Már rég le kellett volna válnunk

A német gazdasági függés csökkenthető lenne a hazai cégek erősödésével, ebben azonban elmaradtunk a régió más országaitól. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Telex cikkében beszélt a magyar és német gazdaság versenyképességi problémáiról.

A német és vele együtt a magyar gazdaság válsága alapvetően versenyképességi problémákban gyökerezik.

– mondta Gyurcsik Attila a Telexnek. Az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint egész Európa versenyképességi problémákkal küzd, ez megmutatkozik szinte az összes ország gazdaságában, azonban Németország és Magyarország különösen érintettek.

A korábbi előny már a múlté

Gyurcsik szerint Európa versenyképességi problémáinak megértéséhez meg kell nézni, hogy mi történt Kína és az Egyesült Államok iparával az elmúlt években. Kína a lassuló gazdasági növekedését a feldolgozóiparának fejlesztésével próbálja felrázni, az Egyesült Államok vezetése pedig mindeközben úgy döntött, hogy visszatelepíti és felfejleszti saját ipari termelését, ezzel csökkentve a Kínából származó importot, és növelve saját exportját. Az iparfejlesztéshez mindkét országban jelentős ipartámogatás társul, és ez az egyik magyarázata az európai ipar versenyhátrányának.

Európában nincs egységes iparpolitika, és így ipartámogatás sincs, ehelyett inkább a szabad versenyre bízzák az ipar működését. Ez alapvetően nem lenne probléma, azonban a kínai és az amerikai támogatások mellett már komoly versenyhátrányt okoz a kontinens gazdaságának.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai, de elsősorban a német versenyképességhez jelentősen hozzájárult az Oroszországból érkező olcsó energia tehát a vezetéken érkező földgáz és olaj, valamint az olcsó szén. Ez az előny ma már a múlté.

– emelte ki Gyurcsik Attila.

Fogy az olcsó szakképzett munkaerő

Az európai gazdaság, és az annak motorjaként működő német gazdaság erősen exportorientált, ami az elmúlt évtizedekben stabil gazdasági teljesítmény garantált. Iparuk fejlesztésével azonban most az Egyesült Államok és Kína is egyre több terméket szeretnének külföldön értékesíteni – így felvetődik a kérdés, hogy ha mindenki exportálni akar, akkor ki fogja megvenni ezeket a termékeket. Erre a válasz Gyurcsik Attila szerint az, akinek kevésbé versenyképes a termelése, vagyis ez esetben Európa. Trendforduló következett be, ugyanis hosszú évtizedekig az európai vállalatok mentek Kínába gyártatni vagy értékesíteni a termékeiket, mostanra azonban létrejöttek versenyképes, jó minőségű termékeket gyártó kínai vállalatok, és most ők jönnének, és jönnek is Európába. Ez jelenleg az autóiparban a legszembetűnőbb, ahol a német vállalatok elkezdtek kiszorulni a piacról.

Gyurcsik szerint a magyar gazdaság is alapvetően a feldolgozóiparra, illetve az ebből származó exportra támaszkodik. Ezt mutatja az is, hogy Magyarország a világ 10 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, az export aránya eléri itthon a GDP 85 százalékát. A magyar export jelentős része viszont Németország felé irányul, így amikor a németek kevesebbet exportálnak, márpedig 2022 óta ez így van, akkor a magyar gazdaság is bajba kerül. A németekkel együtt tehát mi is elvesztettük a versenyképességünket. Ezt a helyzetet pedig tovább rontja az a tény, hogy demográfiai okokból fogyóban van az olcsó szakképzett munkaerő, ami az egyik legfontosabb versenyelőnyünk volt a régióban.

Vannak jó példák

Varga Mihály szavai nyomán, miszerint el kellene gondolkodni azon, hogy a német gazdaság kiváltásra milyen lehetőségei vannak az országnak, arról is kérdezte a Telex Gyurcsik Attilát, hogy kívánatos lenne-e a magyar gazdaságnak, hogy leváljunk a németekről, és ha igen, akkor erre milyen lehetőségeink lennének. Az Accorde vezérigazgatója erre azt mondta, hogy érdemes megnézni, hogy más hasonló beállítottságú, vagyis a feldolgozó iparra támaszkodó országoknak hogyan néz ki a gazdasága. Példaként lehet venni a kínai, de akár a dél-koreai gazdaságot is. Mindkét országba érkeztek a nyugati vállalatok, akik tudást, technológiát és pénzt hoztak az országba. Ezzel párhuzamosan pedig kialakult egy saját tulajdonú vállalati szektor, amely megerősítette az ország gazdaságát és jelentősen csökkenette a függésüket más országoktól. Dél-Koreában jó példa erre a Samsung, Kínában pedig a Debrecenben gyárat építő CATL és a Szegeden gyárat építő BYD.

