A ChatGPT lesz a munkaerőpiac darwini evolúciója?
GPT (dzsí-pí-tí) – a technológia, mely várhatóan komoly változást hoz az életünkbe, jelentősen növelheti a produktivitást, ezáltal megkönnyítheti az életünket. Segítségével többé nem okoz majd gondot, hogy hogyan készítsük el a tökéletes önéletrajzot és motivációs levelet, de amiatt se fog fájni a fejünk, hogy az 1000 szavas esszé, hogyan fog elkészülni a leadás előtt egy órával.
Jelen állás szerint a zenei világ nagyjainak sem kell sokat agyalniuk a következő nagy slágeren. Még csak a stúdióba sem kell betenniük a lábukat. Ennek egyik példája a mesterséges intelligencia segítségével készített Drake hangján megszólaló dal, mely egészen szép számú megtekintést tudhat magáénak. De mi is ez az AI őrület, a ChatGPT nevű chatbot, mely felkavarta a részvénypiacokat? Hogyan fog ez a technológia megjelenni a mindennapjainkban, különös tekintettel a munkánkban? A vállalatok hogyan tudják majd beépíteni a működésükbe, és így a kiváltani az egyes foglalkozásokat? Veszélybe kerülhet-e miatta az állásunk?
Az OpenAI chatbotja a ChatGPT a GPT (Generative Pre-Trained Transformer) modellen alapul, melynek tesztelése és fejlesztése már évek óta zajlik. A modell az interneten, könyvekből és egyéb forrásokból származó szövegek alapján betanított információk segítségével képes válaszolni a feltett kérdésekre. Habár hibái még vannak a mesterséges intelligencián alapuló chatbotnak, ennek ellenére egyre több munkahelyen használják például adatok rendszerezésére, információk gyűjtésére, esszék megírására vagy akár programozásra is. A chatbot sikeressége a felhasználók exponenciális növekedésében is látszik, népszerűsége még a TikTokét is túlszárnyalta. Az első 100 millió felhasználóját a TikTok rekordnak számító 9 hónapjához képest csupán 2 hónap alatt megszerezte.
A ChatGPT gyors elterjedése és széleskörű felhasználásának lehetősége a tőzsdei kereskedésben is jelentkezett. A 2022-es év szenvedőiként aposztrofált technológiai papírok egy részébe vetett befektetői hitet visszaállította a chatbot berobbanásának híre. A legnagyobb ralit a mesterséges intelligenciához köthető papírok könyvelhették el maguknak, köztük az NVIDIA és a Microsoft, melyeknek árfolyama historikusan szemlélve új csúcsokig emelkedett. A piaci szereplők elkezdték beárazni (akár már be is árazták) a mesterséges intelligencia hatását, jövőbeli szerepét az érintett papírok vételével, de míg ez a várakozás az árfolyamokba viszonylag rövid idő alatt beépül, addig a munkaerőpiaci,- és vállalati folyamatokban való megjelenése lassabban, inkább hosszú évek- évtizedek alatt tud végbemenni.
Az elmúlt pár év eseményei a korábbi gazdasági növekedést támogató környezet átalakulásához vezettek. A COVID 19 járvány lecsengését követően az árszínvonal emelkedése ellen folytatott jegybanki küzdelem legfőbb eszközeként szolgáló szigorú monetáris politika, az így kialakuló magas kamatkörnyezet befékezte a gazdaságokat. Emellett a globalizációval inkább ellentétes folyamatok zajlanak a világban, a felhőtlennek semmiképpen sem nevezhető USA-Kína-viszony, valamint a további geopolitikai feszültségek ellehetetlenítik a pandémiát megelőző növekedési pályára való visszatérést. A nulla közeli kamatszint, és az alacsony inflációs környezet mihamarabbi visszaállásának esélye csekély, így mentőövként szolgálhatnak a gazdaság bepörgetését támogató AI-jal kapcsolatos fejlesztések. A vállalati oldalon a drágább forrásszerzés miatt mérséklődő beruházási kedvben fordulat következhet be ennek hatására. Amennyiben 10 éves időhorizonton sikerül a mesterséges intelligenciát beépíteni a vállalatok folyamataiba, az akár évente a produktivitás közel másfél százalékos növekedésben jelentkezhet globálisan, mely a munkaerőpiac átrendeződését hozhatja el.
A munkaerőpiac gyökeres változásokon ment keresztül a 2000-es évek eleje óta, a számítógépek megjelenésével, a technológia fejlődése ugrásszerű hatékonyságnövekedést eredményezett világszerte. Melyhez a járványt megelőző időszakra jellemző évtizedes globalizációs trendek megfelelő motorként szolgáltak. Azonban a fejlett országokban megfigyelhető demográfiai tendenciák egyre aggasztóbbak, hiszen az aktív, munkaképes korú népesség csökkenésének már érzékelhetőek a jelei. Elég csak az Egyesült Államokban vizsgálnunk a munkaerőpiacot, melynek feszessége az inflációs nyomást a bérek növekedésén keresztül tovább súlyosbította. Másrészt a jelenlegi termelési szint hosszú távú fenntartásához nem lesz elegendő aktív szereplő. Így ennek az űrnek a betöltése más módszerekkel, a 2000-es évekhez hasonló technológiai újítással valósulhat meg. Ez a folyamat már zajlik is egy ideje a mesterséges intelligencia begyűrűzésével a mindennapi életünkbe, de az igazi áttörést elképzelhető, hogy a tavaly novemberben bemutatott chatbot, a ChatGPT hozhatja meg.
