A befektető viszonya Amerikával – szerelem?
Nem azt szeretném magyarázni a nagy esemény után, hogy a Donald Trump választási győzelmét követő napokban miért ünnepeltek az amerikai részvénypiacok, miért emelkedtek új történelmi csúcsokra az amerikai részvényindexek. Még csak nem is ahhoz kérem az olvasó figyelmét, hogy ennek az optimizmusnak a hosszú távú megalapozottságát vizsgáljuk meg együtt.
Ehelyett arra szeretném felhasználni a kivételes alkalmat, amikor is egy végletekig kiszámíthatatlan ember minden korábbinál nagyobb mozgástérrel visszaköltözik a Fehér Házba, hogy az Egyesült Államok befektetői horizonton betöltött, minden aktualitástól függetlenül meghatározó szerepéről rögzítsünk néhány alapvető összefüggést.
Hova tegyem a pénzem?
A HVG360 kéthetente megjelenő prémium hírlevelében a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon. Feliratkozás a hírlevélre ITT.
A világ összes tőzsdén forgó vállalatának a részvényárfolyamok alapján számított összértékéből hozzávetőleg 60 százalékot tesznek ki az amerikai részvények. Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a devizák mozgásának hatásától, az egyes devizák dollárral szembeni erősödésétől vagy gyengülésétől eltekintenénk, akkor csak és kizárólag amerikai részvényekből is ki lehetne alakítani egy kellően sokszínű részvényportfóliót, miközben egy amerikai részvények nélküli részvényportfólió tulajdonképpen csak bátor, spekulatív döntések eredménye lehet.
A dollár a mi devizánk és a ti problémátok - 1. rész
A világ gazdaságilag meghatározó országaihoz hasonlóan a világ legfontosabb devizáinak is története van. A devizák történetének bemutatása kapcsán a jelenükön túlmenően a jövőjüket próbáljuk meg felrajzolni egy két részes epizódban.
Az amerikai részvénypiacon minden gazdasági szektor, minden iparág képviselője megtalálható, mindenféle méretben. Bőven vannak vastagon nyereséges, folyamatosan növekvő profitot termelő vállalatok, ezek között sok olyan is, amely évtizedek óta évről évre növelni tudja a részvényeseknek fizetett osztalékot is – ez utóbbiakat hívják „osztalékarisztokratáknak”. Se szeri, se száma a piac által ígéretesnek árazott, azaz már nem olcsó növekedési sztoriknak, amelyek közül rendre nagyon sokról kiderül, hogy bizony nem volt túlzó az árfolyamukba árazott növekedési potenciál. Tömegével vannak éppen elfelejtett részvények, okkal vagy ok nélkül, ahogy mindig megvannak a piac aktuális sztárjai is.
Az amerikai részvénypiac állandóan pezseg a hírektől, a vállalatok innovációinak és versengésének híráramlásától, gyakorlatilag nincs olyan esemény vagy folyamat a világban, amely ne kedvezne vagy ártana a tőzsdén forgó amerikai vállalatok jövedelmezőségének, és így a részvényeik árfolyamának.
Az amerikai tőkepiac él, lüktet, vibrál, funkcionál, alapvető szerepe van a gazdaságban. Ebben a tekintetben a nagy piacok között egyedülálló a világon. A tőzsdén keresztüli tőkebevonás, egy vállalat növekedésének a tőzsdén keresztüli tőkeemelésből való finanszírozása, az alapítók illetve korai befektetők tőzsdei tranzakciókon keresztüli kiszállása, a versenytársak tőzsdei tranzakciókon keresztüli felvásárlása vagy összeolvadása, vagy éppen egy üzletág vagy leányvállalat tőzsdén történő értékesítéssel való leválasztása, vagy egy tőzsdén forgó vállalat kivásárlása mind magától értetődő, mindennapos esemény az Egyesült Államokban.
SUTA GEOLÓGIAI ANALÓGIÁVAL ÉLVE, AZ AMERIKAI TŐKEPIAC ÉS AZON BELÜL A RÉSZVÉNYPIAC OLYAN, MINT A FÖLD AZON KORSZAKA, AMIKOR A KONTINENSEK MÉG VÁNDOROLNAK, SZÉTVÁLNAK, ÖSSZEÜTKÖZNEK.
Ezzel szemben a világ legtöbb részvénypiaca olyan, mintha a múltba néznénk vissza általuk, amelyben egyszer, valamikor imitálták a tőkepiacot, sokszor állami vállalatok privatizációjával, és amikor itt befektetési döntéseket hozunk vállalatok részvényeivel kapcsolatban, akkor a kőzetlemezek múltbéli ütközéseiből visszamaradt hegységeket másszuk meg és kerülgetjük, a szereplők alig változnak.
