Legfontosabb eszköz a piacon a józan ész
A hvg360 hasábjain kéthetente megjelenő hírlevélben a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport elismert szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
(A cikk először a hvg360 gondozásában készülő Hova tegyem a pénzem című, kéthetente megjelenő hírlevélben jelent meg 2025. július 8-án. Feliratkozás a prémium hírlevelekre ITT.)
A befektetői döntések során sokszor nem az a legnehezebb kérdés, hogy épp részvényt, kötvényt, aranyat vagy valami mást vásároljunk – hanem az, hogy a híreket és eseményeket helyesen értelmezzük. A világ gyorsul, a hírek harsányabbak, az információ túl sok – az értelmezés képessége így egyre fontosabb. Az emberi psziché alapvető sajátossága, hogy a kis valószínűségű, de fenyegető eseményeket hajlamosak vagyunk túlbecsülni.
Evolúciós szempontból érthető és hasznos tulajdonság – ne kóricálj a dzsungelben, mert megehet a tigris –, de a modern tőkepiacon ez a reflex könnyen félrevezetheti a befektetőt. A tömegmédia pedig – nem meglepő módon – rájátszik erre. A közelmúlt izraeli–iráni konfliktusa kapcsán is bőven olvashattunk olyan címeket, mint:
Percekre vagyunk a nukleáris katasztrófától!
Küszöbön a harmadik világháború!
Irán lezárja a Hormuzi-szorost, 150 dolláros olajár várható!
Ezek a szalagcímek nem tájékoztatnak, hanem hatást keltenek, méghozzá félelemkeltéssel. Azon a hétvégén, amikor az USA lebombázta az iráni nukleáris létesítményeket, a zöldségesnél előttem álló idős házaspár épp biztosra vette az atomháború kitörését.
ÉN MIT TETTEM EKÖZBEN AZ ÁLTALAM KEZELT ALAPOKBAN? SEMMIT.
Ez a „semmi” azonban nem a közöny jele, hanem hosszú éveken át kialakított következtetések eredménye. Rengeteg geopolitikai elemzés, történelmi tapasztalat és helyzetértékelés áll mögötte. Alapkezelőként nem a legvalószínűtlenebb forgatókönyvekre, hanem a legvalószínűbbekre építünk. A lottón is lehet nyerni, de senki nem akarja, hogy az alapkezelője lottózzon a pénzével.
Dark and Stormy Irán koktél
Az idei év egyik kis valószínűségű, de nagy határsú eseménye az Egyesült Államok és Irán közötti nyílt konfliktus, amely várhatóan kihatna az olaj és az arany árfolyamára is.
Ami az izraeli–iráni összecsapást illeti: tőkepiaci szempontból ez egy úgynevezett „non-event” volt – vagyis olyan esemény, amelynek nagy valószínűséggel nincs érdemi hatása a piacokra. Természetesen kis valószínűségű események is megtörténhetnek, de pénzt nem ezekkel lehet keresni, hanem azokkal, amik valóban be is következnek. A konfliktus sorsa valójában azon a bizonyos hétvégén eldőlt, amikor Izrael váratlanul megtámadta Iránt. Irán gyorsan kifeküdt: a légvédelme megszűnt, az izraeli gépek gyakorlatilag szabadon közlekedhettek az ország légterében. Ha Izrael akarta volna, nemcsak a katonai, hanem a politikai vezetést is célba veheti. Ezt követően az USA könnyedén lerombolta az iráni atomlétesítményeket – ezek védtelen célponttá váltak.
Ezzel a Nyugat számára a konfliktus lényege lezárult. Irán nukleáris programja régóta szálka volt a világ szemében, és úgy tűnik, most katonai eszközökkel ért véget az, ami diplomáciai úton nem sikerült. További eszkaláció? Nem lehetetlen, de nem valószínű. Már a konfliktus elején is érdemes volt megnézni egy térképet: Izrael és Irán földrajzilag messze van egymástól. Rakétázás lehetséges, de konvencionális háború – gyalogos hadműveletekkel – lényegében kizárt.
Hormuzi-szoros: az iráni ütőkártya
A világ legfontosabb tengeri szorosairól szóló cikksorozatunk második részében a Hormuzi-szoros jelentőségét mutatjuk be.
A Hormuzi-szoros lezárásáról és az olajárak elszállásról szóló felvetések is abszurdak. Egy ilyen lépés egyértelmű casus belli lett volna az Egyesült Államok számára, akik ezt követően nemcsak hogy nem fékeznék Izraelt, hanem akár nyíltan is támogatnának egy iráni rezsimváltást. Irán ezzel csak veszíthetett volna: energetikai infrastruktúrája védtelen, a következmény katonai és gazdasági szempontból is katasztrofális lett volna.
Alapkezelőként a tanulság számomra egyértelmű: a Nyugat katonai képességeit hajlamosak vagyunk alábecsülni. Ezt a konfliktus is bizonyította. Ráadásul a háttérben az is látszik, hogy Oroszország meggyengülése miatt elvesztette a pozícióját Szíriában, Kína pedig képtelen volt megvédeni Iránt – így az Irán–Kína–Oroszország-tengely egy fontos tagja gyakorlatilag egy hétvége alatt kiiktatódott. Ezért is jelentette ki Kína nyíltan: nem hagyhatja, hogy Oroszország veszítsen Ukrajnában – akkor Amerika teljes figyelmét Kína kapná.
Számunkra, európai befektetők és alapkezelők számára ez azért fontos, mert a közel-keleti gyengüléssel párhuzamosan a szomszédságunkban zajló háború is hosszabbra nyúlhat – akár burkolt kínai támogatással is.
MINDEZZEL EGYÜTT: A LEGFONTOSABB KÉPESSÉG TOVÁBBRA IS A JÓZAN HELYZETÉRTÉKELÉS.
Nem szabad az árnyékoktól megijedni – és nem szabad a legvalószínűtlenebb hírek alapján hosszú távú döntéseket hozni. A befektető nem rettegésből, hanem higgadt elemzésből kovácsol előnyt.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
