Jövőre újra bővülhet az eurózóna: búcsú a bolgár levától

Jövőre Bulgáriában is jöhet az euró, január 1-től az ország huszonegyedikként csatlakozhat az euróövezethez. A bolgárok a korábbi években már többször közel álltak az euró bevezetéséhez, de a finisben eddig mindig hibádzott valami. A 2022-es kritériumvizsgálat ebből a szempontból különösen érdekes volt, végül 2023 januárjában Horvátország egyedül csatlakozott, ahogyan arról akkor írtunk is. A bolgár euró kacskaringós bevezetése több tanulsággal szolgál a még az előszobában várakozó gazdaságok számára is.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2025. június 5-én.)

Bulgária hosszú útja az euróövezetbe

Életének 145. esztendejében, hosszú szenvedés után elhunyt… szerencsére már az évek száma is jelzi: nem egy emberről szól most a hír, hanem a jó öreg bolgár leva nekrológját írjuk éppen. A hosszú szenvedés egyedülálló abban az értelemben, hogy nincs még egy tagjelölt vagy ex-tagjelölt ország, amelyik ilyen sokszor „nem vezette be” az eurót, mint Bulgária 2023 és 2025 között.

Bulgária euróbevezetés felé vezető útjának hosszát akár már 1997-től is mérhetnénk: igaz, akkor még az euró sem létezett, de a balkáni ország már azóta szigorú valutatanácsi rendszert („currency board” az angol szakterminológiával élve) tart fenn, amelynek lényege, hogy (azóta is folyamatosan) rögzített árfolyamon köti a bolgár levát az euróhoz (1997-1999 között még a német márkához), az árfolyamstabilitást kiemelten szigorú költségvetési politikával támogatva.

AZ EURÓ BEVEZETÉSE FELÉ TÖRTÉNT FORMÁLIS ELKÖTELEZETTSÉG MÁR AZ ORSZÁG 2007-ES EU-S CSATLAKOZÁSÁVAL LÉTREJÖTT, DE AZ EZT KÖVETŐ GLOBÁLISAN IS VÁLSÁGOS ÉVEK UTÁN A KÖVETKEZŐ KULCSDÁTUM 2020 LETT.

Ekkor már a finisbe fordulásról beszélhetünk, ekkor lépett be a leva az eurózóna-csatlakozás hivatalos előszobájába, az ERM-2 rendszerbe. Ez a kezdeményezés eltérést jelentett az euróövezethez való csatlakozás hagyományos megközelítésétől, mivel Bulgária azt javasolta, hogy az ERM 2-ben való részvétele mellett is fenntartsa valutatanácsi rendszerét, ami egyedi megközelítés, és gondos tárgyalásokat igényelt az európai intézményekkel. Ez lényegében az euró bevezetése felé vezető természetes ugródeszkának tekinthető.

Az EUR/BGN árfolyam nemcsak ekkortól, de a valutatanács rendszerének köszönhetően már a 2006-tól kezdődő idősora alapján eséllyel pályázhatna a világ legunalmasabb grafikonja címre. A valutatanács máig fennmaradt, 1,95583 bolgár leva/euró fix árfolyamon. Így a leva tényleges árfolyamgrafikonja azóta is egy enyhe véletlen zajjal tüskésített vízszintes vonal, ami a régió egyik legalacsonyabb kamatszintje mellett is fenntarthatónak bizonyult. A de facto fix árfolyam Bulgária számára már így is azt jelenti, mintha euróval fizetnének, csak éppen levának hívják. A csavar a történetben az, hogy kiemelten fontos az infláció alacsonyan – az euróövezeti szintekkel összhangban – tartása, különben egy jelentősen eltérő kamatpolitika miatt a fix árfolyam sem lenne tartható.

Bulgária ezt követően elsősorban az euróövezeti tagsághoz szükséges kulcsfontosságú árstabilitási kritérium teljesítésével küzdött. Már 2022. január 1-e is egy hivatalos célkitűzés volt, de végül ez, majd a 2023-as, 2024-es és 2025-ös sikertelen kísérletek is elsősorban a maastrichti konvergenciakritériumokat meghaladó, tartósan magas inflációs rátákból eredtek. Ugyanakkor érdemben befolyásolta a helyzetet a jelentős politikai instabilitás is, amely miatt az ország több előrehozott parlamenti választást is tartott, és folyamatosan stabil kormányok megalakításáért.