A világ jelentős részén rendszeresen adódnak kellemetlenségek a jogállamisággal is, ami a részvényekbe fektetőknek azért nem mindegy, mert a részvény tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, és ha a tulajdonosi jogok érvényesülése sajnálatos akadályokba ütközik, illetve a vállalatok által termelt profitot, és a vállalatok eszközeit, működésük alapvető kereteit nem védi a jog, akkor az sokat le tud vonni, és le is von a befektetések értékéből. Az Egyesült Államokat illetően lehet vitatkozni a demokratikus politikai folyamatok számtalan problémájáról, az ország rengeteg, leginkább megoldhatatlannak tűnő válságjelenségéről, de a jogállamiság, és azon belül a tulajdonosi jogok érvényesülése és a vállalkozás szabadságát védő jogintézmények terén még mindig Amerika az etalon.
Aztán itt van a dollár. Néhány bekezdéssel feljebb célszerű volt egy összefüggés megvilágítása érdekében eltekinteni a dollár szerepétől, de a valóságban úgy tűnik, hogy senkinek nem áll módjában eltekinteni a dollár szerepétől.
BIZTOSAN HALLOTTÁK MÁR, HOGY A DOLLÁR, AMIÓTA – TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZADA – MEGSZŰNT AZ ARANYHOZ KÖTÖTT DEVIZÁNAK LENNI, AZÓTA MENTHETETLENÜL HALDOKLIK.
Talán hallották azt is, az euró bevezetésekor, hogy a közös európai deviza súlyos kihívást jelent a dollárnak, mint tartalékdevizának. Aki pedig látott már közelről Bitcoin-rajongót rajongani, az azt is hallhatta, hogy blokklánc nélkül egy deviza törlőkendőnek sem alkalmas. Hallottuk már azt is, hogy a jüan lesz a világpénz, de ha mégsem, akkor a BRICS-országok időnként belengetett, leendő közös devizája végképp beveri az utolsó szöget a dollár koporsójába.
Amerikai dollár: A temetésemről szóló hírek könnyen tévesnek bizonyulhatnak (egyelőre)
Kevés vonzóbb téma van manapság a jövendőmondók és modern delphoi jósok köreiben, mint az amerikai dollár hamarosan várható összeomlása, kulcsvaluta szerepének elvesztése. Jaksity György, a Concorde alapítója szerint ez még sokáig nem is fog bekövetkezni, noha a dollár évtizedes távlatban zajló tartós gyengülését a történelem és a makroökonómia is megindokolja.
Maradjunk annyiban, hogy a szegény-szegény dollár agóniája még jó eséllyel eltart néhány évtizedig, addig még az lesz a világpénz, ezzel kalkuláljunk, aztán majd térjünk vissza rá a Concorde hvg 360 hírlevelében, úgy 2060-ban.
Az, hogy az Egyesült Államokban valódi, funkcionáló tőkepiac van, nem csak azt jelenti, hogy a befektetők számára rendelkezésre áll a gazdaság szinte teljes vertikuma a részvénykitettségük felépítéséhez illetve menedzseléséhez. Azt is jelenti, hogy a vállalatok a hitel típusú finanszírozási igényeik jelentős részét nem bankhitelekkel oldják meg, hanem kötvények, azaz hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával. Az ezekben vállalt kötelezettségeik teljesítése mögött megint csak ott állnak a jogállam, az évszázadok alatt bejáratott csődjog intézményei, a bíróságok megbízhatóan lesújtó fakalapácsai.
Az amerikai kötvénypiac legnagyobb szereplője persze a szövetségi kormányzat, amely az Egyesült Államok államadósságának szorgalmas „előállítójaként” szinte a világ összes befektetési döntéséhez biztosítja a kiindulási alapot. A nagy és gyorsan növekvő amerikai államadósság kötvények formáját ölti, ezek a kötvények a világ legkönnyebben kereskedhető, adható és vehető értékpapírjai, amelyek hozama lényegében kijelöli a világpénzben a kockázatmentes hozamot. Egy befektetési döntés attól tud értelmesnek tűnni a meghozatala pillanatában, hogy dollárban többet hozhat, mint adott idő alatt az adott lejáratú amerikai állampapír. Ha ennek a reménye sincs meg, akkor az a befektetés értelmetlen.
EZEK A TÉNYEZŐK NAGYON RÉGÓTA FÜGGETLENEK ATTÓL, HOGY ÉPPEN KI AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE,
mi minden tud megfordulni a fejében, mi tud kijönni a száján, van-e kongresszusi többsége vagy nincs, súlyos, egymást erősítő válságok tombolnak-e éppen Amerikában vagy sem, dúl-e éppen valamelyik világháború vagy hidegháború vagy sem.
A dollárról, magyar befektetők esetében az euró és a dollár, illetve a forint és a dollár cserearányáról, ennek perspektívájáról mindig muszáj gondolnunk valamit, de egy gondosan és szakszerűen menedzselt portfóliónak aligha van olyan pillanata, amelyben értelmes dolog nélkülözni az amerikai kitettséget, az amerikai befektetéseket.
Ne tessék ebben elbizonytalanodni akkor sem, ha esetleg a szokásosnál érdekesebb hírek jönnének mostanában az óceán túlpartjáról. A befektető viszonya Amerikával szilárd alapokon áll, nem baj az sem, ha történetesen nem szerelem.
Make American investments great again, again, and again.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
