Gigászok harca a podcastpiacért
Ha podcastokról van szó, az emberek alapvetően két táborra oszlanak. Az egyik rendszeresen hallgat podcastokat, a másik még életében nem hallgatott meg egyet sem.
Az utóbbiaknak javaslom, hogy gyorsan kezdjenek el podcastokat hallgatni, mert lemaradnak valamiről, ami a 2020-as évtizedben a világban igazán jó. Az előbbiek miatt viszont nem kezdeném elmesélni Ádámtól és Évától, hogy mi is a podcast. Ebben az írásban inkább csak egy rövid áttekintést szeretnék adni arról, mi zajlik jelenleg Amerikában ezen a piacon.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN UGYANIS NAGYON KOMOLY IPARÁG FEJLŐDÖTT KI A PODCAST KÖRÉ AZ ELMÚLT ÉVEKBEN. EURÓPAI SZINTEN FELFOGHATATLAN PÉNZEK ÁRAMLANAK BE EBBE AZ ÜZLETBE.
A tartalomgyártásnak ezt a formáját először szerelemből kezdték el sokan egymástól függetlenül. Nem volt benne pénz, viszont egyre több felhasználót, hallgatót vonzott. Aztán ahogy ez a diszruptív technológiákkal és cégekkel lenni szokott, egyszer csak megtalálták a benne szereplők és a körülötte sertepertélők, hogy hogyan lehet monetizálni.
Az emberek minden egyes másodpercnyi figyelméért óriási harc folyik. Gigacégek küzdenek azért is, hogy a figyelem kielégítésére irányuló tartalmak rajtuk keresztül jussanak el a fogyasztóhoz.
ÍGY KERÜL ÁT LASSAN EZ A SZABAD, FÜGGETLEN, BOLDOG, BÁTOR SZERELEMGYEREK A YOUTUBE, A SPOTIFY ÉS AZ APPLE IRÁNYÍTÁSA ALÁ.
Az Egyesült Államokban most úgy néz ki a rangsor, hogy a hallgatók 24,2 százaléka YouTube-on, 23,8 százaléka Spotify-on és 16 százaléka Apple Podcaston keresztül hallgatja a műsorokat. Mivel számos műsor nem csak hallgatható, de nézhető is, a Spotify-nak azt kellett megoldania, hogy a videóstúdióban felvett adások láthatók is legyenek, hiszen ők korábban audió tartalmakban utaztak.
Ezt nagyjából Joe Rogan két évvel ezelőtti YouTube-tól történő (100 millió dollár értékű!) átigazolásával egy időben meg is lépték. A YouTube-nak meg az volt a feladat, hogy a csak hallgatható podcastokat az ő korábban videókhoz szokott fogyasztóik náluk hallgassák.
A fenti rangsor jól mutatja, hogy mindkét cég megugrotta a feladatot. És most egymással versenyeznek egyrészt a fogyasztókért, másrészt a tartalomgyártókért. A YouTube rendkívül agresszívan nyomul a piacon, amit az alábbi – az elmúlt hónapokban bejelentett – újításokkal lehet a legjobban szemléltetni:
- A Kai Chuk nevű tapasztalt szakembert neveztek ki a podcast üzletág élére. Ez nyilván nekünk nem mond semmit, de az iparágat ismerők szerint ő egy igazi nagyágyúnak számít.
- 50 000 és 300 000 dollár közötti összegeket fizet podcastkészítőknek azért, hogy a korábbi audiós tartalmaik mellett színvonalas videós anyagokat is tudjanak gyártani.
- Nagyon dolgoznak azon, hogy jó minőségű, korszerű audió reklámokat tudjanak csinálni a csak hallgatható tartalmat gyártó podcasterek számára. (Ennek részletei egy 84 oldalas belsős anyagból szivárogtak ki.)
- Partnerséget kötöttek az NPR nevű nonprofit podcast tartalomszolgáltatóval, hogy a több mint 20 legnépszerűbb podcasterének műsorát áthozzák a YouTube-ra.
- Kanadában már tesztelik, hogy a feliratkozóknak – de ugyanakkor nem prémium előfizetőknek – ingyen hallgatható legyen háttérmódban is a zene vagy a szöveg. Ez annyit jelent, hogy miközben a mobilunkon egy másik alkalmazást használunk is hallgathatjuk a háttérben a YouTube-on a zenét vagy a beszélgetést. Ezt korábban csak pénzért tehettük meg.
Mindezek eredményeként a Marketing against the grain című podcast szakértői szerint jelenleg a YouTube feliratkozó a legértékesebb feliratkozó a teljes interneten. Mivel a podcast piacért folytatott harcban a YouTube a támadó fél és a Spotify a védekező, érthető módon az előbbi innovációival van tele az internet. Ugyanakkor az utóbbi is kísérletezik egészen újszerű megoldásokkal.
Hány lejátszás ér egy dollárt a Spotify-nál és a Youtube-on?
A Napsteren – igen, még működik – 53 lejátszás is elég, a Youtube-on közel 1500 kell. Óriási különbségek a streamingszolgáltatók között.
A Spotify Új-Zélandon tesztelt egy alkalmazást – amit fokozatosan vezet be különböző országokban. Így már Magyarországon is elérhető. Ezzel bárki, mindenféle egyéb technika nélkül (mikrofon, keverő, laptop, különféle programok), pusztán a telefonja és a Spotify erre kialakított alkalmazása segítségével tudja elkészíteni saját podcastjét, illetve Spotify podcast csatornáját is. Ez annyit jelent, hogy a felvétel után nagyon egyszerűen vágni, szerkeszteni lehet az anyagot. Be tud illeszteni zenét szerzői jogi problémák kezelése nélkül, bemutató szöveget tud írni elé, fotót tud felrakni mellé és saját csatornát indítani.
A Spotify tehát segít megvalósítani azt, amit azoknak szoktam mondani, akik a podcastról kérdezgetnek: hallgass podcastot, de még jobb, ha csinálsz sajátot. Ki tudja, kiből lehet az új Joe Rogan.
Összefoglalva tehát a YouTube-nál a tartalomgyártók felé a cél az, hogy minél több eddig csak hallgatható tartalom legyen nézhető is. Viszont, aki mégis maradna a csak audió tartalomgyártásnál, az is tudjon pénzt keresni. A fogyasztói élmény felől vizsgálva pedig az a céljuk, hogy minél több felhasználó hallgassa rádiószerűen, más tevékenysége közben ingyen – de persze nem reklámmentesen – a YouTube-os tartalmat.
A Spotify pedig már embrionális korban szeretné megfogni a tartalomgyártók minél szélesebb körét. A fogyasztóinak ezt a rendkívüli sokszínűséget szeretné továbbra is eljuttatni, nyilván abban a reményben, hogy náluk fognak kinőni a jövő igazi nagy sztárjai.
A végére már csak egy kérésem maradt:
IRATKOZZANAK FEL CONCORDE PODCAST NEVŰ YOUTUBE ÉS SPOTIFY CSATORNÁNKRA! JA, MEG AZ APPLE-RE IS!
(Borítókép: pillanatkép a Concorde Podcast stúdiójóban, a fotón Vidovszky Áron és Nagy Bertalan)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
