 2014 között. Hány ország cserélte volna el ezt legjobbra…
A NÉMET LABDARÚGÁS EGYIK LEGJOBB SZOKÁSA AZ, HOGY STIELIKE 1982-BEN A FRANCIÁK ELLEN A BÜNTETŐPÁRBAJBAN KIHAGYOTT 11-ESE ÓTA NEM HIBÁZOTT NÉMET JÁTÉKOS RÚGÁST A HOSSZABBÍTÁST KÖVETŐEN EBBEN AZ IDEGGYILKOS MŰFAJBAN.
Azóta 15 büntetőt értékesítettek a német játékosok zsinórban. Ezzel a vizsgált időszakban három büntetőpárbajban 12 sikeres büntetőt végeztek el. Ezt 1986-ban Mexikó, 1990-ben Anglia, míg 2006-ban Argentína bánta. Nagyon fontos tényező ez a német dominanciában. Kihagyott 11-es nélkül a büntetőpárbajban ugyanis nehéz kiesni.
A 11-es párbajok fontosságáról az angolok tudnának mesélni. Ők a németekkel ellentétes pályán mozogtak ebben a műfajban. A vizsgált nyolc VB-n három alkalommal kellett odaállniuk 120 perc után büntetőket rúgni. A mérleg három vereség, 14 elrúgott 11-es, 7 találat és 7 kihagyott büntető.
A német labdarúgás eredményességének az erejét bizonyítja, hogy pontosan úgy szerepeltek 1986 óta a világbajnokságok legjobb 16 csapata között, mint Olaszország és Franciaország együtt. A franciák és az olaszok külön-külön egyszer nyertek trófeát, egy döntőben veszítettek, egyszer buktak elődöntőt és negyeddöntőt. Ebből is látható, hogy a német csapat mostani csoportkörös kiesése minden idők egyik legdöbbenetesebb meglepetése.
Hol marad az afrikai és ázsiai előretörés?
Amikor 1990-ben Kamerun hosszabbítás után fájdalmas vereséget szenvedett Angliától a negyeddöntőben (Lineker két 11-esével fordítottak az angolok) a FIFA vezetőitől kezdve a nemzetközi sportsajtóig mindenki azt találgatta, hogy 8, 12 vagy 16 év múlva ad-e először Afrika résztvevőt egy világbajnoki döntőbe. Azóta nemhogy döntőbe nem jutott afrikai csapat, de még az elődöntőt sem érte el innen válogatott.
AZ AFRIKAI CSAPATOK HÁROM NYOLCADDÖNTŐT TUDTAK EDDIG MEGNYERNI, MINDHÁRMAT HOSSZABBÍTÁS UTÁN.
Az afrikai válogatottak előretörése teljes mértékben elmaradt.
Még sanyarúbb az ázsiaiak sorsa a világbajnokságok végső szakaszában. A táblázatunkban összesen két győzelmük van. Egy hosszabbítás után és egy büntetőpárbajban kiharcolt érdekes győzelem. Mindkettőt Dél-Korea érte el 2002-ben hazai pályán, amivel elődöntőbe jutott. A hazai pálya fogalmáról elég annyit mondani, hogy még 16 év után is azonnal 220-ra menne fel egy közepesebb olasz vagy spanyol szurkoló vérnyomása, ha azt a nyolcaddöntőt és negyeddöntőt felemlegetnénk nekik.
Hogyan nézett ki egy átlagos világbajnokság 1986 és 2014 között?
A nyolc világbajnokság 120 komoly téttel bíró egyenes kieséses meccséből 84-et (70%) a fejlett futballvilág (Németország, Brazília, Argentína, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország), nyert meg. Ez egy átlagos VB 15 meccséből 10,5 győzelem.
A FEJLETT VILÁG ADTA MIND A 8 VILÁGBAJNOKOT ÉS MIND A 16 VILÁGBAJNOKI DÖNTŐST.
A 32 elődöntős helyből 23-at foglaltak le maguknak. Anglia és Belgium együtt 8 győzelmet zsebelt be, ami tornánkénti 1-es átlagnak felel meg. A nem fejlett európai országok 16 győzelmet arattak 1986 és 2014 között, ami egy átlagos VB-n így 2 pontot ér. Dél-Amerika kisebb csapatai 4 győzelmet arattak, ami 0,5-ös átlagot hoz nekik. A világ többi része Észak- és Közép-Amerikával, a teljes Afrikával és Ázsiával együtt összesen 8 csatát vívott meg sikerrel, ami egy átlagos világbajnokságon 1 győzelemnek felel meg. A 15 szeletes átlagos világbajnoki torta 1986 és 2014 között ez alapján így nézett ki:
A fejlett labdarúgó kultúrák nem hagytak egy harmadot sem a többieknek.
