A várakozások kezelésének megdöbbentő ereje
A gazdaság működése és működtetése rendkívül komplex dolog, talán hasonlítható egy óriási zenekarhoz is. Ahogy a jó koncerthez elengedhetetlen a karmester, úgy a gazdasághoz is szükséges a megfelelő irányítás. Olyan koncerten még nem voltam, ahol a karmester időnként arrébb lökte a zongoristát, vagy kitépte a hegedűt a hegedűs kezéből, hogy megmutassa, hogyan is kell ezt csinálni.
Azért bátorkodom ezt leírni, mert nem olyan rég a hazai gazdaságpolitika nagyhatalmú ura, Nagy Márton mondta, hogy az akkumulátorgyárak betelepítése – vagy a német függés további növelése – nem biztos, hogy jó ötlet volt. Szerinte érdemes lenne olyan kevésbé energiaintenzív és kevesebb emberi erőforrást igénylő, magyar tulajdonú dolgokra fókuszálni, mint például az élelmiszeripar, a gyógyszeripar vagy a turizmus.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 kéthetente megjelenő prémium hírlevelében a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.
Feliratkozás a hvg360 hírlevelekre ITT.
Fogalmam sincs, hogy valóban ezekre kell-e fókuszálni. Olyan eséllyel jöhet be, mint korábban az akkumulátorgyáras elképzelés. Vagy bármi más, amiről a szabad piac helyett a politikusok döntötték el, hogy a magánszereplőknek foglalkoznia kell vele. Az én álláspontom ugyanis az, hogy a karmester ne akarjon hegedülni, ne üljön be a zongorista helyére. Hanem figyeljen magára a zenére, koncentráljon arra, hogy a zenekar egésze jól szóljon.
Vannak persze nagy stratégiai döntések, ahol bizonyítottan nem a piaci koordinációra kell hagyatkozni. Ilyen például az a kérdés, hogy az energiatermelésben nem árt önellátási képességgel rendelkezni. (Ennek elmulasztása hazánkban épp 2022 végére hozott csődközeli helyzetet.) De ilyen akár az oktatás kérdése is, ami szintén hosszú távon térül meg, nemzeti érdek, és nem várhatjuk a piactól, hogy megszervezze. Ezzel szemben rövid távon a gazdasági szektorok mikromenedzselése vélhetően teljesen felesleges és alacsony hatékonyságú. Amit a gazdaságpolitika rövid távon is tehet, az a várakozások professzionális menedzselése. Ehhez pedig hitelesség kell.
Ismét letolt nadrággal a csalánosban
A befektetők eleve félnek a régiónktól, a háború közelsége elretteni őket, és akik a régióban fektetnek be, azok is inkább a kevésbé sebezhető országokat kedvelik. Magyarországon rengeteg beruházásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenti sebezhetőségünk érdemben csökkenjen.
Kína gazdasági növekedését sokak szerint Teng Hsziao-ping 1992-es dél-kínai körútja lökte be. A látogatások lényege az volt, hogy megerősítse a gazdasági nyitás és a reformok tényét. Emellett világossá tette, hogy a párt hagyja fejlődni a magánszektort. A kínai felzárkózást a dél-kínai körút után így a magánvállalkozások berobbanása indította útjára. Ehhez persze a vezetés biztosította a kiváló minőségű oktatást, és a brutális infrastrukturális és energetikai beruházásokat.
A várakozások menedzselése hazánkban is sokkal fontosabb feladata lenne a gazdaságpolitika irányítóinak. Ez vezet ugyanis idővel magasabb beruházási és fogyasztási aktivitáshoz, feltéve, hogy hitelességgel párosul. A hitelességet az ígért költségvetési hiány tartása is erősíti, ami pedig csökkenti a finanszírozási költségeket is.
A várakozások menedzselésének a része hazánk EU-s integrációjának kérdése is. Az uniós támogatások potenciális kiesése önmagában is fájó, nem helyettesíthető külföldi működőtőke beruházásokkal. De ez eltörpül ahhoz a problémához képest, hogy hazánk EU-s integrációjának a megkérdőjelezése, annak akár csak lebegtetése is bizonytalanságot szül. Nemcsak a külföldi gazdasági partnereink között, hanem a belső gazdasági aktorok között is. Érdemben határozza meg utóbbiak beruházási, fogyasztási és megtakarítási döntéseit is. A várakozások menedzselésének fontosságát sok döntéshozó elképesztően alulbecsüli.
Itt van példának Donald Trump, aki épp kiszámíthatatlanságát tekinti egyik legfőbb politikai erényének. Valójában azonban a bizonytalanság az, ami leginkább nehezíti a gazdaság működését. Meglátásom szerint ha idén recesszióba süllyed az USA gazdasága, azt nem annyira a vámok, mint inkább az egyre kiszámíthatatlanabbá váló gazdasági környezet fogja okozni. Már-már követhetetlenné kezd válni, milyen határidővel, milyen vámok lesznek, majd alig néhány órával életbe lépésük után nincsenek is, aztán hetekkel később a duplájuk jelenik meg ismét. Ha valamivel szét lehet verni egy amúgy jól működő gazdaságot, akkor ez az.
A bűnösök szenvedjenek!
Trump lépései nehezen visszafordítható folyamatokat indíthatnak el, évtizedek alatt felépített kapcsolatrendszerek pusztulnak most el, hetek alatt.
A gazdaságpolitikának két fő ága van, a monetáris és a fiskális politika. Az előbbit űző jegybankárok bár évtizedek alatt, de megtanulták, hogy legfőbb dolguk nem a jövőbelátás képessége, hanem a várakozások megfelelő menedzselése. Úgy fest, a tudás nem teljesen ragadós, a gazdaságpolitika másik ága – talán a politika állandó cselekvési kényszerének nyomása alatt – gyakran megfeledkezik a várakozások menedzselésének fontosságáról.
Ha most is így lesz, akkor annak következményei a tőkepiacon is egyre látványosabban jelennek majd meg. Avagy ha a karmester időről időre kitépi a vonót a hegedűs kezéből, akkor ne csodálkozzunk, hogy szétesik a koncert.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
