Fociklubok és a Covid

A koronavírus és a labdarúgásra gyakorolt hatása

Felfüggesztett nemzeti és kontinentális ligák, elhalasztott meccsek, pangó, kihalt stadionok, a televíziós közvetítéseket színesítő hangeffektek és az 5 cserés rendszer – talán ezektől lesz a legemlékezetesebb a szurkolóknak a mögöttünk hagyott 2019/2020-as és a jelenleg is zajló 2020/2021-es futballszezon. Ugyanakkor a klubvezetőknek, a játékosoknak és a klubok alkalmazottainak minden bizonnyal a kieső bevételek, az egyéni vagy kiscsoportos edzések, valamint a bérvágások is eszükbe fognak jutni.

AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉT FELFORGATTA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY, DE A SPORTÉLETRE EZ A KIJELENTÉS TALÁN HATVÁNYOZOTTAN IGAZ LEHET A FOLYAMATOS BIZONYTALANSÁG, ÉS A MÉRKŐZÉSEKET ÖVEZŐ KISZÁMÍTHATATLANSÁG MIATT.

A bevételek csökkenése kisebb a vártnál

A Deloitte futballklubokkal foglalkozó legfrissebb évértékelő kiadványa, a Football Money League (DFML) 24-ik alkalommal jelent meg, 6 hónappal az előző szezon lezárását követően. A kiadvány ezúttal különösen érdekes, a tavalyi év ugyanis tényleg nagyon sok szempontból rendhagyó volt, a történtek tükrében pedig nem csoda, hogy a bevételek visszaestek. Ritkább olyan klubot találni a TOP 30-as listán, ahol növekedés volt, vagy ahol csak egyszámjegyű visszaesést láthattunk a bevételekben.

Komoly vérveszteség a futballkluboknak a járvány, de sopánkodni nem kell így sem. Hogy drasztikusnak számít-e, hogy 12 százalékkal csökkentek a bevételek, azt döntse el mindenki maga, hiszen a 19/20-as szezon során a TOP 20-ba bekerülő csapatok így is összesen 8,2 milliárd eurónyi forgalmat generáltak. Ez az összeg 1,1 milliárd euróval elmaradt a 18/19-es bajnoki szezontól. A bevétel visszaesés nagy részét a kieső közvetítési díjak adják (937 millió euró), igaz, ezek egy jelentős részét elhalasztott bevételként a most zajló szezonban már realizálták is a kluboknak.

AMIT VISZONT SENKI NEM FOG VISSZATÉRÍTENI, AZ NEM MÁS, MINT A KIESŐ JEGYBEVÉTELEK. A NÉZŐK NÉLKÜLI MÉRKŐZÉSEK ÖSSZESEN 257 MILLIÓ EURÓ HIÁNYT OKOZTAK A LEGNAGYOBBAKNÁL.

Ezt csak némileg tompította a kereskedelmi, vagy szponzori jellegű támogatásokból befolyó 105 millió euró plusz jövedelem. Az idei év azonban még durvábbnak ígérkezik. A Deloitte közgazdászai szerint ugyanis a 20/21-es szezonban több mint 2 milliárd euró kiesést okoz a koronavírus-járvány a zártkapus meccsek, és főként a közvetítési díjak egy részének elmaradása miatt.

A TOP20-ba bekerült csapatok közül mindössze két csapat, az FC Zenit Szentpétervár és az Everton tudott bevétel növekedést felmutatni az előző szezon során. Ezzel szemben 7 klub esetében kevesebb, mint 10 százalékkal, 11 klub esetében 10-20 százalék közötti mértékben, míg egy klub esetében több mint 20 százalékkal csökkentek a bevételek. Ez szemmel látható visszaesés 18/19-es szezonhoz képest, amikor csupán két csapatnál volt tapasztalható csökkenő bevétel éves bázison.

A rangsor nem változott sokat

Nagy változás nem történt a legnagyobb bevételt generáló klubok összeállításában. Az első 10 klub összetétele változatlan maradt, míg a 11. helytől 20. helyig is csak két változás történt. A dobogó legfelső fokán továbbra is az FC Barcelona áll (715,1 millió euró), melyet egészen szorosan követ a Real Madrid (714,9 millió euró). A Barcelona a kiadvány történetének legszorosabb befutója volt a tavaly a Real előtt, az pedig külön érdekes, hogy egy évvel korábban bár a sorrend ugyanez volt, a két helyezett között az eddigi legnagyobb űr tátongott.

A Barcelona nagyobb bevételcsökkenést szenvedett el, mint riválisai, mivel 15 százalékkal, csaknem 126 millió euróval kevesebb bevételre tett szert, mint tavaly. A Real Madrid ettől jóval kisebb, nagyjából 42 millió euró visszaesést (6%) ért el. A két klub közti különbségnek az volt az oka, hogy utóbbinál a közvetítési díjak és a meccsnapi bevételek csökkenését jelentősen mérsékelte a kereskedelmi bevételek közel 30 millió eurós (8%) növekedése, mivel a klub kiterjesztette partnerségét az Adidas-szal, valamint profitált abból is, hogy több kereskedelmi tevékenységet hoztak házon belülre. A harmadik helyre felkapaszkodó Bayern München viszont annak ellenére tudott a 2013/2014-es szezon óta először az első három hely valamelyikére kerülni, hogy a BL menetelésért járó pénzjutalom egy része még benne sem volt az előző szezonban megtermelt több mint 634 millió euró bevételben.

