Mi mozgatja a forintot és mit mozgathat a forint?
Az elmúlt bő két hétben az EUR/HUF árfolyam idei eddigi csúcsát is megközelítette (397 fölött), de járt 384 alatt is, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb szintje. Ekkora lenne a bizonytalanság a magyar gazdaságban vagy inkább külső hatásokat tükröz az árfolyam mozgása? Egyáltalán: nagy ingadozásnak számít a forint közelmúltban látott mozgása? Kell-e számolni érdemi következményekkel, mit mozgathat a forint árfolyama a hazai gazdaságban?
Ami a forint árfolyammozgásának követkeményeit illeti, közszolgálati jelleggel nem kerülhetjük meg a nyaraláshoz szükséges euróvásárlás időzítésének témakörét, de ebben a kérdésben hadd irányítsuk a kedves olvasót egy május végi blogcikkünkhöz, aminek így utólag most már az „Ugye, megmondtuk!” címet is adhatnánk. És nem azért, hogy fényezzük magunkat, hanem sokkal inkább azt aláhúzandó, hogy a forint gyengülése önmagában nem is volt annyira meglepő irány.
Sőt, tavaly készült 2024-es kitekintéseinkben is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a forintot 2022-23-ban nyomasztó egyensúlytalanságok csillapodása nagyrészt már 2023 végére lezajlott, ami egyszerre jó és rossz hír. Jó azért, mert a forint árfolyamát erősen nyomasztó és a reálgazdaság számára kibírhatatlanul magas kamatokat kikényszerítő inflációs ugrás, illetve külkereskedelmi- (főleg energia-) egyensúlyborulás korrekciója relatíve gyorsan lezajlott, és ez lehetővé tette, hogy megkezdődjön a gazdasági szereplők megtépázott bizalmának gyógyulása, illetve a kamatok egyszámjegyű tartományba visszaterelése. Ugyanez a forint árfolyamának 2024-es kilátásait tekintve egyben rossz hír is: mivel a dezinfláció és a külkereskedelmi korrekció nagyobb része (egésze?) már lezajlott, az előretekintő piaci árazás ezekből a tényezőkből már nem tud friss lendületet adni a forint esetleges további erősödésének.
Képzelt interjú a magyar forinttal
Hosszas győzködés után a forint kötélnek állt és elfogadta meghívásunkat a Concorde Podcast adásába. Mai adásunk vendége a magyar forint, ebben a minőségben pedig a magyar hangja Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője.
Önmagában a friss forinterősítő tényezők hiánya azonban még nem feltétlenül kell, hogy a forint egyre nagyobb kilengéseihez vezessen. Csakhogy az idei évet elég sűrűn záporozó költségvetési hírekkel kezdte a magyar gazdaság, melyek rendre egyre rosszabb képet festettek az elmúlt év hiányáról is, majd az első négy hónapról sorra érkeztek a terven felüli hiányadatok, rövid idő alatt megközelítettük az egész éves 2024-es hiánycélt. (Igaz, végül egy szigorító intézkedés is érkezett, több, mint 600 milliárd forintnyi meg nem kezdett állami beruházást törölve az idei tervekből.)
Mindeközben hónapról hónapra fogyatkozott a forint kamatelőnye mind az euróval, mind a főbb régiós devizákkal szemben – igaz, hazai összevetésben továbbra is pozitív reálkamatot kínálva. Mindezek eredménye lett a nagyrészt a 380-as és a 400-as szint közötti ide-oda hullámzás, melyben az eddig nem részletezett, de annál fontosabb külső piaci tényezők is szerepet játszottak. Amikor a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása a dollár erősödésében is látható volt, az több más feltörekvő piaci devizához hasonlóan a magyar fizetőeszközt is gyengítette, méghozzá rendszerint a szűkebben vett régiónk devizáinak mozgásánál nagyobb mértékben.
ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT EGY OLYAN FORINTÁRFOLYAM KÉPE RAJZOLÓDIK KI ELŐTTÜNK, AMI EGY STAGNÁLÓ VAGY ENYHÉN-FOKOZATOSAN GYENGÜLŐ PÁLYÁN A HAZAI MAKRO KOCKÁZATOK MIATT A KEDVEZŐTLEN KÜLSŐ TÉNYEZŐKRE ÉLÉNKEN REAGÁLVA IDŐNKÉNT GYORSABB GYENGÜLÉSI HULLÁMBA KERÜL, AHOGYAN AZT JÚNIUS ELSŐ FELÉBEN IS LÁTHATTUK.
A legutóbbi időszakban az EU-s választási eredmények miatt elbizonytalanodott európai befektetői hangulat hatása is hozzájárulhatott az euró gyengülése miatti relatív dollárerőhöz és a gyengébb euróval szemben is tovább gyengülni tudó forintárfolyamhoz. A pénzpiaci turbulenciák, bár összességében nem jártak akkora volatilitásnövekedéssel, mint amekkorát elsőre a forint ingadozása sejtet, az óvatos monetáris politika megerősítésére késztették a magyar jegybankot, ahogyan azt a június 18-i kamatdöntéshez fűzött kommentárok is mutatták.
Az eddig MNB iránymutatások is már az idei kamatcsökkentési ciklus végének közeledtét vetítették előre, és ez a 25 bázispontosra lassított kamatvágás mellett az új iránymutatás hangsúlyozásáról is szólt, ami lényegét tekintve egy hosszabb, várakozásunk szerint legalább fél éves kamatcsökkentési szünetet is jelenthet. A forintárfolyam ingadozásának rövid távú hatása tehát a jegybanki lépések óvatosságában is tükröződött és fog is tükröződni az év hátralévő részében – éppen azért, hogy a hosszú távú negatív hatásokat megelőzzék.
Egyébként a túl gyors leértékelődés néhány hónap alatt az infláció újragyorsulásához, de akár a lakossági vagy befektetői bizalom megingásához is vezethetne. Előrejelzésünk szerint ezt az óvatos monetáris politika és egy várható újabb költségvetési kiigazítás megelőzheti. Ha ezek az intézkedések megvalósulnak, a monetáris és fiskális oldalról is támaszt kapó EUR/HUF árfolyam a nyár folyamán még várhatóan nem fogja tartósan átlépni a 400-as árfolyamot. Fél-egy éves távlatban azonban a fundamentumok által indokolt lassabb leértékelődés végül elvezethet majd a 400-as szint átlépéséhez, de egy lassú, fokozatos, kiszámítható trend keretében az már nem kell, hogy zavart okozzon a gazdaság szereplői számára.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2024. június 17-én. Borítókép: hazai összevetésben a forint továbbra is pozitív reálkamatot kínál, forrás: Shutterstock)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
