Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás – 2. rész

Már januárban is meg lehetett figyelni azt a jelenséget, hogy sok egyedi részvény először egy óriásit emelkedik, majd hirtelen nagyjából ugyanannyit vissza is esik. Mindez hatalmas forgalom és felfokozott tőkepiaci közösségi média aktivitás mellett zajlik. Miért alakul ki hétről hétre újabb és újabb részvényekben ez a pilótajátékszerű folyamat? Erre keres magyarázatot a mai írás.

picture

Kegyetlen hegycsúcs a tőzsdén

A kegyetlen hegycsúcsként is emlegetett Cerro Torre Patagóniában az egyik legnehezebben megmászható alpinista célpont a világban. Már január végén is sok chart alakzata hasonlított erre a hegyre. Sok olyan részvény volt ugyanis, amelynek az árfolyama pár nap alatt 100+ százalékos mértékben emelkedett elképesztő tőzsdei forgalom mellett. Majd rövid tetőzés után az ár még gyorsabb tempóban esett vissza. A Cerro Torre grafikon alakzatról írtam január végén:

picture

Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.

Akkoriban nem gondoltam, hogy ez az először égbetörő, majd utána hirtelen visszazuhanó mintázat az azóta eltelt februári, márciusi, áprilisi hónapokban még népszerűbb lesz. Mielőtt ennek okait megvizsgálnánk, lássunk néhány konkrét esetet. (Minden grafikon napi gyertyás, és a 2020. december 1. és 2021. április 30. közötti öt hónap mozgásait mutatja majd.)

Virgin Galactic

A Virgin Galactic (SPCE) részvényét tekinthetjük úgy, mintha a 2025 és 2030 közötti részvénypiaci jövőből érkezett volna meg napjaink tőzsdéjére. Ez jelenleg az egyetlen rendesebb „űrrészvény” az amerikai tőzsdei palettán. A kegyetlen hegycsúcs alakzat a zöld téglalappal jelölt január közepi és március eleji időszak között alakult ki egy 120+ százalékos emelkedéssel, majd az innen bekövetkező teljes visszazuhanással:

A Virgin Galactic részvény árfolyamának változása, ami egy kegyetlen hegycsúcsra hasonlítóformát ír le.

Tilray

Következő esetünk a marihuána szektorból érkezik, ahonnan szinte az összes részvényt ide lehetne rakni. Azért a Tilray kerül ide, mert az egyedi részvények őrületes árfolyammozgásaiban rendkívül gazdag 2021-es évben is külön klasszist képvisel:

A marihuána szektor a Tilray árfolyamkilengését mutató ábra 2020 decemberétől napjainkig.

Itt a zöld téglalap öt kereskedési napja nem is mutatja a teljes képet. Ugyanis a február 8-i 26 és 30 dolláros kereskedési sávból két és fél nap alatt robbant fel 75 dollárig az árfolyam. A február 11-i gyertya már csak a reguláris kereskedési idő 55 dollárról 32 dollárig visszazuhanó árait mutatja, de a papír a nyitás előtti pre-market alatt elérte a 75 dolláros árfolyamot is. Így jött össze egy naptári hét alatt a Tilray-nek először a 150+ százalékos szárnyalás 30 dollár alól 75 dollárig, majd vissza 30 dollár alá.

Skillz Inc

Az online gaming szektorból is van mit mutatni. A Skillz Inc. grafikonja így mutat a vizsgált időhorizonton:

Az online gaming szektorban tevékenykedő Skillz Inc részvényének óriási kilengését mutató ábra

A zöld nyíl mutatja a 2021 első öt hetében bekövetkezett duplázást, míg a narancssárga nyíl az ezt követő harmadolást.

Lucid Motors

Ha ez a chart nem tűnt elég kegyetlennek, akkor jöjjön az egyik legkeményebb 2021-es versenyző, a Lucid Motors nevű elektromos autógyártó üdvöskét magának megnyerő SPAC, a Churchill Capital Corp IV. nevű részvénytársaság:

A Lucid Motors részvényeinek hihetetlen kilengéseit mutató ábra 2020 decemberétől napjainkig

Ez az árfolyam 2021-ben először hatszorozott, majd ezt követően leharmadolt. A zöld téglalappal jelölt február végi hét-nyolc napban önmagában volt egy duplázás-felezés kombináció.

