Sivatag után a vízözön: beindultak a banki akvizíciók

Az elmúlt időszakban két nagyobb, országokon átívelő tranzakció híre rázta fel az európai bankpiacot: az Eurobank akvizíciós lépései a Hellenic Bank of Cyprusban és az UniCredit bank által a Commerzbankért indított felvásárlási kísérlet. Mostani írásunkban ezekről lesz szó, valamint áttekintjük az országokon belüli fontosabb akvizíciós törekvéseket is.

(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2025. április 10-én.)

Az elmúlt évtizedben az európai bankszektor nem bővelkedett fúziókban és akvizíciókban (M&A), inkább belföldi konszolidáció és alkalmanként egy-egy nagyobb horderejű, határokon átnyúló ügylet jellemezte.

A felvásárlók gyakran a gyengébb, alacsonyabb értékelésű intézményeket veszik célba, amit jól mutat a tranzakciók úgynevezett P/BV mutatója is. A P/BV a fizetett ár és az eszközök könyv szerinti értékének hányadosa: minél alacsonyabb az érték, annál olcsóbb az adott vállalat. Az európai banki tranzakciók átlagos P/BV mutatója az elmúlt évtizedben jellemzően egy alatt volt, ami az európai bankok alacsony értékelését tükrözi. Nyereségességük gyenge, a szabályozói költségek magasak.

Az elmúlt időszakban zajló akvizíciók

Az utóbbi évben viszont újra előtérbe kerültek a felvásárlások, több bank is új gazdára talált, vagy a felvásárlása folyamatban van. Az elmúlt időszakban két nagyobb, országokon átívelő tranzakció híre rázta fel az európai bankpiacot: az Eurobank akvizíciós lépései a Hellenic Bank of Cyprusban és az UniCredit bank által a Commerzbankért indított felvásárlási kísérlet. Mostani írásunkban ezekről lesz szó, valamint áttekintjük az országokon belüli fontosabb akvizíciós törekvéseket is.

Eurobank – Hellenic Bank

Az Eurobank egy sor felvásárlással jócskán növelte részesedését az egyik legjelentősebb ciprusi pénzintézetben, a Hellenic Bankban: 750 millió euróért 37,5 százalékos részesedést szerzett, így teljes tulajdonrésze 93,47 százalékra nőtt.

Az akvizíciós folyamat már korábban elkezdődött, és a mintegy 1,2 milliárd euró értékű ügylet Ciprus vállalati történelmének egyik legnagyobb tranzakciója. Az Eurobank részvényenként 4,843 eurót fizetett a mostani felvásárlásokért. Ez az akvizíció jelentős konszolidáció a ciprusi bankszektorban, átformálhatja a ciprusi banki versenyhelyzetet.

UniCredit – Commerzbank

Az UniCredit, Olaszország második legnagyobb bankja, a német Commerzbankkal való egyesülésre törekszik, ami jelentős vitákat váltott ki Európa-szerte. Az UniCredit 28 százalékra növelte részesedését a Commerzbankban, ami 9,5 százalékos közvetlen és 18,5 százalékos származtatott részesedést jelent, majd ezt követően az EKB jóváhagyását kérte, hogy ezt 29,9 százalékra növelje, melyet 2025. március közepén megkaptak.

Nem nézi ezt jó szemmel a Commerzbank vezetése mellett Jörg Kukies német pénzügyminiszter se, aki az UniCredit lépéseit „nagyon agresszívnek” és „átláthatatlannak” nevezte, míg Bettina Orlopp, a Commerzbank vezérigazgatója egy tavaly év végi washingtoni pénzügyi konferencián az önálló stratégiára való összpontosítást hangsúlyozta. A politikai aggályok elsősorban a kritikus fontosságú nemzeti intézmény feletti ellenőrzés elvesztésével kapcsolatosak.

