Paks: pro és kontra

Nehéz mostanság politikamentesen írni a hazai energetikai szektor jövőjéről. Pedig a szektor nagyon érdekes és számos változáson fog keresztülmenni a jövőben. Ami a magyarországi helyzetet illeti, az atomenergia választása nem feltétlenül lenne rossz döntés, ha tényleg sikerülne a projektet a tervezett költségkereten belül megoldani.

picture

(Ez a cikk eredetileg a Concorde Iránytű magazin 2017. októberi számában jelent meg.)

Nyilván a fenti mondatban a „ha” szónak komoly jelentősége van. Itt érdemes azt megjegyezni, hogy ma már tanulmányok százai bizonyítják, hogy az óriás állami projektek esetén, mint az atomerőmű építés vagy az olimpia, a kezdeti költségek mindig a sokszorosára emelkednek. Nem volt ez máshogy például a londoni olimpia esetében sem, ahol az eredetileg tervezett összeg háromszorosát költötték el. A legutóbbi finn atomerőmű esetén is durván elszálltak a költségek – nagyjából a tervezett háromszorosánál járnak.  Szóval a megaprojektek költségtúllépése nem magyar jelenség, ez biztos.

Ha eltekintünk a költségtúllépés nyilvánvalóan kiszámíthatatlan bizonytalanságán, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni. Egyrészt tény, hogy a mostani áramárak mellett nem érdemes semmilyen erőművet, különösen nem atomerőművet építeni. Azonban a mostani árak nem maradnak fenn örökké, mivel a régiós áramárak jelenleg az áramtúltermelés miatt ilyen alacsonyak.

Ez a túlkínálat azonban fokozatosan meg fog szűnni, mivel Németországban az atomerőművek bezárásáról döntöttek, így 2022 után a régió energia ellátottsága számottevően szűkösebb lesz, mint most. Magyarország áram szempontjából nem önellátó, így minket a fenti probléma sokkal jobban súlyt, mint bárki mást a régióban.

A KÍNÁLAT VÉLHETŐEN 10 ÉVES TÁVON BEKÖVETKEZŐ SZŰKÜLÉSE MELLÉ A KERESLET VÁRHATÓ NÖVEKEDÉSE TÁRSULHAT,

aminek a legfőbb oka az elektromos autók széles körben történő megjelenése. Ez a technológiaváltás a régió energiamérlegére is hat, nemcsak a hazai fogyasztásra.

Tehát a probléma – magyarul, hogy honnan lesz áram Magyarországon 2025 után – szerintem valós és az öregedő Paks 1 kiesése nyilván tovább rontja a helyzetet valamikor 2035 után. Így áramot valamiből elő kell állítani hazánkban is. Paks kiesésének idejére viszont felelőtlenség azt a kockázatot bevállalni, hogy a hazai áramfogyasztás több mint felét külföldről szerezzük be. Mivel energiahordozókban alapvetően szegény ország vagyunk, így a lehetőségek is végesek.

ALAPVETŐEN KÉT IRÁNYBAN INDULHATUNK EL: AZ EGYIK A HAGYOMÁNYOS ÁRAMTERMELÉS, A MÁSIK A MEGÚJULÓ.

Amennyiben a hagyományos energiatermelést nézzük, a következő lehetőségeink vannak: szén, gáz, atom. Jelentős szénkészletekkel hazánk nem rendelkezik, és nem lenne jövőbemutató az sem, ha erre az elavuló és környezetterhelő technológiára építenénk az energiaellátásunkat. A gáz jó alternatíva bizonyos mértékig, de például az Oroszországgal szembeni függésünket – ami gáz szempontjából a régióban a legnagyobb – valószínűleg nem segíti, ha a jövőben a fűtés után az áramtermelésünk nagy részét is gázerőművekkel oldjuk meg. Szóval, ha a hagyományos megoldásokban gondolkodunk, az atom egyáltalán nem rossz alternatíva.

A megújuló energiához áramot kellene tárolni

Ha a megújulókat nézzük, akkor a következők közül választhatunk: víz, szél és napenergia. A vízenergiáról hazánk évekkel ezelőtt lemondott, lényegében a Bős-Nagymarosi projekt hazai lábának meg nem építésével. A szél és a nap remek alternatívák lehetnek a jövőben, de túlságosan hektikusan termelnek. Addig, amíg nem tudunk nagy mennyiségben – hangsúlyozottan az ipar számára is nagy mennyiségben – áramot tárolni, addig erre a két energiaforrásra nem lehet feltenni egy ország energetikai biztonságát.

AMI MIATT A PAKS 2 DÖNTÉST KRITIZÁLNI LEHET, AZ AZ IDŐZÍTÉSE.

Kétségtelen, hogy egy ekkora projekt megvalósításához idő kell. Ugyanakkor egy ilyen döntés körülbelül 50 évre jelentősen meghatározza az energiatermelés szerkezetét.

Egy technológiai forradalom közepén vagyunk, kockázatos arra fogadni, hogy nem sikerül

Soha, a világtörténelem folyamán ennyi pénzt az energia-tárolás fejlesztésébe nem öltek, mint amennyit manapság. Tartós, egyre nagyobb kapacitással rendelkező akkumulátorokat szeretne az ipar jelentős része, tehát az autógyártók, az elektronikai cikkek gyártói, sőt ma már például a háztartási gépek egy részénél és a kerti szerszámok esetén is megjelent a technológia. Ha valamire ilyen bődületesen nagy a kereslet, akkor valamilyen technológiai áttörés valószínűsége nem lebecsülendő. Ha ez mégsem következik be és pusztán az akkumulátorok kapacitásbővülésének üteme tartható, akkor is jelentős előrelépés lesz az elkövetkező években.

Ha viszont sikerül áttörést elérni az energia tárolásának területén, akkor a hagyományos energiatermelési modell egészében kérdőjeleződik meg. Egy ilyen technológiai forradalom közepén arra fogadni, hogy nem sikerül ezen a területen előrelépni, kockázatos fogadás. Persze a nem cselekvés is kockázatos, de annyira nem sürget minket az idő, hogy néhány évet ne tudjunk még várni.


Ajánló

picture

Lágyan vagy keményen? - Alaptalan remények a Brexit körül

Olvasási idő: 5 p
Az EU számára túlélés parancsa, hogy a kilépést választó országnak látványosan rosszul kell járnia.
picture

Lejárt végre egy hosszú politikai szezon

Olvasási idő: 5 p
Az európai projekt megmenekült, a piacok visszatérhetnek a szokásos félelmekhez.
picture

Miért Soros nevet a végén?

Olvasási idő: 8 p
Magyarország a 2010-es években messze nem elégséges stabilizáció és növekedés eredményeként felélte és feléli a jövőbeli fejlődést finanszírozni és megalapozni hivatott forrásainak jó részét.