10 másodperc 26 századmásodperc

William Gates épület a Stanford Egyetemen, 100 ezer dollárt adó angyalbefektető, ünneplés a Burger Kingben - egészen hihetetlen élmény a mából visszanézni a Google alapítása körül felvett rövid videót. Pláne, ha ezt kontextusba helyezzük azzal, hogy mára hová jutott el az eredetileg kutatási projektnek induló Google.

picture

Nemrég láttam az alábbi rövid kisfilmet egy digitális archívumból, ami az 1998-as Google alapítás idején készült:

Sergey Brin és Larry Page 1996 januárjában a kaliforniai Stanford Egyetem PhD hallgatóiként egy kutatási projekt keretében kezdték el építeni a Google internetes keresőmotort 1996-ban. A fenti tudósítás pedig arról az eseményről számol be, amikor az első befektető beszáll a projektbe.

Alig egy generációnyi idő telt el azóta, de egy egészen más világ tárul elénk. A kisfilm külön érdekessége a William Gates (!) épület az egyetemen, ahol a két Google alapító szobája volt. Egy ma már szinte elképzelhetetlen üzleti lépéssel az akkor még szebb életű technológiai vállalat, a Sun MicroSystems társalapítója, Andy Bechtolsheim egy csekket állított ki 100 ezer dollárról, amelynek a segítségével el tudta kezdeni működését napjaink technológiai behemótja.

Andy Bechtolsheim úgy adta a 100 ezer dollárt (a kisfilm tanulsága szerint 10 millió dollárra értékelve az akkori Google-t), hogy a két fiatalnak ne kelljen aggódnia az értékeltségen és a pénzen. Egy igazi háttérből támogató angyalbefektető volt.

Vajon mennyire tudnánk ezt napjaink technológiai csúcsvezetőiről elképzelni? Hogy ne akarnák szőröstül-bőröstül megvásárolni a maguk és saját vállalataik számára az egész potenciált, ami egy ilyen kezdő vállalkozásban rejlik?

A kisfilmből szinte sugárzik az öröm, amit Larry Page és Sergey Brin érzett afölött, hogy kaptak 100 ezer dollárt. Úgy tűnnek nekem, mintha a lottófőnyereményt ütötték volna meg. El is mentek megünnepelni ezt az eseményt a Burger Kingbe…

Ez volt akkor, 1998-ban. Eltelt 25 év, és 2023-ban az immár Alphabetnek nevezett Google anyavállalat 307 milliárd dollárnyi árbevételt produkált a teljes évben. Ami másodpercenként 9747 dollárnyi bevételt jelent. A kezdeti 100 ezer dolláros befektetést így ma 10 másodperc és 26 századmásodperc alatt képes produkálni napjaink Alphabet/Google gépezete.

Andy Bechtolsheim sem járt rosszul az akkori gáláns viselkedésével, aktuálisan 16 milliárd dollárra becsüli magánvagyonát a Forbes. De mindez „aprópénz” ahhoz képest, ahová támogatottjai azóta eljutottak. A világ tíz leggazdagabb emberének a listája a 2024. április 10-i Forbes-rangsor alapján így néz ki:

Sergey Brin és Larry Page egy generációnyi idő alatt a Stanford Egyetem William Gates épületének az egyik szobájából eljutott Bill Gates közvetlen környezetébe a globális vagyon toplistán.

Ennyi a történet.

(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2024. április 14-én. Borítókép: Larry Page és Sergey Brin 2000-ben, forrás: Randi Lynn Beach/AP)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A mesterséges intelligencia elterjedésén ismét a legnagyobb techcégek fognak keresni

Olvasási idő: 2 p
Az AI-startupok megjelenésének legnagyobb haszonélvezője valójában a Microsoft, az Amazon és az Alphabet/Google, de mindenekelőtt az AI-forradalom koronázatlan királya, az Nvidia.
picture

Naplóbejegyzés: Robotika alaptörvénye

Olvasási idő: 3 p
Nem csupán a befektetők, de a sajtó is nagyon feketén-fehéren áll az AI témához. Egy korrekt szabályozás a mesterséges intelligencia körül mindenképpen fontos lenne, nem véletlenül sürgetik ezt a legnagyobb techcégek is.
picture

Néhány ábra az online hirdetések térhódításáról

Olvasási idő: 2 p
Az áprilisi-májusi gyorsjelentési időszak egyik legerősebb riportját a Google tette le a befektetők asztalára. A technológiai óriás több, mint egészséges pénzügyi számainak a hátterében a megállíthatatlanul növekvő online hirdetési bevételek állnak. Amire mindeközben egyre jobban szemet vet az Amazon is.