A lehetséges kimenetel a teljes fúzió, a stratégiai együttműködés vagy a részesedés eladása lehet, tisztán pénzügyi szempontból a legjobb a teljes egyesülés lenne. A Commerzbank 15 százalékos működési költségcsökkentést érhet el, ha az UniCredit német leányvállalatának, a HVB-nek az útját követi. A költségcsökkentés a Commerzbank 3,4 milliárd eurós adózás előtti alapnyereségével párosulva 29 százalékkal növelheti az UniCredit nettó nyereségét. A felvásárlás nehézségei mellett vannak operatív kihívások is, amelyek közül a legfontosabb, hogy számos munkahely elveszne. A Commerzbank bejelentette, hogy az UniCredit nyomására mintegy 3900 munkahelyet – a munkaerő 10 százaléka – tervez leépíteni.

BBVA – Sabadell

A ciprusi és a német történeteken kívül azonban még számos, országokon belüli akvizíciót és fúziót is láthatunk az utóbbi időszakban.

A spanyol bankszektort lázban tartó téma, hogy a BBVA a Banco Sabadell felvásárlására tett javaslatot. A Banco Sabadell a kis- és középvállalkozások körében van jelen, míg a BBVA inkább a lakosságra és a nagyvállalatokra összpontosít. Az eredetileg 2024 áprilisában adott vételi ajánlat 12,23 milliárd euróra értékeli a Sabadellt, és minden 5,0196 Sabadell-részvényért egy BBVA-részvényt plusz 0,29 euró készpénzt cserélnek. Ez az ajánlat 30 százalékos prémiumot jelentett a Sabadell akkori részvényárfolyamához képest, de a prémium a bejelentés óta teljesen eltűnt.

A Sabadell igazgatótanácsa 2024 májusában elutasította az eredeti ajánlatot, ami a BBVA-t ellenséges felvásárlásra késztette. A Sabadell elnöke, Josep Oliu arra figyelmeztet, hogy az egyesülés negatív hatással lenne a kkv-kra, különösen Észak-Spanyolországban és a mediterrán régióban.

Bár az EKB 2024 szeptemberében jóváhagyta a tranzakciót, még a spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) és a versenyhatóság (CNMC) engedélyére is szükség van. A CNMC azonban aggályait fogalmazta meg az akvizícióval szemben. Szerintük csökkenhetne általa a verseny 50 településen, a kkv-k nehezebben jutnának hitelhez, vidéken fiókokat zárhatnának be.

Az egyesülés felülvizsgálati folyamata várhatóan 2025 második negyedévéig tart. Jóváhagyás esetén az egyesült egység a hitelek piaci részesedése alapján Spanyolország második legnagyobb bankcsoportjává válna, 265 milliárd eurós mérlegfőösszeggel.

Pekao – Alior

A lengyel piacon két a PZU által birtokolt bank közötti tranzakció merült fel. A PZU eladja 32 százalékos részesedését az Aliorban a Pekaónak. Ez a lépés a PZU csoport struktúrájának egyszerűsítését és a kulcsfontosságú növekedési területekre való fokozottabb összpontosítást célozza meg.

Az egyesített egység megerősítené a Pekao pozícióját Lengyelország második legnagyobb hitelezőjeként, csökkentve a PKO Bankkal szembeni lemaradást, továbbá a kkv-k és a fedezetlen lakossági hitelezés területén növelné részesedését, ahol az Alior erős. Emellett költségmegtakarítást és működési hatékonyságot is eredményezhet, ami végső soron növelheti a Pekao eredményét, bár a jelentős integrációs költségek erodálhatják ezt a pozitív hatást.

A Pekao az akvizíciót kötvénykibocsátásból próbálja finanszírozni. Ezzel a lépéssel a tranzakció a tőkehelyzetét nem olyan mértékben befolyásolja, mint egy készpénzes felvásárlás esetén, ugyanakkor az osztalékpolitikájában változtatott a bank. A korábbi 75 százalékos osztalékkifizetési rátájukat a bank legfrissebb éves jelentése során átalakította 50+25 százalékos kifizetésre, ahol a befektetők rendes osztalékként megkapják az eredmény 50 százalékát, míg a fennmaradó 25 százalékot elkülönítik, és elhatárolt osztalékként tartják nyilván, amíg ki nem derülnek az Alior felvásárlásából keletkező költségek pontos részletei.

