CBDC: államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?

Mi is az a digitális jegybankpénz, azaz a CBDC?

Ezek és hasonló kérdések merülhetnek fel azokban, akik már belekóstoltak a CBDC (central bank digital currency) betűkombináció mögötti rejtelmekről szóló, 2020-ban látványosan növekvő számú cikkbe és tanulmányba. De ezeket a kérdéseket vette alapul a BIS (Bank of International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja) is, amikor összeállította a jegybankoknak szóló legfrissebb CBDC-kérdőívet, melynek eredményeit január végén tették közzé.

Mielőtt azonban a válaszokból leszűrhető tanulságokat boncolgatnánk, érdemes rögzíteni néhány sarokpontot, hogy a térképen el tudjuk helyezni a digitális jegybankpénzt a virtuális pénzek, digitális pénzek, kriptodevizák között.

Egy jegybank által az adott ország hivatalos pénznemében kibocsátott digitális pénzről van szó, azaz jegybanki forrásról, a felhasználók szemszögéből a jegybankkal szembeni követelésről. De kik is a felhasználók? Lehetnek magánszemélyek és vállalkozások is, ez esetben „retail CBDC”-ről beszélünk, amit lehet „kiskereskedelmi” vagy még inkább „általános célú” CBDC-nek magyarítani. Létezhet „wholesale CBDC” is, tulajdonképpen bankközi digitális jegybankpénz (bizonyos értelemben ez már egy létező forma), ez esetben a felhasználók elsősorban kereskedelmi bankok, potenciális nemzetközi kibocsátással. A jegybank által kibocsátott készpénztől mindkettőt alapvetően a digitális forma különbözteti meg, míg például a lakosság számára jelenleg is elérhető egyéb elektronikus fizetési lehetőségektől (kártyás fizetések, e-pénzek stb.) természetesen a kibocsátó személye, azaz a jegybank különbözteti meg, szemben más elektronikus pénzformák mögötti (privát) kereskedelmi banki kötelezettséggel.

Állami bitcoinról lenne szó?

„Szóval ez egy jegybanki digitális készpénz? Hoppá, hiszen ez egy állami bitcoin?!” Akár erre a következtetésre is juthatnánk az eddigiek alapján, de nem erről van szó, legalábbis nem teljesen. Hiszen a bitcoin (és a legtöbb kriptodevizának nevezett eszköz) lényege éppen a decentralizált, azaz mindenféle központi elszámolási intézményt vagy bankot nélkülöző fizetési rendszer. Ezzel szemben a CBDC esetében természetesen maga a kibocsátó jegybank tartja kézben az elszámolási rendszert, azaz egy központosított rendszerről van szó. Az is eltérés még a bitcoinnal való összehasonlításban, hogy nem külön pénzegységről, nem eltérő denominációról van szó: a CBDC egysége a meglévő hivatalos pénz, legyen az euró, dollár, forint vagy bármi más. Ez tehát a meglévő fizetőeszköz egy eddigiektől eltérő megjelenési formája.

Azt viszont nem mondhatjuk, hogy semmi köze nincs a kriptodevizákhoz, már csak azért sem, mert formailag egy 1:1-ben rögzített stablecoinra hasonlít. Részben azért, mert a CBDC esetében is megjelenhet a bitcoin mögötti technológia, azaz a blokklánc-rendszer, annak központosított változata. Ez azonban nem szükségszerű, más digitális jegybanki elszámolási rendszerek fejlesztése is zajlik a CBDC elszámolási hátterének megteremtéséhez. De még inkább azért is mondhatjuk, hogy van köze a bitcoinhoz, mert több nagy jegybank bevallása szerint a bitcoin megjelenése ihlette a CBDC-kutatások komolyra fordulását az utóbbi években. Hiszen ha a már sokak által buboréknak tekintett bitcoin-árfolyam mögött fundamentális hátteret próbálunk keresni, akkor leginkább a globális alternatív elszámolási rendszer elfogadottságában való reménykedés lehet az – ami nem más, mint egy olyan fizetési-pénzügyi rendszer, amely megkerüli a kereskedelmi banki rendszert, de egyben a jegybankokat is.

Azt pedig már jóval a bitcoin előtt megjelent gazdaságfejlesztési célú helyi pénzek esetében is világosan láthattuk, hogy a jegybankok nem szeretik a konkurenciát, hiszen az gyengítheti a monetáris politika hatékonyságát és a pénzügyi stabilitás feletti őrködés képességét – azaz alapvető jegybanki funkciókat kérdőjelezhet meg. (Ennek megerősítéséhez elég Yellen amerikai pénzügyminiszter, ex-Fed-elnök legutóbbi szavaira utalni: „A bitcoin nem hatékony; gyakran illegális pénzügyi műveletekhez használják.”)

AZ MNB SZAKÉRTŐI SZERINT A CBDC KIFEJEZETTEN A BITCOINRA MINT GLOBÁLIS KIHÍVÁSRA ADOTT JEGYBANKI VÁLASZKÉNT ÉRTELMEZENDŐ.

A bitcoin elfogadottságának és árfolyamának űrrakétákat megszégyenítő felívelése láthatóan (egyelőre) kellő szabályozói, jogi háttér nélkül is (vagy éppen emiatt?) komolyan veendő tényezővé vált, potenciális jegybanki vetélytársi ambíciókkal, ha egyáltalán lehet egy ilyen decentralizált eszköz esetében ambíciókról beszélni. Különösen, mivel sokkal inkább kezdi befektetési eszköz, mintsem pénz alakját ölteni, de ez már egy másik fejezet a történetben.