Új pénznem a szomszédban: horvát euró 2023-tól

2022. július 28. Jobbágy Sándor

Az inflációs kritérium „meghajlítása” semmit nem von le Horvátország érdemeiből, amit az euróövezeti csatlakozás érdekében tettek.

Kudarcot vallott euróbevezetési kísérletek: 2022-2025

A maastrichti kritériumok értelmében az országoknak olyan inflációs rátát kell fenntartaniuk, amely legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg a három legjobban teljesítő EU-tagállam átlagát. Bulgária inflációs teljesítménye az elmúlt években ingadozó volt, az ország jelentős árnyomást tapasztalt, amely tartósan meghaladta az előírt küszöbértékeket.

A BULGÁRIAI INFLÁCIÓS NYOMÁST TÖBB TÉNYEZŐ IS VEZÉRELTE, BELEÉRTVE AZ ENERGIAÁRAK VOLATILITÁSÁT, AZ ELLÁTÁSI LÁNC ZAVARAIT ÉS A HAZAI GAZDASÁGI (ÉS BÉR-) DINAMIKÁT.

Az ország euróövezeti gazdaságokhoz képest viszonylag alacsonyabb termelékenységi szintje is hozzájárult az inflációs nyomáshoz, mivel a fix árfolyamrendszer korlátozta a központi bank azon képességét, hogy monetáris politikai eszközöket használjon az árstabilitási aggályok kezelésére. Ez a strukturális kihívás különösen megnehezítette Bulgária számára az euróövezeti tagsághoz szükséges tartósan alacsony infláció elérését.

A 2022 értékelés után 2023-ra talán csak egy kicsivel kellett volna nagyobb enegedékenység, mint amit Horvátország „megkapott”. Bulgária azon célkitűzése, hogy ezután az euróbevezetés csak egy évet csússzon és 2024. január 1-jén megtörténjen, már a 2023-as kudarc után nem sokkal meg is hiúsult. Rositsa Velkova pénzügyminiszter 2023 februárjában be is jelentette, hogy a céldátumot (legalább) 2025. január 1-jére halasztják. A csúszást több tényezőnek tulajdonították: a legjelentősebb továbbra is az volt, hogy nem teljesítették a maastrichti konvergenciakritériumok által előírt inflációs kritériumot. Nem mellesleg több szükséges jogszabály életbe léptetése is hiányzott még.

Ami az inflációt illeti, az Európai Bizottság 2024. júniusi értékelése megerősítette, hogy Bulgária továbbra sem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, elsősorban az immár tartós inflációs probléma miatt. Bulgária inflációs rátája 2024 áprilisában 2,5 százalékon maradt, majd 2024 májusában 2,7 százalékra emelkedett, ami még mindig az elfogadható küszöbérték felett volt. Az inflációs nyomás tartóssága szélesebb körű gazdasági kihívásokat tükrözött, beleértve az energiaárak ingadozását és az ellátási láncok zavarait, amelyek még 2024 folyamán is hatással voltak a bolgár gazdaságra.

AMI PEDIG A HIÁNYOS BOLGÁR JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETET ILLETI, EZ ELSŐSORBAN A PÉNZMOSÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEKKEL, A KERESKEDELMI CSŐDTÖRVÉNNYEL ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KULCSFONTOSSÁGÚ REFORMOKAT ÉRINTETTE.

A problémák fő oka a stabil kormány hiánya volt. Bulgária 2023 áprilisában két éven belül az ötödik parlamenti választásával nézett szembe. A széttöredezett parlamentek és ügyvivő kormányok sorozata intézményi bizonytalanságot teremtett, amely bonyolította mind a jogalkotási folyamatot, mind az euróövezeti tagsághoz szükséges tágabb reformtervet. A politikai kihívásokat súlyosbította az olyan politikai erők megjelenése, amelyek aktívan kampányoltak az euró bevezetése és tágabb értelemben az európai integráció ellen. Ez növelte a bizonytalanságot még úgy is, hogy a fősodorbeli politikai pártok továbbra is támogatták az integrációs folyamatot. Így újabb halasztás következett, de ismét csak egy évvel, 2026-ra.