Monte dei Paschi di Siena (BPMS) – Mediobanca

Az olasz pénzügyi felvásárlások legjobban egy olasz szappanoperára hasonlítanak, ahol mindenkinek mindenkivel van valamilyen kapcsolata, és a végén dől el, hogy kinek sikerül elnyernie a kiválasztott kezét.

2025. január 24-én a Monte dei Paschi di Siena 13,3 milliárd eurós, minden részvényre kiterjedő vételi ajánlatot tett a Mediobancára, minden 10 Mediobanca-részvényért 23 BMPS-részvényt kínálva. A meglepetésszerű ajánlat célja, hogy az olasz bankvilág új, jelentős szereplője jöjjön létre, és az egyesült egység potenciálisan Olaszország harmadik legnagyobb bankjává váljon. A Mediobanca igazgatótanácsa azonban közleményben határozottan elutasította az ajánlatot.

Úgy vélik, hogy az egyesülés mindkét bank részvényesei számára potenciális értékrombolást jelentene, és jelentős ügyfélvesztés kockázata áll fenn olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a vagyonkezelés és a befektetési banki tevékenység. És aggályaik vannak a BMPS-részvények belső értékével kapcsolatban az adótartozások, az értékvesztett eszközök és a peres eljárások kockázata miatt.

Az ügylet az olasz bankszektorban tapasztalható szélesebb körű konszolidációs tendenciát tükrözi, mivel több nagybank is részt vesz fúziós és felvásárlási tevékenységekben. A BMPS, amely a 2017-es kormányzati mentőcsomagot követően jókora szerkezetátalakításon ment keresztül, ezzel a felvásárlással igyekszik megerősíteni pozícióját. A két bankban közös részvényesek – például a Delfin (Del Vecchio család) és a Caltagirone – jelenléte azonban bonyolult és potenciális összeférhetetlenséget eredményez. A piac vegyesen reagált az ajánlatra, a BMPS részvényei 5,74 százalékkal csökkentek, a Mediobanca részvényei pedig 6,28 százalékkal emelkedtek a bejelentés napján. Ez a reakció tükrözte az ügylet potenciális előnyeit és kockázatait övező bizonytalanságot.

Banco BPM – Monte dei Paschi di Siena

2024 novemberében a Banco BPM 5 százalékos részesedést szerzett az BMPS-ben az olasz kormány által végrehajtott nagyobb, 15 százalékos részesedéseladás részeként. Ezt a lépést stratégiai lépésnek tekintették a két bank esetleges jövőbeli egyesülése felé vezető úton. A BMPS-részesedés Banco BPM általi megszerzése a Banco BPM 2024 novemberében bejelentett, az Anima Holdings vagyonkezelő kivásárlására tett 1,6 milliárd eurós ajánlatához kapcsolódott. A BMPS az Anima termékeinek jelentős forgalmazója, így ez a lépés stratégiailag fontos a Banco BPM számára.

A Banco BPM kijelentette, hogy nem szándékozik 10 százalék fölé növelni részesedését a BMPS-ben, ami azt jelzi, hogy a teljes fúzió jelenleg nem szerepel a terveik között.

Banco BPM – Anima

Az Anima Holding Banco BPM általi felvásárlása fontos stratégiai lépés az olasz bankszektorban, amelynek célja a Banco BPM pozíciójának megerősítése a vagyonkezelés és a biztosítás területén. Az akvizíció célja, hogy az Anima vagyonkezelési szolgáltatásait integrálja a Banco BPM életbiztosítási üzletágával, és így egy átfogó pénzügyi szolgáltatót hozzon létre.

Az eredeti ajánlat alapján az Animát részvényenként 6,2 euróra (összesen 1,6 milliárd euró) értékelte a Banco BPM, mely ajánlatot 2025. február 28-án a bank igazgatótanácsa 7 euróra emelt. Az emelés ellen korábban felszólalt az UniCredit bank igazgatója Andrea Orcel, aki a Banco BPM-re adott ajánlatuk visszavonásával fenyegetőzött az esetleges ajánlatemelés ellen. A Banco BPM már 22 százalékos részesedéssel rendelkezik az Animában, és az Olasz Posta és az SI támogatását is megszerezte, amelyek együttesen 21 százalékos részesedéssel rendelkeznek.