Vegyes a kép az angol foci háza táján

Annak ellenére, hogy 2012/13 óta először csúszott le a dobogóról a Manchester United, túlnyomórészt a Bajnokok Ligájáról való lemaradásnak köszönhetően, a Vörös Ördögök 580 millió euró bevétellel továbbra is az első öt között végeztek, melyből a kiadvány történetének első megjelenése óta még sosem kerültek ki. A Liverpool 559 millió eurós bevételével viszont 2001/02 óta először került be a ranglista első 5 helyezettje közé. A klub elmúlt években mutatott kiemelkedő teljesítménye tehát pénzügyi tekintetben is számottevő előrelépést hozott. A 6-7. helyen az egyaránt arab befektetők által tulajdonolt Manchester City (549 millió euró) és a PSG (541 millió euró) a BL előző szezonjának augusztusra halasztott játéknapjain is érdekeltek voltak, így a szereplésért járó pénzjutalom egy része ebben a pénzügyi évben gyarapítja a kasszát. A Chelsea (470 millió euró) a nyolcadik helyen áll, míg a londoni rivális Tottenham Hotspur (446 millió euró) a kilencedik helyet kaparintotta meg, és annak a három klubnak az egyike volt, amely az előző kiadványhoz képest növelni tudta a meccsnapi bevételeit.

A Zenit és az Eintracht Frankfurt a Top 30-ban

A lista összetétele ezt követően viszonylag stabil maradt az előző évhez képest, csak két új belépőt találunk, az FC Zenit Szentpétervár (237 millió euró) és az Eintracht Frankfurt (174 millió euró) megjelenésével. Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy az FC Zenit pénzügyi adatai a 2019. december 31-ig tartó naptári évet tükrözik, amelyre a pandémia elhanyagolható pénzügyi hatást gyakorolt. Ennek ellenére az FC Zenit TOP20-ba való bekerülése azt is jelentette, hogy négy év után ismét van az 5 európai top ligán kívülről érkező csapat a felsorolásban. A másik friss belépő, az Eintracht Frankfurt bekerülése a Bundesligában való helyezésnek, és az Európa Ligában való részvételnek volt köszönhető. Hasonló tényezők, köztük az UEFA klubversenyeinek pályán nyújtott teljesítménye és a szezon befejezésének időzítése befolyásolták a 21. és 30. között rangsorolt klubok listájának összetételét is.

A tágabban vett TOP 30-as listán az FC Zeniten kívül még két nem top ligás klub, a Benfica (23.) és az Ajax (27.) kapott helyet. A 21-30. helyezésekig túlnyomórészt az angol középcsapatok uralták a mezőnyt, pontosan öt klub, így kerülhetett többek közt először a listára a Sheffield United, mely a 2016/17-es szezonban még az angol harmadosztályban tündökölt.

A NAGY VESZTESEI A TAVALYI SZEZONNAK EGYÉRTELMŰEN AZ OLASZ KLUBOK VOLTAK. MINT EMLÉKEZHETÜNK, A PANDÉMIA OTT ÜTÖTTE FEL ELŐSZÖR A FEJÉT EURÓPÁBAN.

A szurkolók hiánya okozza az egyik legnagyobb kiesést

Az elhalasztott, majd zárt kapus meccsek komoly anyagi károkat okoztak a futballkluboknak. A Juventus 398 millió eurós (-13%) tavalyi bevételével bár meg tudta őrizni a TOP 10-ben a helyét. A Milan egészen a 30. helyig csúszott vissza, miután egy éves eltiltást kapott a pénzügyi fair play megszegése miatt az UEFA-tól, így nem tudta magát megmérettetni az európai kupaporondon. Ettől is nagyobbat koppant a fővárosi AS Roma, mely a 16. helyről esett ki a harmincas elit körből a BL-ről való lemaradásnak betudhatóan.

Mint láthatjuk, a szurkolók visszatérése a stadionokba továbbra is kulcsfontosságú a klubok számára, tekintettel a meccsnapi bevételek fontosságára, a közvetített és a kereskedelmi bevételek egymásra utaltságára, valamint a pezsgő mérkőzésnapi légkörre. A járvány lendületet adott a kluboknak a szélesebb körű stratégiai céljaik és üzleti modelljeik újragondolására és újrakalibrálására, hogy a jelenlegi helyzetből erőteljesen helyreállhassanak. Különösen igaz ez a digitális megoldásokra, mivel a virtuális interakció meghatározóvá vált a munkatársaikkal és rajongókkal való kapcsolattartásban.

A LEGINKÁBB AGILIS ÉS LEGINNOVATÍVABB KLUBOK LESZNEK CSAK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ ÉRTÉKET ELJUTTASSÁK AZ ÉRDEKELTEKHEZ, ÉS HOGY A KILÁBALÁS GYORS ÉS ERŐS LEGYEN.

Az erre alkalmas közösségi média felületein (FB, Instagram, Twitter, Youtube, Tiktok) a Real Madrid és a Barcelona toronymagasan a legtöbb, durván 250-250 millió követővel rendelkezett 2020 végén. A rajongók száma alapján a két spanyol klubot pedig a Manchester United (141 millió) és a Juventus (103 millió) követte. A felhasználók számából látszik, hogy a tartalomgyártásra érdemes lesz az elkövetkezőkben fókuszálni, mivel a növekvő támogatottság a klubok bevételeit gyarapíthatja a jövőben.

(Címlapkép: labdákat fertőtlenítenek a Düsseldorf – Paderborn Bundesliga labdarúgó-mérkőzésen, forrás: Sascha Schuermann/AFP)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.