Újra felkerültek a térképre a régió részvénypiacai
Az idei év eddig szinte monoton emelkedése újra feltette a térképre a régió részvénypiacait, legalábbis azoknál a befektetőknél, akik szeretnek elkalandozni a FAANG papírok világából. A fejlődő piacok és a növekedési részvények jó proxyjai az általános kockázatéhségnek, az pedig – sokak számára némileg váratlanul – jelentősen nőtt az idei első félévben. (Augusztusban már korrekciót látunk, egyelőre kérdés, hogy ez már trendforduló is egyben, vagy van még tér felfelé?)
Amíg az Egyesült Államokban az indexekben túlsúlyos technológiai papírokat az MI-őrület húzta, addig a régióban főleg a kisebb papírok, és leginkább egyedi sztorikra tudtak ralizni, így indexszinten kevésbé voltak koncentráltak a hozamok. (A két piacot értékeltségben összehasonlítani nagyjából olyan, mint almát a szék lábához, de az mégis szembetűnő, hogy amíg az S&P 500 jóval a 10 éves P/E átlaga felett kereskedik, addig a magyar-lengyel-román-cseh kvartett közel harmadával az alatt.)
Bár az idei évben jelentősen felülteljesítettek a régiós piacok, a várakozásoknál nagyobb profitokat tekintve ez még mindig nem nevezhető átárazódásnak. Ráadásul a csökkenő kamatpálya mellett előnyt jelenthet a közel négyszer magasabb osztalékhozam is, ami így várhatóan a jövő évtől reálhozammal kecsegtet pár országban.
A környező országok részvénypiacai számára – talán meglepő módon – a makroháttér is támogatóbb lehet, ugyanis a negatív reálkamatok jellemzően erősítik a hozaméhséget. A négy ország részvényei átlagosan 3,5 százalékkal magasabb hozamot érnek el azokban az években, amikor az infláció magasabb az alapkamatnál. Az egyelőre enyhébbnek tűnő európai recesszió és a gyenge dollár devizafronton is segítette a régió országait, amelyek így erősödtek év elejéhez képest, ez pedig historikusan felülteljesítést jelentett a KKE számára, méghozzá átlagosan éves több, mint 24 százalékos hozam kíséretében (amennyiben az adott deviza 5 százaléknál többet erősödött az adott évben az euróval szemben).
A régióban továbbra is kimagasló lehet a lengyel piac, ugyanis a várhatóan ősszel induló kamatvágási ciklus és a növekedésre érzékeny lengyel gazdaságpolitika stabilan negatívban tarthatja a reálkamatokat, ami mellett viszont idén a legtöbbet erősödő devizával rendelkeznek.
HAB A TORTÁN, HOGY EGYEDÜLÁLLÓ ENERGIAMIXE MIATT EGY ESETLEGES ÚJABB ENERGIAVÁLSÁG ESETÉN IS ELLENÁLLÓ LEHET, SŐT, ERŐSEBBEN JÖHET KI BELŐLE, LEGALÁBBIS FIZETÉSI MÉRLEGÉT TEKINTVE.
A kockázatokat persze érdemes mellé tenni: a 2021 végi orosz mozgolódástól a 2022 márciusi aljakig átlagosan több mint 20 százalékot estek az említett piacok, és bármilyen eszkaláció esetén az első ütést ismét a magyar és lengyel piacok kaphatják. Ráadásul ősszel választások jönnek Lengyelországban, ez mindig zajjal jár – még ha a pollok alapján most úgy is tűnik, hogy nem lesz nagy körömrágás. És akkor az uniós pénzek körüli vitákat még nem is említettük, ennek megoldása lehet az orosz-ukrán béke után a második legnagyobb pozitív lökés a magyar és lengyel páros számára, habár utóbbi talán egy lépéssel előttünk jár ilyen tekintetben is.
Egy szó, mint száz, az idei év eddig megmutatta, hogy lehet fantázia a régióban akkor is, hogyha hozzánk kevésbé jutnak el az éppen trendi befektetési témák, mint az MI vagy korábban a blokklánc és metaverzum. Az pedig biztos, hogy vár még ránk izgalom az őszi és téli időszakban is.
(Borítókép: Prágai Értéktőzsde, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