A mesterséges intelligenciát övező legfontosabb kérdés talán mind közül, hogy mennyiben lesz képes átvenni az élőmunka szerepét a technológia? Mennyi időt vesz igénybe, mire ez érzékelhetővé válik a munkaerőpiacokon, a termelékenységben és a hatékonyságban? A legtöbb korábbi elképzelés szerint az automatizálás leginkább a fizikai teljesítményt igénylő területeken fejti majd ki hatását, míg a szellemi munkát nehezebben fogja helyettesíteni. A mesterséges intelligencia ChatGPT-hez hasonló alkalmazásai merőben megváltoztatják ezt az álláspontot. A legtöbb kutatás a jogi-, pénzügyi-, informatikai- és matematikai területen dolgozókat említi a leginkább érintett területek között. Míg a legkevésbé a karbantartási- és építési munkákat végzők, valamint a szállítással, egészségügyi szolgáltatás nyújtásával, ételkészítésével és felszolgálásával foglalkozók aggódhatnak, hogy a munkájuk komolyabb veszélyben lenne.
A fenti megállapításból nem meglepően az következik, hogy a fejlett gazdaságokban a pozíciók nagyobb hányada lesz érintett. Mint a fejlődő országok esetében, ahol sok esetben a népesség nagyobb hányada végez fizikai munkát. A Goldman Sachs számításai szerint globálisan a jelenlegi munkafolyamatok 18 százalékát képes lehet kiváltani az AI a jövőben. Ami 300 millió munkahely eltűnését jelentheti világszerte.
Ha a múltbeli jelentősebb innovációkat tekintjük, melyek a foglalkoztatás átrendeződéshez vezettek, akkor azt mondhatjuk, hogy átlagosan 20 évbe telt, mire a vállalatok túlnyomó része implementálta a működésébe a technológiai újítást. Az ezekhez kapcsolódó pozitív hatások, mint a termelékenység és a hatékonyság szignifikáns emelkedése is hasonló időtávon fokozatosan jelentkezett. Természetesen felelőtlenség lenne azt állítani, hogy az AI vállalati alkalmazására is ennyi időt kell várnunk. De inkább évekbe, mintsem hónapokba telik majd, hogy megbízhatóan alkalmazni lehessen a technológiát önmagában, akár az élőmunka teljes kiváltására. Több kérdést is felvet, hogy a bizalmas információk kezelése mily módon lesz beépíthető a működésbe. Hiszen a széleskörű alkalmazáshoz a biztonsági szempontok figyelembevétele nem elhanyagolható. Máskülönben a kellően képzett hackerek Donald Trump kontójára szürcsölgethetik a margarita koktélt a Maldív-szigeteken.
A Goldman Sachs becslései alapján a munkavállalók 7 százalékát teljes mértékben le fogja váltani a mesterséges intelligencia. Egyfelől ez orvosolhatja az elmúlt években és a jövőben jelentkező munkaerőhiányt. Így előnyösebb alkupozícióba kerülhetnek az olyan pozícióban dolgozók, ahol a munkavégzés nem helyettesíthető. Másfelől a technológiai fejlődés a múltban is és valószínűsíthetően a jövőben is új pozíciókat teremt. Másfajta képességeket igényel a munkavállalók részéről. Ez a munkaerőpiac alkalmazkodás hosszú évek folyamata. Azonban nehéz megjósolni, hogy melyik hatás lesz erősebb a demográfiai trendek függvényében. Azaz a munkaerő-piaci kereslet növekedésével vagy csökkenésével jár majd.
Az, hogy az ”ördögtől való” mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat, és átveszi a hatalmat az életünk felett, kissé elrugaszkodott gondolatnak látszik. Elképzelhető, hogy az életminőség jelentős javulásához vezet majd, miután egyes mindennapi feladatainkra szánt időt jelentősen lecsökkentheti az AI alkalmazása. Több munkafolyamatot felgyorsíthat, hatékonyabbá tehet. Az sem kizárható, hogy a szóban forgó négynapos munkahét bevezetését is elhozhatja, melynek akadályaként eddig sokszor a produktivitás visszaesését említették. Ezeken túl arra is van esély, hogy a mesterséges intelligenciával helyettesíthető pozíciókban dolgozók átképezik magukat. Majd újbóli elhelyezkedésükkel nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet végeznek majd. Jelenleg is sok a kérdőjel és a bizonytalanság, hogy milyen időtávon és hogyan képezi majd részét a munka világának és a mindennapi életünknek a mesterséges intelligencia. Az talán már kevésbé vitatható, hogy előbb-utóbb számolhatunk vele.
De ahogy az autó elterjedésével megtanultunk vezetni, vagy a számítógép feltalálásával az online tér használata az életünk szerves részévé vált, úgy könnyen lehet, hogy elég hamar a ChatGPT-hez hasonló chatbot megfelelő instruálásának elsajátításába kell komolyabb energiát fektetnünk.
(Borítókép: ChatGPT térnyerése, forrás: Getty Images)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
