Szétesés szélén Európa! Tényleg?
Az Európai Unió széteséséről majdhogynem nap mint nap jelennek meg újabb híradások, cikkek, kiemelt anyagok. Mindeközben, ha a gazdasági mutatókra nézünk, egy teljesen más kép rajzolódik ki és a politikai folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak.
(Ez a cikk eredetileg a Concorde Iránytű magazin 2017. júniusi számában jelent meg.)
Ha a gazdasági mutatókat nézzük, akkor a tavalyi év után az Európai Unió gazdasági növekedése vélhetően idén is leelőzi az Egyesült Államokét. A 2 százalékot megközelítő növekedés egyébként sem rossz egy ennyire fejlett régiótól, ehhez a teljesítményhez pedig az unió egészét tekintve folyamatosan csökkenő munkanélküliség társul. Szóval a gazdasági mutatók kifejezetten jók és a növekedés gyorsulásának jelei láthatóak számos egyéb mutatóban is.
AZ UNIÓ SZÉTESÉSÉNEK VÍZIÓJÁT AZ EU-T ELLENZŐ PÁRTOK FELEMELKEDÉSE SZÍTJA. UGYANAKKOR JÓL LÁTHATÓ, HOGY A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS BEINDULÁSÁVAL EZEKNEK A PÁRTOKNAK A NÉPSZERŰSÉGE IS CSÖKKEN.
Marine Le Pen népszerűsége 2013-ban volt a csúcson, azóta folyamatosan esik, ennek megfelelően el is bukta az elnökválasztást. Az is látható, hogy Franciaországban az EU népszerűsége 2013 óta folyamatosan nő, jelenleg a népesség több mint 70 százaléka Unió párti.
Az EU ellenes pártok máshol is folyamosan veszítenek a népszerűségükből. Nem sikerült a hatalom közelébe kerülniük Spanyolországban, ahol a reformoknak köszönhetően beindult a gazdaság és így a centrista erők megőrizték hatalmukat. Buktak az euró-szkeptikusok néhány hónapja Hollandiában, és ez történt Franciaországban is. Németországban sem sikerült az előretörés, az ottani AFP folyamatosan veszít a népszerűségéből.
Görögországban a nagy EU ellenes párt (Syriza) épp az EU által előírt program szorgalmas végrehajtását végzi – minden kommunikáció ellenére az EU-s elvárások többségét már megvalósították. Most már értelmetlen is lenne kilépni ennyi szenvedés után. Egyébként, ha a Syriza elbukik, akkor ismét centrista EU barát erők kerülnek hatalomra Görögországban.
A Brexit még lehet így, lehet úgy
A britek ugyan lehet, hogy kilépnek, de a kilépés is kétféle lehet. Ez egyik esetben nagyjából olyan lesz, mintha bennmaradnának; magyarul ugyanúgy fizetnek, mint eddig, miközben az EU-s polgárok ugyanúgy szabadon mozoghatnak az Egyesült Királyságban, mint a kilépés előtt. A másik esetben durva kilépés lesz, a britekre nézve durva gazdasági összeomlással együtt. Nehéz ezt most elhinni, az angolok eddig csak a pozitív részét érezték a kilépési „szándéknak”: a gyenge font javította a versenyképességüket és valójában még benn vannak a közös piacon – nem érzik még, milyen lesz kinn az sivatagban víz nélkül. Ugyanakkor a gyenge font másik oldalán elindult az infláció felfelé, amely pont azokat a szegényebb rétegeket érinti jobban, akik a kilépésre szavaztak. A vállalatok teljesen logikus módon elhalasztják a beruházásaikat – a pénzügyi cégek Londonban gyakorlatilag leállították a munkaerő-felvételt. Idén és jövőre már a negatív hatásokat is látni fogják, úgy, hogy még ki sem léptek.
AZ EU LÉTÉRE VALÓDI KOCKÁZATOT LÉNYEGÉBEN CSAK OLASZORSZÁG JELENT, OTT ELÉG MAGAS AZ EU SZKEPTIKUSOK ARÁNYA.
Ugyanakkor idén jó eséllyel nem lesznek választások és a gazdasági növekedés lassú beindulása vélhetően ott is csökkenti az EU ellenes erők népszerűségét. Ettől függetlenül nem bagatellizálnám el az olasz kockázatot, ez lehet egy veszély 2018-ban.
A lengyel és a magyar lakosság szereti a legjobban az EU-t
A politikai elit szintjén az EU-val legkritikusabb két közép-kelet-európai országban, nevezetesen Lengyelországban és Magyarországon, az EU tagság támogatottsága a népesség körében a legmagasabb Európában. A fentieken túl például hazánk szinte a lehető legmélyebben integrálódott az EU gazdaságába. A kanadai BCA Research a Brexit kapcsán készített egy EU függőségi mutatót még tavaly nyáron. A mutató a GDP arányos exporton túl az EU-ból érkező nettó direkt tőkebefektetéseket és az EU-ból érkező forrásokat is tartalmazza. Ebben az összesített mutatóban Magyarország toronymagasan az első.
Összességében úgy látom, hogy a gazdaság gyorsul, az EU ellenesség pedig tendenciózusan szorul vissza Európában. Franciaországban esély van arra, hogy a centrista erők reformokat hajtsanak végre. Németországban a szociáldemokraták erősödése – akár a nagykoalíción belül, akár úgy, hogy ők adják a következő kancellárt – mindenképpen pozitív folyamat az EU integrációjának szempontjából.
Egy erősebb Franciaországgal, egy, az EU integrációjával kapcsolatban még barátságosabb Németországgal és a felzárkózó perifériával az EU 1-2 éves távon egy erősebb szövetség lesz, nem pedig gyengébb. Ettől függetlenül persze az EU-nak is megvannak a maga gondjai és nem kizárt, hogy a következő nagyobb válság ismét próbára teszi az Uniót, de néhány éves távon én inkább az Európai Unió erősödésére fogadnék.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