Az egyesített egység mintegy 220 milliárd eurónyi kezelt vagyonnal rendelkezik majd, ami a Banco BPM-et az olasz pénzügyi szektor vezető szereplőjévé teszi. Az előrejelzések szerint mintegy 10 százalékkal növeli a Banco BPM díjalapú bevételeit és eredményét, mindamellett, hogy csökkenti a kamatérzékenységét.

A Banco BPM megkapta az Olasz Nemzeti Bank engedélyét az Anima közvetett felvásárlására, ami döntő lépés az ügylet lezárása felé, viszont március végén az EKB szigorúbb tőkekövetelményt határozott meg a Banco BPM számára, azáltal, hogy az úgy nevezett dán kompromisszumot nem alkalmazhatja a bank a felvásárlás során. A végső döntést az EBA fogja meghozni a kérdéskörben.

UniCredit – Banco BPM

Az UniCredit 10,1 milliárd eurós, teljes részvénycsomagot tartalmazó ajánlatot tett a Banco BPM 2024. november 25-én történő megvásárlására. Az ajánlatban minden egyes Banco BPM-részvényért 0,175 UniCredit-részvényt ajánlanak, így a Banco BPM-részvények részvényenként 6,657 euróra értékelődnek. Ez 0,5 százalékos prémiumot jelent a Banco BPM 2024. november 22-i záróárához képest, és 14,8 százalékos prémiumot a Banco BPM 2024. november 6-i, az Anima Holding SpA átvételére tett ajánlatát megelőző árfolyamához képest.

A Banco BPM elutasította az UniCredit felvásárlási ajánlatát, mondván, hogy az ár nem tükrözi a bank jövedelmezőségét és értékteremtési potenciálját. Az UniCredit vezérigazgatója, Andrea Orcel fenntartja, hogy az ajánlat tisztességes és megfelel a fegyelmezett M&A megközelítésüknek. Úgy tűnik, hogy a piac egy esetleges magasabb ajánlatra számít, mivel a Banco BPM részvényei 2025. március 21-én 10,145 eurón zártak, ami jelentősen meghaladja az UniCredit ajánlati árát. A Banco BPM ellenlépést tett azzal, hogy javította az Anima Holding alapkezelőre tett ajánlatát, ezzel megerősítve pozícióját, és új nyereség- és részvényesi kifizetési célokat érjen el.

Orcel az UniCredit mágusa!

2024. február 13. Gyurcsik Attila, CFA

Amit az Unicredit vezér csinál, az az, amit a befektetők nagyjából az összes európai banktól várnának: tegyenek minél többet a rendkívül nyomott részvényárfolyamok és árazások eltűnéséért.

Az UniCredit jelentős szinergiákat vár az akvizíciótól, becsléseik szerint még teljes fúzió nélkül is a bank tavalyi eredményének több mint 10 százalékát, közel 1 milliárd eurós eredmény növekedést eredményezne. Az UniCredit megkapta az EKB jóváhagyását arra, hogy a részvényesek jóváhagyásától függően új részvényeket bocsásson ki a felvásárlás finanszírozására. Az UniCredit részvényeseinek 2025. március 27-ei közgyűlése megszavazta a részvénykibocsátásról szóló indítványt, ugyanakkor az összeolvadási kísérletnek a kimenetele továbbra is bizonytalan, az elmúlt napokban felmerülő nehézségek miatt Andrea Orcel kivárja az Banco BPM Anima felvásárlás kimenetelét.

Az európai bankszektorban felgyorsult konszolidációs folyamatok több más bank érdeklődését is felkeltették, és többek között az ING is alacsonyabb osztalékfizetési ráta mellett döntött, hogy egy esetleges felvásárlással megerősítse a csoport pozícióit a legfontosabb piacain.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.