Nem minden esetben ennyire látványos módon, nem minden esetben ekkora emelkedéssel vagy zuhanással, illetve nem minden esetben ilyen sebességgel, de hasonló folyamatok zajlottak le az alábbi társaságoknál a koronavírus világjárvány ideje alatt (tickerek): ZM, SNOW, SPOT, DASH, RKT, PLTR, CHWY, Z, PTON, U, VIAC, DISCA, FTCH, PLUG, QS, PENN, GME, CGC, APPN, FSLY, BYND, AI, LAZR, LMND, AMC, FSR, SPWR, MARA, RIOT, NKLA, FUBO, CAN, FCEL, CRON, WKHS, ACB, BLNK, BABA, PDD, JD, BIDU, NIO, BILI, TME, XPEV, VIPS, LI, IQ, GSX, JMIA.

Nem rövid a lista, van benne sok különböző mértékben kegyetlen hegycsúcs. Mégis olyanok, mintha nagyjából egy kaptafára készültek volna. Ami nagyon érdekes még bennük, hogy a széles piac áprilisi szárnyalása a lista tagjainál többnyire nem hozott pozitív árfolyammozgást. A hatalmas emelkedés után megfekvő árfolyamok nem voltak képesek újabb érdemi emelkedő hullámot indítani.

De mi történt a háttérben?

Az ezer, millió vagy milliárd dolláros kérdés már csak az, hogy miért terjedt el ez a fajta árfolyammozgás az amerikai részvénypiacon? Mi a magyarázata az először az égbe kilövő, majd a földre ugyanolyan gyorsan visszazuhanó árfolyamoknak?

Röviden megválaszolva a kérdést az, hogy minden idők egyik legnagyobb lakossági részvételével folyó részvénypiaci spekulációs időszaka zajlik. Méghozzá az első olyan felfokozott részvénypiaci hangulatú időszak a tőzsdei történelemben, ahol kulcsszerepe van annak a tényezőnek, hogy a sok tízmillió, napi szinten kereskedő kis piaci szereplő a közösségi média platformok segítségével valós időben összekapcsolódik. Kvázi együtt tőzsdéznek, amelynek az ereje a legjobban eddig a Gamestop shortosainak keresztre feszítésénél mutatkozott meg:

picture

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel: hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short.

Arról, hogy az amerikai és a globális lakosság milyen gyorsan és milyen mértékben jelent meg a tőzsdéken a koronavírus világjárvány kirobbanását követően, álljon itt néhány adat:

  • Míg 2019-ben a lakossági befektetők az amerikai részvénypiaci forgalom 14,9 százalékát adták, addig ez az arány az eleve megemelkedő forgalmú 2020 első félévében 19,5 százalékra nőtt.
  • A Robinhood felhasználók közül 4,9 millió főnek volt pozíciója valamely S&P 500 indextag részvényben 2020 februárjában. Ez a szám mindössze négy hónap alatt 2020 júniusára 14,4 millió főre nőtt.
  • Míg az E*Trade nevű amerikai online brókernél egész 2019-ben 161 ezer új számlát nyitottak, addig 2020 márciusa és 2020 májusa között 496 ezer új számlanyitásra került sor. A 2020 márciusi 260 ezer új számlanyitás egy hónap alatt nagyobb érték, mint amit korábban bármelyik év hozott az E*Trade számára.
  • A lakossági kockázatvállalási kedv még az opciós piacon fokozódott fel csak igazán. Ez 2020 augusztusában érte el a csúcsát, amikor az amerikai tőzsdék egyedi részvényopciós forgalma a normál részvényforgalom 123 százalékára rúgott. (A 2006 és 2019 közötti 14 év átlaga ennél a mutatónál 38 százalék.)

Tőzsdézés egy kicsit másképp

És ez a lakossági befektetőréteg nem a tankönyvekben leírt módon vágott bele a tőzsdei kalandba. „Winner takes it all” követő üzemmódban vannak. Igyekeznek követni az általuk a közösségi médiában megismert befektetési influenszereket, akik napról napra szállítják az újabbnál újabb ötleteiket. Ez oda vezet, hogy minden egyes nap milliós befektetői réteg figyeli árgus szemekkel azt, hogy vajon ma mi lesz a sztárrészvény. Melyik részvénybe lehet belevenni 5 százalékos napon belüli emelkedésnél, remélve azt, hogy a nap végén 10-15 százalékos plusz lesz a záróár és utána megy fel majd még néhány napig a papír? Melyik részvénybe lehet belevenni 20 százalékos napon belüli emelkedésnél, remélve azt, hogy a nap végén 40-50 százalékos plusz lesz a záróár és utána megy fel majd még néhány napig a papír? Melyik részvénybe lehet belevenni 100 százalékos napon belüli emelkedésnél, remélve azt, hogy a nap végén 200-300 százalékos plusz lesz a záróár, és utána megy fel majd még néhány napig a papír? Mert mindegyikre van példa az elmúlt hónapokból bőven.

