Állóképpé rögzíteni a részvénypiaci mozgásokat
Részvénypiaci döntéseink kapcsán érdemes megfigyelnünk, hogy a döntéseinket a tőzsdék nyitvatartási ideje alatt vagy azokon túl hozzuk-e meg. A kereskedési algoritmusok térhódításával ugyanis drámaian romlott a kereskedés közbeni humán döntéshozatal hatékonysága az elmúlt 15 évben. A gépek és emberek közötti versenyhelyzet miatt érdemes állóképpé rögzíteni a részvénypiaci mozgásokat.
A csapatsportok többségében igen komoly mértékben megkülönbözteti az egyes edzőket az a képességük, hogy mennyire tudnak a mérkőzések alatt változtatni a csapatuk taktikáján, alkalmazkodva az ellenfél vagy a játékhelyzetek által okozott meglepetésekhez. Vannak olyan edzők például, akik elképesztő precizitással felkészítik csapataikat az adott mérkőzésekre, ám ha ott az ellenfél edzője, egy adott játékhelyzet (például kiállítás vagy sérülés) vagy egy váratlan időjárási körülmény folytán valamilyen komoly meglepetés éri őket, akkor nem igazán tudnak alkalmazkodni. Nem tudják átalakítani pár perc vagy akár egy időkérés alatt és az adott esetekben cserékkel felfrissíteni a csapatuk játékát.
A legmagasabb szintű edzői vagy az edzői csapatot jellemző kvalitás az, amikor képes valaki vagy képesek valakik azonnal, a mérkőzés feszültsége közben meghozni a megfelelő változtatásokat, és az átalakított stratégiával sok esetben elveszettnek hitt meccseket megnyerni. Olyannyira fontos képesség ez, hogy például az NBA, amikor minden egyes szezon előtt megszavaztatja a 30 csapat general managerét a csapatokról, játékosokról és edzőkről, akkor külön is felteszi azt a kérdést, hogy ki a „best in-game adjustment” edző. Azaz ki tudja a legjobb mérkőzés közbeni taktikai kiigazításokat meglépni. A legjobb edzőnek tartott Erik Spoelstra például második helyezett ezen a területen az idei szavazás alapján.
Mit tanulhatsz kereskedőként a Miami Heat hidegrázós sikeréből?
Mit tanulhatunk kereskedőként a Miami Heat hidegrázós sikeréből? Nagy hasonlóság az élet két területén az, hogy mind a sportban, mind pedig a kereskedés során el kell kerülni a játékosuralmat.
Az edzők mérkőzés előtti és mérkőzés közbeni döntéshozatalainak a különbözősége nemrég egy fiatal közgazdászhallgatók számára tartott előadásom közben jutott az eszembe, amikor egy hallgató megkérdezte, hogy ha fiatalként most vágnék bele a részvénypiaci kereskedésbe, akkor a mostani énemnek mik lennének a legfőbb tanácsai a fiatal énem számára.
Válaszomban először Jack Welch, egykori legendás GE-vezér szavait idéztem meg:
Ha nincs versenyelőnyöd, akkor ne versenyezz!
Ennek a tanácsnak a minősített lefordítása az, hogy amennyiben valahol versenyhátrányban vagy, akkor pedig pláne ne versenyezz.
A helyzet pedig 2023-ban az, hogy a tőzsdék nyitvatartási ideje közben meghozott döntések során drámai mértékben megváltozott a versenyhelyzet a kereskedési algoritmusokkal szemben az elmúlt húsz évben. És nem az emberek kerültek fölénybe…
Valamikor még a 2000-es évek közepén élt és virult a humán erőforrásból az amerikai részvénypiacot napi szinten „megskalpoló” gyors és frekventált kereskedésen alapuló üzleti modell. Volt olyan kereskedőcég, amelyik a Nasdaq napi részvényforgalmának az 15-20 százalékát csinálta meg több ezer emberi kereskedővel, akik napi 100+ ügylettel, rövid ideig tartott és kis százalékos mértékű átlagos nyerőket generálva voltak nagyon sikeresek a piacon.