2018 drasztikus változásai
Már csak 5+1 mérkőzés van hátra a jelenlegi világbajnokságból, ám a végeredményt és a torna végső szakaszát tekintve
MÁR MOST TELJESEN EGYEDINEK MINŐSÍTHETJÜK EZT AZ ESEMÉNYT
Egy csapat magasan kiemelkedik a feltörekvő futballkultúrák közül, ugyanis párját ritkító óriásirtást vitt véghez a selejtezősorozatot is beszámítva. A sokak által csak labdagyilkosnak titulált Svédország olyan ultrahatékony és „korszerű” válogatott labdarúgást játszik, amivel eddig egész egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a csúcsellenfelek. Az európai selejtezőcsoportban a svédek a második helyen végeztek Franciaország mögött, de kiejtve Hollandiát. Második bravúrként egy összesítésben 1-0-át hozó párharcban kiverték Olaszországot. Egy nagy bedobás utáni megpattanó lövéssel. „Megpattanó” elég eredményesen játszik azóta is Ibrahimovic helyén, cserében viszont tudnak tíz mezőnyjátékossal védekezni. Ezzel a hét fejlett fociországból kettőt már a VB-re való kijutástól is megfosztottak. A harmadik bravúrtól, a németek kiverésétől is csak egy percre álltak.
Kis csapat biztos helye a döntőben
Utána Dél-Korea bevégezte a munkát kiejtve a németeket a csoportból, így csak négyen maradtak a világesemények utolsó hetének uralkodói közül. Az összekerülő franciák és argentinok közül végül Franciaország maradt állva. A spanyolok fegyelmezési okból edzőt váltottak egy nappal a rajt előtt, négy meccsükből egyet tudtak megnyerni, így hiába volt tizenkétmillió sikeres passzuk az oroszok ellen, végül 11-esekkel kiestek. Brazília simán jutott a nyolc közé, de így is csak ők és a franciák képviselik az egyeduralkodó hetest a nyolc között ezen a világbajnokságon. Ez 1986 óta a legkisebb szám a nyolc között a fejlett hét csapat közül. Az 1986 és 2014 közötti 8 tornán ezek a csapatok átlagosan 4,62 helyet foglaltak le maguknak a legjobb nyolc között. Ráadásul, mivel idén Franciaország és Brazília egy ágra került, ezért már a nyolc között biztossá vált, hogy lesz kiscsapat (bocsánat Anglia) a döntőben. Erre utoljára 1966-ban volt példa.
A FELTÖREKVŐ ORSZÁGOK 2018-AS SIKERE NEM ONNAN JÖN, AHONNAN A FIFA SZERETNÉ.
Bár mind Dél-Koreának és Iránnak volt említésre méltó bravúrja, Japán pedig óriási meccset játszott Belgiummal, de ázsiai csapat megint nem jutott a nyolc közé. Ugyan nagyon kicsin múlott (egy 86. percben kapott gól Nigéria és több sárgalap (!) Szenegál esetében), de az afrikaiak még rosszabbul jártak. Nem jutott be innen csapat még a legjobb 16 közé sem. Mexikó sokadszorra esett ki a 16 között, Costa Rica nem ismételte meg 2014-es bravúrját, míg Panama 0-6-nál úgy örült az angolok ellen egy gólnak, mintha VB-t nyertek volna.
A hat negyeddöntőbe jutó feltörekvő közül Uruguay 4-5 olyan játékossal bír, akit bárhol a világon szívesen látnának. A többi öt ország európai. Belgiumtól régóta várnak egy nagy durranásra a szakértők, Anglia pedig évtizedek óta reménykedik. Az oroszok meglepő módon vannak itt, míg Horvátország a játékoskerete és az ágrajz alapján akármekkorát álmodhat. A svédek a futballban alkalmazott matematika professzorai. Minél tovább mennek Oroszországban, annál nagyobb feladat elé állíthatják majd a bolygó egyik legnagyobb egóját, a mostani sikerekből kimaradó Zlatan Ibrahimovicot.
Last minute kiegészítés és a 2018-as várható torta
A péntek este lejátszott két mérkőzésen a franciák továbbjutása mellett újabb bástya dőlt le. Kiestek a brazilok a belgák ellen. Valamennyire meglepetés ez, de könyveljük el, hogy a belga aranygeneráció élete meccsén immár bizonyított. Most kapnak még 1+1 életük meccsét. Ami tény, hogy a fejlett futballkultúrák eddig mindössze 3 győzelmet arattak és innentől kezdve már maximum 2 újabb strigulát húzhatnak be, ha Franciaország világbajnok lesz. Ez kevesebb, mint az 1986 és 2014 közötti átlag fele. Az eddig megszokott kétharmad feletti részesedésből legjobb esetben is csak egyharmad marad. A francia világbajnoki címet feltételezve és egy angol győzelmet belőve idén a 15 kulcsmeccs győzteseinek a tortája így nézne ki:
A nem fejlett Európa, Belgium és Anglia újraosztotta a tortát 2018-ban. Hogy ez egy új trend kezdete, vagy egy egyszeri csoda-e, azt csak 8-12 év múlva ítélhetjük majd meg.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.