Lépnek a jegybankok

Mindenesetre az elmúlt évek kriptodeviza-fejleményeit a jegybankok sem hagyták szó nélkül, és ennek eredménye nemcsak számos óvatosságra intő kommentár lett, de a jegybanki digitális pénzek egyre terjedő és gyorsuló kutatása és részben fejlesztése is. Ezt tükrözik a bevezetőben említett BIS-felmérés eredményei is: 2020 végére a világ központi bankjainak 86 százaléka foglalkozott már CBDC kutatással és/vagy fejlesztéssel. (A BIS felmérésben megkérdezett jegybankok országai a világ GDP-jének 91 százalékát képviselik.) 60 százalék azon intézmények aránya, akik már a koncepcionális kutatáson túllépve a fejlesztés valamilyen szakaszában járnak – ez az arány 2019-ben még 42 százalék volt. De mi motiválja ezt a gyorsuló előrehaladást, amit a Covid-19 járvány egyáltalán nem akasztott meg? Legalább hat olyan kiemelt tényezőt találunk, melyek a jegybankok jelentős részére igazak, ahogyan azt az ábra is mutatja:

Részben az eszköz kiforratlanságát is mutathatja, hogy a megfogalmazott célok egyelőre meglehetősen általánosak: a pénzügyi rendszer stabilitása, a monetáris politika illetve fizetési rendszer hatékonyabb működése, illetve biztonságának növelése többek között. A pénzügyi rendszerben résztvevők számának növelése is cél, itt jelentős különbség figyelhető meg a fejlett gazdaságok (AE) és a feltörekvők (EMDE) között.

Természetesen ezen célok országonként eltérő súllyal jelennek meg – olykor olyan speciális formában, ahogy azt például Kínában is láthatjuk: bár elsősorban a lakosság körében bevezetendő CBDC kapcsán látunk konkrét eredményeket, de minden bizonnyal ez csupán egyfajta „tesztkörnyezet” a digitális jüan nemzetköziesítése előtt, mely a dollárral szembeni globális vetélkedés része lehet.

A nem nevesített egyéb célok között szerepelhet a programozhatóság, ami nem új találmány – elég csak a lejárattal rendelkező, illetve csak meghatározott céllal elkölthető (pl. cafeteria) pénzekre gondolni. A BIS felméréséből az is kiderül, hogy a jegybankok negyede számára áll rendelkezésre a szükséges jogi környezet a CBDC élesben történő elindításához, így többségében még nem áll küszöbön a digitális jegybankpénzek uralma. Addig még több év is eltelhet, a jogi és adatvédelmi bizonytalanságokon túlmenően olyan kérdések miatt, mint az, hogy

HOGYAN ÉRINTHETI MINDEZ A GAZDASÁGPOLITIKÁK EGÉSZÉT, A NEMZETI BANKOK ÉS AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSNEK VISZONYÁT?

Államosított bitcoin vagy villanyhelikopter?

Amennyire nem „államosított bitcoin” kíván lenni a CBDC, annyira könnyen válhat belőle „villanyhelikopter” azaz akár közvetlenül a jegybank által vezetett számlákon keresztül megvalósítandó pénzosztás eszköze, célzott (így a mostaninál hatékonyabb keresletélénkítésre képes) QE. Lehetővé válik a közvetlen hozzáférés a jegybanki mérleghez, a jegybank akár minden egyes állampolgár részére számlát vezethet és közvetlenül helyezheti el rá például egy válságkezelési döntés nyomán a digitális „helikopterpénzt”. Egy ilyen megoldás egyben a fiskális és monetáris politika összeolvadásának bölcsőjévé is válhat – vagy ha úgy tetszik, az egyre aktívabb és több területet meghódító monetáris politika által bekebelezett következő „áldozat”.

Az is egy fogas gazdaságpolitikai kérdés, hogy a könnyen használható digitális formát öltő és természetesen továbbra is kockázatmentes jegybankpénz (hivatalos „digital cash”)

NEM SZIPPANTJA-E KI A LAKOSSÁGI BETÉTEKET A KERESKEDELMI BANKOKBÓL?

Sőt, azok konkurenciájaként nem vezet-e el végül a kétszintű bankrendszerek és/vagy a résztartalékolási bankrendszer végéhez, azaz a kereskedelmi bankok szerepének gyökeres átalakulásához?

Ezek a kérdések már felhasználóként és megtakarítóként / befektetőként is közelebbről érintenek bennünket, és akkor még nem is részleteztük, egyebek mellett,

• a technológiai megvalósítás kérdéseit,
• az egyre erősödő fintech szektor és a CBDC viszonyát,
• a Fed és a számunkra leginkább irányadó EKB álláspontját a CBDC kérdésében,
• az olyan kis gazdaságok jegybankjainak, mint a magyarnak a helyzetét – lehet-e szó önálló mozgástérről ebben kérdésben, avagy:

MI LESZ ELŐBB: ÚJ DIGITÁLIS MNB-FORINT VAGY MAGYAR EURÓ?

Ezeket a kérdéseket tervezett CBDC-sorozatunk következő részeiben fogjuk boncolgatni.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. március 4-én. Címlapkép: szóval ez egy jegybanki digitális készpénz, forrás: Dado Ruvic / Reuters)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.