Aztán valamikor a 2008-2009-es válság végén kezdték meg térhódításukat a magasfrekvenciás villámtrading algoritmusok (HFT), amelyek néhány hónap alatt kisöpörték a humán kereskedőket a frekventált napon belüli kereskedés világából. Ezen algoritmusok döntéshozatali és végrehajtási sebességével az addig sikeres humán kereskedők már nem tudtak versenyezni, és kezdetét vette egy olyan trend, ami napjainkban is tart. Ebben a trendben a napon belüli és kifejezetten a gyors nyitásra és zárásra épülő stratégiákban az életteret fokozatosan átvették az algoritmusok az emberektől.
Villámfiúk, akik milliszekundumok alatt skalpolnak a piacon
A részvénypiacokon a mostani, októberi-novemberi-decemberi turbulenciában megfigyelhető villámgyors esések és emelkedések egy jelentékeny része az eleve meglévő befektetői idegességnek a nagysebességű villámkereskedés (HFT) által felnagyított és felsokszorozott hatása.
Sportnyelven fogalmazva, ezek a kereskedési algoritmusok először jobb, majd sokkal jobb „in-game adjustment” edzők lettek, mint az emberek. Éppen ezért az elmúlt 10-15 évben még az addiginál is sokkal fontosabbá vált Paul Tudor Jones egyik kereskedési tanácsa:
Minél több döntést tudsz meghozni a kereskedési idő előtt, annál jobb eredményeid lesznek.
Paul Tudor Jones 20 szabálya a tőzsdei kereskedésről
Kövesd a trendeket, ne játszd a macsót. Ne a pénzcsinálásra fókuszálj, hanem annak a védelmére, amid van. Az 1987-es tőzsdekrachot előre megjósló, milliárdos befektetési guru Paul Tudor Jones egyszerű szabályai a pénzen túl nyugalmat is biztosíthatnak a tőzsdézőknek.
Visszatérve a közgazdászhallgatói kérdésre a legfőbb tanácsokkal kapcsolatban, az egyik első számú intelmem az lenne, hogy a 2023-as körülmények közepette semmiképpen se akarjunk a mérkőzés közben kiváló módon taktikát változtatni képes edzők közé felnőni. Maradjunk meg a mérkőzések előtti stratégának.
Paul Tudor Jones tanácsát annyiban módosítanám, hogy az előre meghatározott szinteken történő piaci beszállások és a stopok kivételével semmilyen döntéshozatalt nem érdemes az éppen aktuális napon belüli piaci impulzusok alapján meghoznunk.
Igyekezzünk egy nyugalomban lévő állóképpé rögzíteni a piaci mozgásokat, és az alapján meghozni a döntéseinket. Ezeknek a döntéseknek pedig legyen már a veszteségmenedzsment részeként a döntés pillanatában meghatározott stopszint, aminek a pozíciónyitás pillanatában már be is kell kerülnie a kereskedési rendszerbe.
Az állóképpé rögzített piacra a tisztánlátásunk és a döntési nyugalmunk miatt van szükségünk. A piaci mozgások közbeni döntéshozatal – pláne, ha ez nem párosul a megfelelő pillanatnyi felkészültséggel – gyakran vezet kapkodáshoz, és túlzott számú ügylet megkötéséhez. A kapkodás és a „túltradelés” pedig sokszor sodorja negatív érzelmi állapotba, és készteti hibázásokra a humán kereskedőket. Ez már a 15-20 évvel ezelőtti kereskedési világban sem volt egy nyerő mező, napjainkban viszont szinte garantáltan az algoritmusok martalékává teszi az embert.
Nekem a személyes tapasztalatom az, hogy a szombat délelőttök során tudom talán a legtisztábban látni a részvénypiacokat. Ilyenkor már nem érnek érdemben az előző hét impulzusai és még van 48 órányi idő a következő kereskedési napig. Ez talán a legjobb helyzet arra, hogy állóképként tudjam szemlélni a piacot. Egyfajta kívülállóként és nyugalomban. Sokszor ilyenkor jönnek a legjobb ötletek.
EGY SZÓ, MINT SZÁZ, A LEGJOBB AZ, HA KIIKTATJUK A KERESKEDÉSI TEVÉKENYSÉGÜNKBŐL AZ ALGORITMUSOKKAL VALÓ BIRKÓZÁST.
(Borítókép: Erik Spoelstra, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