Pontosan azért van példa, mert egyszerre keresi mindenki a nap legjobb kereskedési lehetőségét. Ugyanazokat chartlistákat, ugyanazokat a szűrőket használja több milliónyi momentumvadász. Ezeknek a csúcsán ott áll minden egyes kereskedési órában az adott nap sztárja. A top5, top3 vagy top1 részvény, ami éppen akkor a legnagyobbat emelkedett, illetve ezzel párhuzamosan a legnagyobb forgalomnövekedést produkálta. És a három kereskedési nap, adott kereskedési nap, illetve az egyre gyorsuló folyamatok következtében sokszor már csak 15 perc hírnév a tőkepiaci közösségi médiában is meghozza a maga mindent leuraló hatását. Senki sem szeretne lemaradni az újdonsült sztoriról, a következő Tesláról, következő Zoomról vagy a következő bitcoinról.

FOMO

Mert aki lemarad, az kimarad. Egybekapcsolódik és egymást erősíti a tőzsdei FOMO és a szociális hálók FOMO-ja. Nagyon szűk időhorizonton érkezik meg emiatt egy kezelhetetlen nagyságú részvénykereslet a piacra. És mivel a hirtelen jött vételi hangulatra nincs ellenoldal, elindul az ár felfelé, hogy megmássza a kegyetlen hegycsúcsot. És az emelkedő ár még előkelőbb helyet hoz a listákon, a Redditen és egyéb oldalakon. Így gerjesztődik a folyamat pár hétig, pár napig vagy mostanság egyre gyakrabban pár kereskedési óráig. Megy az égbe a részvény, mert ő a jövő az elektromos autózásban, a mesterséges intelligenciában, ez e-fitneszben, a kínai internetben, a kínai EV-szektorban, a Gamestop shortos gyilkolásban, a felhőszolgáltatásban, a blokklánc-technológiában, a kriptodevizában, a zöld energiában vagy a marihuána liberalizációban.

AZTÁN A BULI HIRTELEN VÉGET ÉR.

Amikor az árfolyam elér egy extrém szintet, megjelennek a bennfentesek, akik szénné keresve magukat ráborítják a piacra nagy darabszámban a részvényeiket. Hiszen a csillagos égben lévő magas árfolyam és a felfokozott részvénypiaci forgalom sokszor soha vissza nem térő alkalom a számukra részvényeik pénzzé tételére. Vagy csak simán megemelik az alaptőkét, mert kis hígulás mellett kiváló finanszírozási lehetőséget kínál a felpörgetett részvényár. És ilyenkor hirtelen elfogy a vételi erő és nincs, aki megállítsa a völgybe való visszatérést a kegyetlen hegycsúcs alakzat jobb oldalán.

Sok befektető beragad, ők azok, akik a hegy áldozataivá válnak. Mások, akik gyorsak voltak pedig keresik az újabb sztorit, amiből újabb kegyetlen hegycsúcsot épít a még mindig nagyon nagyszámú befektetői csoport.

Ennyi a magyarázata a sok papírban az elmúlt hónapokban megesett pilótajátékszerű folyamatoknak. És nem látom azt a tényezőt, ami változtatna ezen.

Két dologra kell vigyáznia mindenkinek ebben a részvénypiaci szegmensben. Az egyik, hogy 50 milliárd dolláros piaci kapitalizáció alatti részvényben véletlenül se vegyen fel short pozíciót jó momentumú részvényben value alapon, mert ebbe könnyen belepusztulhat a csúcsmászás során. A másik hasonlóan fontos dolog, hogy ne ragadjon bele a momentum alapon megvett aktuális mániarészvénybe stop megbízás nélkül, amikor fordul a széljárás és a bennfentesek véget vetnek a bulinak.

A CSÚCSRÓL VALÓ LEERESZKEDÉS SOKSZOR VESZÉLYESEBB MŰVELET, AMIBEN TÖBB AZ ÁLDOZAT, MINT A FELFELÉ MÁSZÁS SORÁN. MIND A HEGYMÁSZÁSBAN, MIND PEDIG NAPJAINK RÉSZVÉNYPIACÁN.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. május 3-án. Címlapkép: David Lama a Cerro Torre mászása közben, forrás: Lincoln Else / Red Bull Content Pool)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.