100% vám a kínai elektromos autókra, és ami mögötte van

2024. május 21. Gyurcsik Attila, CFA

Kína a közepes jövedelmi csapdából a feldolgozóipari termékeinek világpiaci terítésével próbál kikerülni, de úgy tűnik, hogy falakba fog ütközni. Olcsóság ide, dizájn oda, egyelőre úgy tűnik, hogy az európai vásárlók étvágya nem nőtt eddig meg érdemben a kínai márkák iránt.

Gyurcsik szerint azonban a régióban is találunk hasonló példákat, ide tartozik Lengyelország és Csehország is, mindkét országban jöttek létre hazai tulajdonú, akár régiós szinten is meghatározó magánvállalatok. Ezek az országok mind bejárták a fejlődő országok tanulási görbéjét, amelynek végén egy versenyképes, hazai tulajdonú vállalati szektor van. Magyarországon ez elakadt valahol, nem jött létre jelentős magyar vállalati szektor. A kormány az utóbbi években ezt próbálja felülről létrehozni, jó példa erre például az állami támogatással növekvő 4iG, de kérdés, hogy ezek a vállalatok hosszú távon mennyire bizonyulnak majd versenyképesnek.

Az, hogy Magyarországra települnek kínai akkumulátor gyárak, az Accorde vezérigazgatója szerint önmagában nem rossz, és a hazai ipar szerkezetéből kiindulva még logikus is. Három német járműgyártó is jelen van Magyarországon, amelyeknek a 2035-től életbe lépő EU-s szabályozások miatt szüksége lesz akkumulátorokra, viszont nem egyértelmű, hogy mennyire. A jelenlegi trendek alapján az itthonra tervezett akkumulátorgyártási kapacitás jóval nagyobb lesz, mint amit az európai, elsősorban a német autóipar fel fog tudni venni. Az elektromos autók iránti kereslet csökkenésével a már működő akkugyárak kapacitására sincs feltétlenül szükség. Arról persze vita zajlik, hogy a keresletcsökkenés ciklikus, vagyis csak átmeneti, vagy strukturális lassulás, mindenesetre most, a tervezett itthoni akkumulátorgyártás egy része túlzásnak tűnik.

Az oktatás a kulcs

Gyurcsik Attila szerint már rég el kellett volna kezdeni oldani a német függést, mégpedig a hazai vállalati szektor erősítésén keresztül, ez azonban nem történt meg. Példaként említette erre, hogy ugyan nagyon büszkék vagyunk a hazai bortermelésre, nincs egyetlen magyar borászati vállalat sem, ami jelen lenne a tőzsdén, ellentétben például Romániával. De ha bemegyünk egy hazai plázába, nem egy lengyel tulajdonú üzletbe botlunk majd, és például a második legnagyobb hazai mobilszolgáltató cseh tulajdonban van.

DIGI, a román sikersztori!

2024. október 01. Gyurcsik Attila, CFA

A legégetőbb kérdés, hogy hogyan lehet hazánkban is olyan környezetet teremteni, hogy ilyen vállalatok maguktól létrejöjjenek.

Egy másik lehetséges leválási, vagy legalábbis távolodási lehetőség lenne, ha magasabb hozzáadott értékű termelés folyna itthon. A népességcsökkenés is erre kéne hogy ösztönözze a döntéshozókat, mivel csökkenő népességszám mellett csak egyre növekvő hozzáadott érték mellett lehet fenntartani a növekedést. Habár európai és főleg magyar füllel ez közhelynek hangzik, a magasabb hozzáadott értékű termeléshez elengedhetetlenek az oktatási reformok. A hazai gazdasági szereplők gyakran mutogatnak példaként az ázsiai gazdasági fejlődésre, azt már kevesebben nézik meg, hogy akár Dél-Korea akár Szingapúr vagy Kína a különböző oktatási felmérésekben jellemzően a legjobb tízben található.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.