Az európai költségvetési szabályok Covid utáni fejlődése lehetőségeket és kihívásokat is teremtett Bulgária euróövezeti törekvései számára. Míg a megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum nagyobb rugalmasságot és országspecifikus megközelítéseket kínál – és ez Bulgáriának is kapóra jött – fokozott hangsúlyt fektet a hagyományos gazdasági kritériumokon túlmutató strukturális reformokra és intézményi kapacitásra. Ahhoz, hogy Bulgária sikeresen befejezhesse az euróövezethez való csatlakozását, az országnak nemcsak a maastrichti kritériumok technikai követelményeivel kellett foglalkoznia, hanem a tágabb kormányzási és intézményi kihívásokkal is, amelyek korábban késedelmekhez vezettek, sőt, teret nyitottak az euró elleni propaganda terjesztésének is, ami jelentős hatással volt a lakosságra. Az Eurobarometer felmérése szerint

AZ EURÓ LAKOSSÁGI TÁMOGATOTTSÁGA BULGÁRIÁBAN A BEVEZETÉS KÜSZÖBÉN ÉPPEN CSAK ELÉRI AZ 50 SZÁZALÉKOT, AZAZ JÓVAL ALACSONYABB, MINT MAGYARORSZÁGON VAGY ROMÁNIÁBAN, DE MAGASABB, MINT LENGYELORSZÁGBAN VAGY CSEHORSZÁGBAN.

Tanulságok bőven akadnak

A régóta stabilan tartott devizaárfolyam és az utóbbi időszak jogalkotási előrelépései ellenére a bolgár csatlakozási folyamatban szinte az utolsó pillanatig jelentős kihívások álltak fenn, különösen az inflációs kritériummal és részben a költségvetési stabilitással kapcsolatban. Amikor Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke jelezte, hogy az ország legkésőbb 2025 januárjára teljesítheti az inflációs kritériumot, egy rendkívüli konvergenciajelentés benyújtását is javasolta, de a 2026. januári dátumnál korábbi, évközi csatlakozás nem vált lehetségessé.

A jelentős költségvetési hiányproblémák megjelenése új bizonytalansági forrást hozott létre, amely bonyolította a 2026-os ütemtervet és még a legtöbb tavasszal készült elemzés sem vette biztosra a 2026-os euróbevezetést. A bevezetési kritériumokra fókuszálás mellett a történet nem elhanyagolható tanulsága egy olyan kormányzás szükségessége, amely az európai partnerek által hangsúlyozott az intézményi folytonosság és a reformvégrehajtási kapacitás meglétét biztosíthatja. Az ország közelmúltbeli tapasztalatai a többszörös választásokkal és ügyvivő kormányokkal rávilágítottak a komplex reformfolyamatok lendületének fenntartásának kihívásaira a politikai bizonytalanság kezelése mellett. Az euróövezeti csatlakozás sikeres befejezéséhez tartós politikai elkötelezettségre és intézményi kapacitásokra volt szükség.

A Kedves Olvasó, ha ilyen hosszan kitartott a nyugdíjazásra készülő bolgár deviza történetének felelevenítésében, nem csak a tanulságok levonása miatt érezheti úgy, hogy nem hiába töltötte ezzel az idejét.

LEHET UGYANIS, HOGY EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN MÁR NEM FOG ÚJABB EURÓBEVEZETÉSI SZTORIT OLVASNI.

Románia határozottan tervezi az euró bevezetését, de ez a felerősödött költségvetési és inflációs problémák miatt könnyen a 2030-as évek elejére csúszhat: 2029 előtti csatlakozással már 2020-22-ben sem számoltak. Ezen kívül, ha a különböző okok miatt kimaradásra játszó Dániát és Svédországot nem tekintjük, akkor már csak három hiányzó van az eurós csapatból: Magyarország, Lengyelország és Csehország. E három ország esetében még céldátum, sőt tervezgetés sem nagyon van az euró bevezetésére – de ez már egy másik történet.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.